Keresés

Keresési eredmények

• Debreceni Református Kollégium teológiai oktatásának története 1850–1912. A Teológiai Akadémia a Kollégium oktatási rendszerében

  30-51

  Kovács Ábrahám

  Megtekintések száma:

  193

  The History of Theological Education at Debrecen Reformed College between 1850 and 1912. The changes in the educational system of Theology at Reformed College of Debrecen were heavily influenced by the political-social events of historic Hungary between 1850 and 1912. The first date signals the introduction of arbitrary rule of the Habsburg monarch who suppressed the Hungarians during the War of Independence in 1848-49. The closing date is the emergence of a new state run university in Debrecen. The study throws light on how the Organisations Entwurf tried to modernize as well as Germanize the education system in the Habsburg Empire. As a result, the traditional education structure at the College was entirely restructured. It brought about the disintegration of humanity and art faculty into a grammar school thereby only the law and theological faculties were left intact for a while. The Reformed Church District strongly protested against the dismantling its more than 300 years old education system.  It is the irony of history what the oppressing Austrian could not achieve, it was realized after the Compromise by József Eötvös, the Hungarian minister of culture, religion and education. Needless to say that education at all levels needed to be modernized and standardized. It is clear that it had a positive impact on the curricula of Reformed theological education in the long run. The paper introduces briefly the life of theological professors, their career with a view to their studies abroad and finally their works at various departments of theology. 

• A MAROSVÁSÁRHELYI JOGAKADÉMIA NEVES TANÁRÁNAK, DÓSA ELEKNEK OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE

  41-56

  Nagy Péter

  Megtekintések száma:

  100

  A tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek jogtudós oktatási tevékenységét. A marosvásárhelyi jogi oktatás történetében a Dósa család kiemelten fontos szerepet tölt be, a jogi tanszék megalakításától egészen a jogakadémia megszüntetéséig a három generációjuk adta a tanári kar jelentős részét. Dósa Gergely volt az első, aki jogot oktatott Marosvásárhelyen. Dósa Eleket részben Miklós fia, és unokaöccse, Vályi Gábor követte, akik mindvégig meghatározó alakjai voltak az 1872-ben bezárt, rövid életű marosvásárhelyi jogakadémiának. Dósa Elek egész életében központi szerepet játszott a jog, főleg a jogtudomány. Fiatal korától kezdve arra készült, hogy egyszer apja nyomdokaiba lépjen, és abban reménykedett, hogy egyszer fia is átveszi helyét a katedrán. Annak ellenére, hogy a család kiterjedt volt a 19. század második felében a jogtudósi ág kihalt.

• Egy különös debreceni diákfogadalom -A Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó hallgatók 1925. december 15-én egymásnak tett ígérete

  157-161

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  157

  Ritka forrásnak számít a történettudományban, amikor egy dokumentum néhány ember egymásnak tett ígéretét örökíti meg. Még érdekesebbé tesz egy ilyen forrást, ha szobatársak esküjéről van szó. 1925. december 15-én Debrecenben, a Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó öt diák, akik évek óta együtt töltötték mindennapjaikat, úgy döntöttek, hogy fogadalmat tesznek. Írásba foglalták, hogy hat év múlva, pünkösd napján találkozni fognak Budapesten, a Gellért Szálló halljában. A fogadalom szövege pontosan tükrözi a kort, amelyben keletkezett és azt a „neobarokk” társadalmat, amely az 1920-as éveket jellemezte. Azt, hogy a találkozóra 1931-ben sor került-e, nem tudhatjuk, de a szobatársak szoros barátságából joggal következtethetünk arra, hogy igen. A most közlésre kerülő fogadalom nagyon ritka és különösen értékes forrása a két világháború közötti hallgatói életnek.

