Keresés

Keresési eredmények

• „AD PINGUIOREM FORTUNAM” – SZEGÉNY MAGYAR DIÁKOK A BÉCSI EGYETEMEN 1450-IG

  65-87

  Haraszti Szabó Péter

  Megtekintések száma:

  125

  Bécsben, 1365/1377–1450 között a magyarországi diákok jelentős része minősült szegénynek. A mintegy 3200 diákból nagyjából 800 hallgató nem fizetett semmit vagy tett ígéretet a fizetésre, ám rajtuk kívül további 560 fiatal fizetett kevesebb beiratkozási díjat az előírtnál. Összesen tehát az összbeiratkozottak 42,5%-a helyezhető el a szegénység különböző fokozatain, bár közöttük jelentős különbségek voltak. Szegénységük azonban nem tényleges financiális helyzetükre utal, pusztán arra, hogy a beiratkozás pillanatában milyen anyagi helyzetben voltak. Rájuk nem feltétlenül hatottak a tanulási kedvet egyébként nagyon is meghatározó politikai, katonai konfliktusok vagy természeti katasztrófák, inkább csak az anyagi helyzetüket érintő események befolyásolhatták őket. Három csoportra lehet osztani őket. Az elsőben a nem fizető diákok találhatóak (pauper, nihil dedit). A második csoportban már egy fokkal jobb anyagi helyzetnek örvendhettek, akik legalább ígérni tudták a fizetést (promisit, tenetur), illetve csak haladékot kértek kötelezettségük teljesítésére vagy felmentést a kötelező ruhaviselet alól. A harmadik csoportba a csökkentett tandíjat fizetők kerültek. Anyagi helyzetüket ismerve az első két csoportot lehetne a pauperes, míg a harmadikat a non bene habentes jelzővel definiálni. Többségük a nagyobb városokból érkezett (53%), de jelentős (közel 18%) a falusi környezetből származók köre is. A szegény diákok földrajzi származása azonban nem rajzol ki specifikus mintázatot, ellenben társadalmi hátterük nagyon is

• A budapesti egyetem diákegyesületei a világháború végén és az őszirózsás forradalom időszakában

  106-125

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  147

  A tanulmány a budapesti egyetem régi és új diákegyesületeinek tevékenységét, és az első világháborúban részt vett katona diákok hazajövetel utáni egyetemi életét mutatja be, valamint részvételüket az őszirózsás forradalomban. Bemutatja a hagyományos diákegyesületek mellett létrejött új – vagy régóta működő – baloldali diákegyesületeket, törekvéseiket, eredményeiket. Megpróbál rávilágítani az új egyesületek létrejöttének okaira, a két diákcsoportosulás eszmei ellentéteire, sőt ellenségeskedésére, eltérő gondolkodásuk gyökereire, ideáljaikra, valamint arra is, hogy mi volt a közös a diákság elvárásaiban. Bemutatja, hogy milyen események vezettek az újabb egyesületek megszűnéséhez. Ezekből a fiatalokból alakult ki a későbbi értelmiségi réteg, már innen ered politikai megosztottságuk, ezért fontos megismerni azokat a tényezőket, amelyek meghatározták mindkét csoport korai politikai elköteleződését.

• ARISZTOKRATA DIÁKOK A „MAGYAR ORSZÁGI ATHENÁSBAN”: A NAGYSZOMBATI GIMNÁZIUM ÉS EGYETEM FŐNEMESI TANULÓI (1616–1773)

  126-145

  Kökényesi Zsolt

  Megtekintések száma:

  153

  Nagyszombat a Magyar Királyság jezsuita iskolahálózatának kitüntetett jelentőségű helyszíne volt, amely az alsófokú oktatástól egészen az egyetemi stúdiumokig biztosított különböző szintű képzést a diákok számára. Az ország elsőszámú katolikus iskolacentruma a nemesi és főnemesi famíliák művelődésében is rendkívül fontos szerepet játszott. A tanulmány célja a rendelkezésre álló új iskolai adattárak révén körvonalazni és vizsgálat tárgyává tenni a nagyszombati egyetem és gimnázium főnemesi születésű diákságát. A dolgozatban igyekszem rekonstruálni, hogy miként változott az évtizedek, évszázadok során Nagyszombat funkciója a főnemesség oktatási gyakorlatában, mely családok látogatták az intézményt, és néhány esetpéldán keresztül a megszerzett tudás szerepéről is lesz szó a későbbi karrierek formálódásában.

