Keresés

Keresési eredmények

• Neuber Ede Bőrgyógyászprofesszor, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem 1931/32. Tanévi Rector Magnificusa

  23-33

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  160

  Ede Neuber, Professor of Dermatology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1931/32. Professor Ede Neuber was the organizer and first director of the Clinic of Dermatology and Sexual Pathology, and nationally, it was he who first organized the health supervision of university students. Again, he took part in spearheading the campaign against venereal diseases also through curtailing epidemic diseases by means of creating a law (lex veneris).
  In the 1931–1932 academic year he was Rector of Debrecen’s István Tisza University. During his rectorship, the Main Building of the University was completed and inaugurated, and the university took over the city’s public hospital for the purposes of training and practice. From 1936 through 1938 he represented the university in the upper house. In 1938 he was appointed principal professor of the clinic of dermatology of Budapest’s Péter Pázmány University, so he left Debrecen.

• A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Archontológiája 1950-1990 XV. (befező rész): Idenenyelvi Lektorátus

  131-135

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  168

  A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar, valamint az ún. központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a Rektori
  Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
  anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XV. rész az Idegennyelvi Lektorátus dolgozóinak listáját adja a lektorátus vezetőtől az ügyintézőig.

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája (1950–1990) IV. rész

  130-147

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  93

  ARCHONTOLOGY OF LAJOS KOSSUTH UNIVERSITY IV.: INSTITUTE OF HISTORY (1950–1990). he archontology of the Arts and Sciences Faculties of Lajos Kossuth University -the so-called central units of the university between Januar1, 1950–December 31, 1990 was prepared on the basis of the personal and personnel files of the Administration Department supported by the annual documentation of the Adminsitration from the fless documented 1950s. he exisiting materials are not complete, therefore the preparation of a comprehensive archontology is not possible. Part III. demonstrates the complete and detailed teacher and satf list of the Institute of History from the oice director to the administrators.

• Szemináriumok, intézetek, klinikák vezetői és szakelőadók a debreceni tudományegyetemen (1914–1950)

  123-153

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  90

  Szemináriumok, intézetek, klinikák vezetői és szakelőadók a debreceni tudományegyetemen (1914–1950)

   

   

• A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának tansegédszemélyzete 1919–1950 I. rész: Elméleti intézetek

  187-224

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  99

  The Teaching-Assistant Staff of the Faculty of Medicine, University of Debrecen, 1919–1950. Part I: Theoretical Institutes. Members of the subordinate staff who helped the work of the professors played a determining role in the teaching and healing activities of the Faculty of Medicine of the University of Debrecen. The data base offers a comprehensive register of the relevant facts and figures pertaining to the institution’s professors, assistant professors, instructors, research students, and assistants. In this first installment, the compiler has processed the data of the subordinate staff of the theoretical institutes.

• BODNÁR JÁNOS ORVOSI VEGYTANI PROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1943-44. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-10

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  162

  Bodnár János, az Orvosi Vegytani Intézet igazgató professzoraként nemcsak az első éves orvostanhallgatókat oktatta, hanem – természettudományi kar híján – a bölcsészkaron lévő tanárképzésbe is bekapcsolódott vegytan szakos tanárjelöltek és kémiából doktorálni vágyók képzésével szakelőadóként. Az 1943/44-es tanévben viselte a debreceni egyetem rektori tisztét, amelyet a háborús körülmények tettek nehézzé. A következő 1944/45-ös tanévben a távollévő és a harcok miatt Budapesten rekedt új rektor, Hankiss János helyett rektorhelyettesként vezette újra az egyetemet, főként a háborús károk ideiglenes rendbehozatalára és az oktatás feltételeinek biztosítására koncentrálva.

• A Debreceni Tudományegyetem II. világháborúban súlyos bombatalálatot kapott Orvosi Vegytani Intézete helyreállításának nehézségei – Bodnár János intézetigazgató professzor 1945 novemberi beszámolója alapján

  159-166

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  90

  IN WORLD WAR TWO THE UNIVERSITY OF DEBRECEN WAS SEVERELY DAMAGED BY A BOMB EXPLOSION: THE DIFFICULTIES OF RESTORING THE INSTITUTE OF MEDICAL CHEMISTRY – AN ACCOUNT BASED ON THE ASSESSMENT OF PROFESSOR JÁNOS BODNÁR, DIRECTOR OF THE INSTITUTE (NOVEMBER 1945). In World War Two, on September 15, 1944, a severe bombing hit struck the Institute of Medical Chemistry of the University of Debrecen, in György Magoss Square. About one-quarter part of the ediice was ruined and a large section of the roofage was destroyed. he source-material is provided by Professor János Bodnár, Director of the Institute, who in the academic year of 1944/1945 also served as acting rector. His submitted assessment, which bears the date of November 30, 1945, describes the diiculties of the restoration, including the long delays in the construction work. he study highlights the diiculties of renovation, as well as the problems of ensuring the basic facilities of education.

• Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  159

  Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani
  Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés
  és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen - könyvismertető

• Hatvani István – Egy polihisztor életútja

  Posta József

  Megtekintések száma:

  166

  2018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzora
  születésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai és
  kémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,
  fizikusról,
  orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjának
  ismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övező
  legendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába.

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  177

  A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
  valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
  Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
  kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
  anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
  Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig.

• A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  161

  Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
  professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
  a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
  Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
  azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
  kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
  szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
  meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
  következtetéseket.

• ARISZTOKRATA DIÁKOK A „MAGYAR ORSZÁGI ATHENÁSBAN”: A NAGYSZOMBATI GIMNÁZIUM ÉS EGYETEM FŐNEMESI TANULÓI (1616–1773)

  126-145

  Kökényesi Zsolt

  Megtekintések száma:

  114

  Nagyszombat a Magyar Királyság jezsuita iskolahálózatának kitüntetett jelentőségű helyszíne volt, amely az alsófokú oktatástól egészen az egyetemi stúdiumokig biztosított különböző szintű képzést a diákok számára. Az ország elsőszámú katolikus iskolacentruma a nemesi és főnemesi famíliák művelődésében is rendkívül fontos szerepet játszott. A tanulmány célja a rendelkezésre álló új iskolai adattárak révén körvonalazni és vizsgálat tárgyává tenni a nagyszombati egyetem és gimnázium főnemesi születésű diákságát. A dolgozatban igyekszem rekonstruálni, hogy miként változott az évtizedek, évszázadok során Nagyszombat funkciója a főnemesség oktatási gyakorlatában, mely családok látogatták az intézményt, és néhány esetpéldán keresztül a megszerzett tudás szerepéről is lesz szó a későbbi karrierek formálódásában.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  138

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.