• Egy FELEDÉSBE MERÜLT NÉVFELVÉTELI SZÁNDÉK

  164-168

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  160

  A magyar pedagógia történetében jelentős évszám 1959, hiszen abban az évben indult el a felsőfokú tanítóképzés. Az a tizenegy felsőfokú tanítóképző intézet, amelyben a magasabb fokra emelt képzés helyet kapott, „névtelen” intézményként kezdte meg a működését, egyik intézmény nevébe sem került be a magyar kultúrtörténet valamelyik kiemelkedő alakjának a neve. Ezt a hiányt már az első tanév folyamán, 1959/60-ban pótolni kívánta a minisztérium, így az egyik igazgatói értekezleten tanácskoztak az egyes intézmények lehetséges névadóiról. 1960 elején a minisztérium Tanítóképzős Osztálya a korábbi egyeztetésre hivatkozva arra kérte az igazgatókat, hogy fogalmazzák meg röviden a névválasztás indoklását. A nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet Eötvös Józsefet, a magyar népoktatásügy legnagyobb jótevőjét, a tanítóképzés fejlesztésének elhivatott támogatóját választotta névadóul. Alábbi írásunkban a minisztérium felhívását és a nyíregyházi tanítóképző igazgatójának válaszlevelét közöljük. Igaz, a névfelvétel ügye végül 1960-ban elakadt, mégis úgy gondoljuk, ez a be nem teljesült szándék is megmutat valamennyit abból, milyen hagyományok letéteményesének és milyen örökség utódainak érezték magukat az akkori nyíregyházi felsőfokú tanítóképző vezetői.

• INTÉZMÉNYTÖRTÉNETI KAPCSOLATOK. DEBRECEN ÉS HOLLANDIA

  136-139

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  56

  Bozzay Réka könyve az intézményközi kapcsolatok történetét dolgozza fel Debrecen és Hollandia viszonylatában. A könyvet P.Szabó Béla ismerteti.

• LAMPÉ LÁSZLÓ PROFESSZOR SZAKMAI ÉLETMŰVE

  207-220

  Tóth Zoltán

  Megtekintések száma:

  148

  Életének 92. évében 2020. november 30-án Debrecenben elhunyt a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának volt igazgatója Lampé László (1929-2020) emeritus professzor. Távozásával személyében a szülész- nőgyógyász társadalom egyik kiemelkedő hazai, nemzetközi szinten is elismert, megbecsült, gyógyító orvosát, tanítómesterét, szakmai tekintélyét veszítettük el. Eredményes, értékekben gazdag, változatos, egyáltalán nem szokványos szakmai életművének bemutatása során ismertetésre kerülnek tanulmányai, klinikai aktivitása, intézetvezetői tevékenysége, a modern hazai szülészeti ellátás megteremtése, a bizonyítékokon alapuló orvoslás bevezetése. Előadásai, tankönyvei, tanfolyamok, kongresszusok szervezése, hazai és nemzetközi kapcsolatok, tudományos kollaborációk, a különböző bizottságokban kifejtett szakmapolitikai aktivitása, iskolateremtése nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a klinika hagyományait megőrizve, azt a régió és hazánk vezető, nemzetközileg elismert intézetévé fejlesztette. Orvostörténeti írásaival elődeink tiszteletét ápolta. Életművének megbecsülését a felsorolt kitüntetései, elismerései, a környező országok szakmai társaságai által adományozott tiszteletbeli tagságok bizonyítják. Életét a család, a szülőnők, a betegek, a kollégák, a szakma, az egészségügy iránti alázatos elkötelezettség jellemezte.

• A debreceni kitüntetéses doktoravatások története (1912–2012)

  109-132

  Kántor Sándorné

  Megtekintések száma:

  112

  A HISTORY OF THE HONOUR DOCTORAL AWARDING CEREMONY IN DEBRECEN (1912–2012). his factually substantiated overview ofers, for the irst time in the past century, a compilation of the names of distinguished university students who throughout their studies attained top grades and hereby proved worthy of the acknowledgement of the head of state in the form of an Honour Doctoral Awarding Ceremony. A brief outline of the prehistory of honour doctoral awards is followed by an overview of the varied history of distinguished promotio in Hungary and in Debrecen (promotio sub auspiciis Regis, promotio sub auspi ciis Gubernatoris, promotio sub laurea Almae matris, promotio sub auspiciis Rei Publicae Popularis, promotio sub auspiccis Praesidentis Rei Publicae), which is supplemented with a survey of legal and regulatory dispositions. Finally we are given an opportunity to get acquainted with the names of distinguished honour doctors. An equally valuable part of the disquisition is a compilation of pictorial material representing
  lashes of rare moments.

• Debreceni zenetörténet – Az évfordulók tükrében

  196-210

  Duffek Mihály

  Megtekintések száma:

  88

  MUSIC HISTORY OF DEBRECEN – IN REFLECTION OF ANNIVERSARIES. he study provides an extensive review of the 50 year history of professional music education in Debrecen. Special attention is put on the changes in the institutional structure of the training from the foundation of vocational school of music arts in 1966 to the present Music Faculty of the University of Debrecen. he writing relects not only on the spaces, forums of the daily teaching and artistic work, the living areas of the students, the international relations, but also on the important role the Faculty plays in the cultural life of the city.