• Az EGYETEMISTÁK ÉS PÉCS VÁROSÁNAK KÖZÖS FELLÉPÉSE A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ELLEN A HORTHY-KORSZAKBAN

  68-95

  Raposa Vivien

  Megtekintések száma:

  54

  A Horthy-korszakban az irredenta kultusz fenntartása és a revíziós célok hangsúlyozása az egyetemisták körében kulcsfontosságúvá vált, mert a fiatalság teljesen más élethelyzetben szocializálódott, mint az akkori felnőtt generáció, ugyanis ők gyermekként élték át az első világháborút, az utána következő forradalmakat és a trianoni békeszerződést. A hallgatókban így folyamatosan életben kellett tartani a revízió iránti vágyat, mert sokan már úgy nőttek fel, hogy nem is vagy alig emlékeztek/emlékezhettek a Nagy-Magyarországra. Cél volt továbbá, hogy a diákokban felerősítsék a sértettség érzését, annak érdekében, hogy ne törődjenek bele a határok megváltoztathatatlanságába. A kormány és a városi vezetők, így kifejezetten támogatták a diákok a revízió érdekében folytatott tevékenyégét és kezdeményezéseit.Jelen tanulmányomban bemutatom, hogy a városvezetés és az egyetemista ifjúság milyen területeken működött együtt az irredenta célok megvalósításáért. A városi tanács egyfelől kifejezetten elvárta a fiatalok részvételét a különböző nemzeti ünnepeken, például a március 15-i és az október 6-i megemlékezéseken, a Hősök Napján, illetve a Trianoni gyásznapon. A hallgatóság azonban nemcsak megjelenésével tiltakozott a békeszerződés területi rendelkezései ellen, de rendszerint a szertartások megszervezésében is kulcsfontosságú szerepet töltött be. A diákok másfelől rendszeresen csatlakoztak a Magyar Revíziós Liga Pécsi Szakosztálya és a Magyar Nemzeti Szövetség Pécs-Baranyai Körének szervezésében megvalósuló tiltakozó gyűlésekhez. Az 1930-as évek elejétől az egyetemisták kezdeményezésére megvalósuló revíziós tiltakozások és felvonulások is egyre általánosabbá váltak, miután egyre aktívabban propagálták a revízió ébrentartásának szükségességét.

   

• SZÖGI LÁSZLÓ: VAJDASÁGI DIÁKOK A MAGYAR KIRÁLYSÁG EGYETEMEIN ÉS FŐISKOLÁIN 1736-1850.

  257-261

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  164

  Durovics Alex könyvismertetése Szögi László Vajdasági diákok a Magyar Királyság egyetemein és főiskoláin 1736-1850 című kötetéről.

• Szögi László–Varga Júlia: Magyarországi diákok francia, belga, román, szerb és orosz egyetemeken 1526–1919 I.

  155 - 157

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  247

  Szögi László–Varga Júlia: Magyarországi diákok francia, belga, román, szerb és orosz egyetemeken 1526–1919 I. című könyv recenziója

• Haraszti Szabó Péter–Kelényi Borbála–Szögi László: Magyarországi diákok a prágai és krakkói egyetemeken 1348–1525, 1–2. kötet

  149-153

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  224

  Haraszti Szabó Péter–Kelényi Borbála–Szögi László: Magyarországi diákok a prágai és krakkói egyetemeken 1348–1525, 1–2. kötet – recenzió

• A Tiszántúl északi részéről származó diákok egyetemjárása külföldön 1292–1918

  45-69

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  133

  THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF STUDENTS ABROAD FROM THE NORTHERN PART OF THE TRANS TISZA REGION 1292–1918. he social and cultural history of the regions cannot be examined without exact information about the school system, the catchment area of the schools and their eiciency in a given region. his analysis includes the examination of the university attandence abroad, especially in case of countries where the university system was established with a delay, therefore university education was a valid option only at international universities. he data relating to Hungarian regions, counties, or cities can be easily obtained from this analysis. he present essay summarizies the university attending practices in the Northern part of the trans Tisza region.

• PEREGRINATIO ACADEMICA. A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYETEMJÁRÁS TÖRTÉNETE, MÉRETE ÉS IRÁNYAI 1150-1919

  362-365

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  138

  A kötet nemcsak hiánypótló, hanem Szögi László életművének összegzése is. Több mint harminc éve kutatja a magyar diákok külföldi tanulmányainak nyomait. A könyvben bemutatott adatok a középkortól 1919-ig mintegy 101 ezer beiratkozó adatait dolgozták fel, és az adattárak és az abból létrejött számítógépes adatbázis egy Európában, de még talán a világon is egyedülálló gyűjtést tartalmaznak, melyek éppen az életpályák iránt érdeklődők számára fognak a jövőben is nagyon hasznos segítséget nyújtani.