• 'EZ A KIS REMÉNYTELEN VÁROS ITT’ – NÉMETALFÖLD OKTATÁSI KAPCSOLATAI OLMÜTZ-CEL

  71-86

  Wilken Engelbrecht

  Megtekintések száma:

  67

  2022-ben volt éppen 75 éve, hogy Aimé van Santent, Csehszlovákia 1945 augusztusi felszabadulása után újonnan megnyitott holland prágai misszió első titkárát, kinevezték az Olmützi Egyetem holland tanárának 1947 februárjában. Jelen tanulmány Olmütz és Németalföld kapcsolatát vizsgálja a 16. századtól kezdve a 20. századon keresztül, illetve bemutatja a holland nyelv oktatásának 1947-es kezdeti körülményeit.

• Egyetemi legendárium – emlékek, töredékek a Debreceni Tudományegyetem történetéből

  148-176

  Vincze László

  Megtekintések száma:

  96

  MEMOIRS OF LÁSZLÓ VINCE, PART I. László Vince started his career at the University of Debrecen in 1951 as a stenographer at the Lecture notes oice. After the termination of the oice, from 1952 he worked at he Regsitrar oice of the Arts Faculty, and in 1956 he was transferred to the Rector’s Oice where he worked as a unit director of external afairs (secretary of the rector) between 1972 and 1990, his retirement. During his oice years he gained extensive knowledge ont he history of the university. In 1950s he had contact with
  the oicers from the previous era. His detailed but rather subjective memoirs are published in two parts with extensive endnoting.

• AZ ÚJRAKEZDÉS KÖVETE: BENCSIK ISTVÁN (1953-1970) /DEBRECENI AGRÁRFELSŐOKTATÁS/ (1910-1998)

  5-14

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  118

  1945-ben változás köszöntött be a hazai mezőgazdasági felsőoktatásban, amely a központosítás jegyében született meg. Megalakult a Magyar Mezőgazdaságtudományi Egyetem. Mindez később alapját jelentette a gödöllői Agrártudományi Egyetem színrelépésének. Átszervezések tarkították a képzés szerkezeti felépítését, helyszíneinek véglegesítését. A vidéki intézmények osztályokként működtek, majd a 49. évi rendelet megszüntette az általuk folytatott oktatást, így a központosított egyetem debreceni osztályát is, 1949. március 12-én. 1953-ban Bencsik István kapott megbízást a debreceni oktatás újra indítására. Közel két évtizedet töltött a cívisvárosban, vezető beosztásban az intézmény élén. Munkássága révén modernizálta, kibővítette az egykori – az 1940-ben átadott középfokú m. kir. mezőgazdasági tanintézetet – épületegyüttest. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város felsőfokú mezőgazdasági szakoktatása rövid idő alatt példaértékűvé vált az országban. Megteremtette az oktatás-kutatás tárgyi és szellemi hátterét. Sokat köszönhet Debrecen agrár felsőoktatása Bencsik Istvánnak, aki rangot vívott ki a város oktatás életében, egyúttal országos elismerést szerzett.

   

• MÚZEUM A FOGORVOSTUDOMÁNYI KARON

  228-235

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  142

  2013-ban a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara múzeumot hozott létre. Az elsőként kialakított múzeumi rész a Kar múltjával foglalkozik, az előd, a Stomatologiai Poliklinika, majd Klinika létrejöttét dokumentálja. Sorra veszi professzorait 2000-ig, és bemutatja a magyar nyelvű tankönyveket, kézikönyveket 1871-től 1948-ig. Ki van téve a világ első fogászati folyóirata 1839-ből és az első magyar nyelvű újság is 1892-ből. Régi eszközök és műszerek is ki vannak állítva. Ezen kívül fogászati plakátok, számolócédulák és egyéb régi dokumentumok láthatók. A 2017-ben berendezett üvegfalú régi fogászati rendelő három korabeli széket és gépeket mutat be az 1880-as évektől az 1930-as évekig. Egy korabeli orvosi szekrényben régi eszközök, gyógyszerek, és fogászati anyagok láthatók. A falon eredeti plakát, orvosi diploma és régi fotó valamint orvosi karikatúra van kihelyezve. A múzeum elsősorban magyar vonatkozású korabeli fogászati eszközöket, dokumentumokat gyűjt és csakis eredeti anyagokat tartalmaz. Hazánk egyik legnagyobb fogászati múzeuma jött létre az évek során karunkon.

• Lengyel-magyar hungarológiai kutatások. Polsko-wegierskie badania hungarologiczne: Tanulmányok a Jagello Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke 30. évfordulója alkalmából

  233-237

  Fórián Éva

  Megtekintések száma:

  181

  A lengyel és a magyar nép sorsa és barátsága régtől fogva össze-összefonódik: amint a történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatok, úgy a kulturális, művelődési és nem
  utolsósorban az oktatási és főként egyetemtörténeti együttműködések is évszázados múltra tekintenek vissza.

• Prof. Endes Pongrác élete és munkássága visszaemlékezés születésének 110. és halálának 25 éves évfordulójára

  145 - 172

  Molnár Péter

  Megtekintések száma:

  218

  The Life and Scientific Career of Prof. Endes Pongrác: In Memoriam of His 110Th Birthday, and the 25Th Anniversary of His Death. The study reminisces on the life and work of Prof. Pongrác Endes, through the account of the author who was a colleague and student of Endes. Professor Endes had been a dominant figure of the field of pathology at the Faculty of Medicine of the University of Debrecen for a number of years. He became a legend even before his death, and a number of anecdotes circulated about his expertise. The study is based on the presentation of the author, adjured by the Hungarian Society for the History of Medicine, and the Professor’s Club of the University of Debrecen, to celebrate the dual anniversary of Professor Endes. The presentation includes bibliographical details, in addition to interesting scientific and educational information. The tone of the study clearly indicated that the Master and student relationship between Professor Endes and the author turned into a friendship over the years.

• A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM INTÉZKEDÉSEI AZ 1831-ES ÉS 1866-OS KOLERAJÁRVÁNY IDEJÉN

  57-70

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  119

  Debrecen városában az 1831-ben behurcolt kolera nagy pusztítást végzett, a lakosság majd 7,5%-a vesztette életét a járványban. Gyógymódot még nem ismertek a kortársak, ezért megelőző intézkedésekkel (lezárások, karantén) próbálták útját állni a járvány terjedésének. Már a betegség híre nyugtalansággal töltötte el a professzorokat, akik a várostól igyekeztek a legfrissebb híreket beszerezni. Sokáig ellenálltak az iskola bezárásának, de amikor a járvány július végén elkezdte szedni halálos áldozatait a városban, mégis kénytelenek voltak lépni. A diákság jelentős része már korábban elhagyta az iskolát, akik viszont maradtak, azokról a professzorok gondoskodtak. A járványhelyzet romlásával felmerült a város részéről annak a gondolata is, hogy a kollégiumot kórházzá alakítják át, de végül a professzorok és a kollégiumi főgondnok tiltakozása következtében ettől elálltak. Az iskolai rend végül csak a késő őszre állta helyre. Az 1866-os lokális járvány idején csak rövid időre halasztották el az iskolaév megkezdését.

• ADLER PÉTER DEBRECENI STOMATOLÓGUS PROFESSZOR UTOLSÓ RÁDIÓINTERJÚJA

  279-286

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  101

  Adler Péter professzor hagyatékában kaptunk egy magnókazettát, melyen egy vele készített rádióinterjú hallható. A riport a rádióban hangzott el 1983-ban. A felvételen részletesen beszámol életéről, munkásságáról, elért eredményeiről. Az elhangzott információk, adatok nagymértékben segítik és hozzájárulnak a korszak megértéséhez és a Stomatológiai Klinika működésének bemutatásához. Az interjú halálozási évében készült, tehát mintegy összegzi, lezárja az életpályáját. A riport kb. 20 perc hosszúságú, mely jelen cikkben teljes terjedelmében közlésre kerül.

• Tisza István emlékezete

  157-160

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  103

  The Remembrance of István Tisza. The statue of István Tisza was erected in October 2015 in front of the main building of the University of Debrecen. The text conjures up the memory of the onetime name-giver of the university by depicting the events of the festive occasion of the erection and by offering retrospective flashes pertaining to the history of the statue.

• Adalékok Pap Károly tanári portréjához

  124-130

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  105

  THE PERSONALITY AND STAMINA OF KÁROLY PAP, PROFESSOR OF LITERATURE IN THE EYES OF HIS STUDENTS. he essay describes Károly Pap, the irst professor of literature at the University of Debrecen and a main representative of the positivist literature research, as a teacher based on the reminiscences of his former students. Among the literature researchers after 1948, he was considered – rather undeservedly – a negativ igure in the history of the University. Most of the people remembered him as cold and distant teacher with aristocratic behaviour. he essay demonstrates the professional taste of the wrongfully underestimated professor in literature, and draws a iner picture about the conlicting personality of Károly Pap.

• A debreceni Stomatologiai Klinika története Adler Péter professzor vezetése alatt (1946–1979)

  11 - 23

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  439

  History of the Stomatology Clinic in Debrecen under the Leadership of Professor Péter Adler (1946–1979). With the approaching front of the 2nd World War in October 9, 1944, Professor András Csilléry head of the Stomatology Clinic left Debrecen because of his political views, so the institution remained without a leader until 17th November. Thereafter as a substitute, trainees then Stefánia Morvay Assistant Lecturer under the supervision of Professor Gyula Verzár was the head. From June 20, 1946, Péter Adler was assigned to the lead, which was one of the longest leading positions of the Faculty of Medicine since he was director of the clinic until July 1, 1979. Péter Adler graduated from the University of Vienna, where he specialized in the field of Dentistry and worked at the Department of Orthodontics at the Polyclinic of Vienna, while in spring 1939 he had to return home for political reasons. During the war he worked as a translator and then assigned to forced labor, and after the war, he was placed to the Stomatology Clinic in Debrecen. From 1948 he worked as a chief clinician, in 1952 he became candidate of sciences (CSc), and in 1953 he was appointed as a university professor. He received Doctor of Science (DSc) degree in 1957. He was a member of the editorial board of several foreign professional journals, he was accepted by several international editorial boards, wrote several textbooks. He translated two books written by others into German. He was chairman of the Association of Hungarian Dentists and Editor-in-Chief of the Stomatologica Hungarica. The main topics of the research at the Stomatology Clinic are: examination of hypersensitivity to dental anesthetics, clarification of many details of caries epidemiology, proof of the protective effect of fluoride against caries. Under his leadership there was a dynamic scientific work on the Stomatology Clinic, proven by the fact that between 1945–1980 12 books, 487 publications, book chapters and monographs appeared, which was unique among similar national institutions. He lay down the fundaments of the dental education in 1976 and contributed the architectural and professional requirements of the new Stomatology Clinic in 1981.

• Lencz Géza és a vármegyei alap

  70-94

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  89

  GÉZA LENCZ AND THE COUNTY FOUNDATION. Géza Lencz is mostly remebered as a theology professor who was a determinant personality in the early history of the University and a legendary teacher of the Calvinist heology Faculty. It is not widely known about him that during his rectorship, while he was persistently fought for the main university building being built, a foundation was established, to support the construction work, collecting the donation of the counties for this noble cause. he county foundation, which was clearly his idea and for which he has sacriied so much, could not fulill its purpose, however it became an eicient support system for the deserving needy students.

• Tonk Sándor Emlékkonferencia Kolozsváron

  171 - 173

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  208

  Memorial Conference for Sándor Tonk at Kolozsvár/Cluj. On 5th and 6th of October 2018 colleagues, friends and admirers remembered for the early died Mr. Sándor Tonk who was an excellent representative of the Transylvanian Hungarian histography. The memorial conference was organized by the Research Institute of the Transylvanian Museum Society, Sapientia Hungarian University of Transylvania, and Department of the Hungarian History of Babeş-Bolyai University. Those researchers of the above mentioned institutes and Hungarian historians took part at the conference whose research matter was close to the activity of Sándor Tonk or to the Transylvanian histography. The essay below reflects the summarized lectures of the conference and states that in Transylvania a new generation of historians has grown up which continues the work of Sándor Tonk and other historians and develops the Hungarian histography with their new conclusions.

• NAGY-AJTAI FEKETE LAJOS M. KIR. MINISZTERI TANÁCSOS, ERDŐAKADÉMIAI TANÁR, A M. KIR. BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI AKADÉMIA IGAZGATÓJA 1837–1916

  33-74

  Bende Attila

  Bartha Dénes

  Megtekintések száma:

  130

  Fekete Lajos magyar királyi miniszteri erdőtanácsos, erdőakadémiai tanár az erdészeti felsőoktatás meghatározó alakja, aki a magyar tannyelvű oktatás, a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésében elévülhetetlen eredményeket ért el. A selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián 1872–1891 között a Növénytan–Erdőtenyésztéstani tanszéket, 1891-től nyugdíjazásáig pedig az Erdőrendezéstani tanszéket vezette. Fontos szerepet játszott az akadémiai kampusz, az új oktatási épületek felépítésének szervezésében és a botanikus kertek fejlesztésében, berendezésében, továbbá az általa oktatott tárgykörökhöz (állattan, rovartan, növénytan, klíma- és talajtan) tartozó gyűjtemények összeállításában és fejlesztésében. A magyar erdészeti kísérletek az 1897/98-as évben indulhattak meg intézményes formában, s ez szintén Fekete Lajos nevéhez kötődik, ahogy a középfokú erdészeti képzés létrehozásának gondolata is. Ugyan már 1894-ben meghaladta a nyugdíjazás lehetséges korhatárát, de fáradhatatlan munkabírása továbbra is az akadémia kötelékében tartotta. Az akadémiai tanári kar bizalmát élvezve az 1892/93. tanévben aligazgatói, majd az 1897/98., 1898/1899. és 1899/1900. tanévekben igazgatói tisztet töltött be és ő volt az erdészeti szak vezetője is. 69 esztendős korában, 1906. október 1-jével, saját kérelmére – élete végére meggyengült látása miatt – nyugállományba helyezték, s ezzel az erdészeti akadémia legelső tanári karának utolsó szolgálatban lévő oktatója vált meg a katedrától. Ebből az alkalomból – szolgálatának elismeréséül – a miniszteri tanácsos címet is megkapta. Munkásságáért 1910-ben, hat évvel halála előtt érte a legnagyobb elismerés, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába fogadta. Nincs az erdészeti tudományoknak egyetlen olyan ága sem, amelyben tevékenysége ne hagyott volna maradandó nyomot. E rendkívül termékeny, szerteágazó és minden területen kimagasló teljesítményt produkáló életpálya ellenére az utókor meglehetősen mostohán bánt és bánik ma is Fekete Lajossal, akinek munkássága, emberi magatartása valamennyiünk előtt példaként állhat.

   

• 100 ÉVE SZÜLETETT VÁRADI-STERNBERG JÁNOS

  129-135

  Kész Barnabás

  Megtekintések száma:

  67

  Februárban emlékeztünk Váradi-Sternberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.) kárpátaljai történész, tanár, szakíró születésének 100. évfordulójára. A neves kutató a határon túli magyar történettudomány kiválósága volt, aki egyetemi tanárként generációkat nevelt a lelkiismeretes, objektív kutató munkára. Sajnos életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, ezért az utókor feladata, hogy méltó módon ápolja emlékét.

   

• Egy kis egyetemtörténet anekdotákban

  165-174

  Gaál Botond

  Megtekintések száma:

  353

  THE HISTORY OF THE UNIVERSITY IN STORIES. he writing remembers the teachers of the Reformed heological Faculty of the Debrecen University in anecdotes. he work and academic activities of the cited professors are commemorated through interesting stories and funny anecdotes. he author describes these professors amicably and amusingly as nice people who seem sometimes rigorous or eccentric, and who strived to maintain the high quality of academic work.

• Feltáratlan emlékek Kenézy Gyula életéből és munkásságából

  54 - 78

  Póka Róbert

  Megtekintések száma:

  252

  Unexplored memories from the life and work of Gyula Kenézy. Gyula Kenézy is an outstanding historical figure of the University of Debrecen as well as of the City of Debrecen. Beyond many sculptures, street, prize, a hospital, and a civil society which carry his memories, the cities of Debrecen and Hajdúszoboszló regularly remember the renowned professor. Many monographs gave the account of his life and accomplishments, and a collection of his relics gained a permanent place for commemoration in the Museum of Hajdúszoboszló. Nevertheless, one-hundred years after the beginning of medical education in Debrecen, new pieces of historical records continue to enrich our memories about Gyula Kenézy. For the first time in its history, the Kenézy Memorial Day was organized by the Kenézy Civil Society and the University of Debrecen together in 2017. The program provided us with exciting recollections, and so far unraveled details of the life of Gyula Kenézy.