   

• Magyar diákok hollandiai tanulmányai a kora újkorban

  23-35

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  152

  The Study of Hungarian Students at Dutch Universities in the Early Modern Age. The aim of this paper is to give an insight into the study of Hungarian sholars at Dutch universities in the Early Modern Age. The method based primarily on numerical data concerning the number of students at a university in different periods divided by majors; previous educational background, SES status and occupation. The analysis also concerns the financial support of universities, provinces and cities students received at that time.

• Kiismerhetetlen hallgatók. Ellenségkeresés a felsőoktatási intézményekben az 1950-es évek elején

  Polyák Petra

  Megtekintések száma:

  216

  Az ötvenes évek elején az egyetemi-főiskolai pártszervezetek legfőbb feladatai közé tartozott a hallgatóság soraiba „befurakodott ellenség” leleplezése, melynek érdekében igyekeztek rendkívül sok információt összegyűjteni a hallgatókról. A politikai megbízhatóság megítélése egyrészt az „osztályszármazáson” alapult, ezért az 1949-ben bevezetett új jelentkezési és törzslapok több tucat olyan kérdést tartalmaztak, amelyek a hallgatók és szüleik második világháború előtti és utáni vagyoni-jövedelmi helyzetéről, munkahelyéről, párttagságáról stb. érdeklődtek. Másrészt igyekeztek az indoktrináció valamennyi színterén, így a marxizmus- és oroszórákon, a DISZ rendezvényein stb. folyamatos állásfoglalásra, akár az uralkodó politikai diskurzustól is eltérő véleménynyilvánításra késztetni a hallgatókat. Maguk is erősen kételkedtek azonban abban, hogy vajon mennyire pontos ismereteket is képesek szerezni a diákok politikai nézeteiről. Az indoktrináció korabeli hatékonyságát feltérképező jelentések ugyanis rendre arról számoltak be, hogy az ideológiai ismeretterjesztés egyeseknek nem világnézetet, hanem praktikus tudást nyújt: a hallgatók jó része megtanul „marxista módon” beszélni.

• A NAGYSZOMBATI EGYETEM HALLGATÓSÁGA AZ ÚJABB FORRÁSOK TÜKRÉBEN

  146-181

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  142

  Az 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetem Magyarország első, máig folyamatosan működő univerzitása. Jogutódja a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az egyetem levéltári forrásainak jelentős része elpusztult az 1956-os forradalom idején a Magyar Országos Levéltárban keletkezett tűzben. Ezért nagyon nehéz összeállítani az első magyar egyetemen tanult hallgatók listáját. A közelmúltban, Esztergomban új, eddig nem ismert források kerültek elő az egyetem növendékeiről. Ebben a cikkben összefoglaljuk azokat az eredményeket, amiket az új dokumentumok alapján elmondhatunk az egyetem bölcsészeti és teológiai karán tanult személyekről. Vizsgáljuk az egyetem vonzáskörzetét, a hallgatói létszám alakulását korszakonként, továbbá a hallgatóság társadalmi rétegződését és nemzetiségi összetételét, a külföldi és belföldi diákok arányát.

• Magyarországi diákok hollandiai teológiai tanulmányai levéltári források tükrében

  166-176

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  107

  Theological studies of Hungarian students in the Netherlands based on archival sources. Hungarian peregrination found their new routes after having banned Calvinists students from Wittenberg and after the fall of Heidelberg. Hungarian students visited Dutch universities from the end of the 16 th century till 1795 when French troops occupied the Netherlands. Most of the Hungarian protestants were Calvinists and the main goal of the peregrination academica was the education of Hungarian Calvinist clergymen. This papers aims at presenting the most important theological movements based on archival sources which originated from the Netherlands or reached the Hungarians Calvinist church through the Dutch universities: arminianism, puritanism and coccejanism. Hungarian representatives of these theological movements, their theological debates in the Netherlands and in their home church and furthermore their influence on the Hungarian/Transylvanian Calvinist church will be mentioned. In the last part I will examine the theological exams, testimonials and dissertations of becoming Calvinist theologists.

• MAGYARORSZÁGI JOGHALLGATÓK ÚJONNAN FELFEDEZETT JOGI ÉS POLITIKAI DISPUTATIÓINAK-DISSERTATIÓINAK ADATAI A KORAI ÚJKORBÓL

  136-152

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  44

  A magyar művelődés- és könyvtörténészek a 19. század második felétől gyűjtenek azokról a nyomtatványokról is, amelyek olyan a korai újkorban (16-18. század) között külföldi nyomdákban jelentek meg és magyar vonatkozásai vannak. A magyarországi szerzők által írt, külföldön, idegen nyelven megjelent nyomtatványok bibliográfiájának jelentős részét azok az iskolai iratok, tézis-füzetek teszik ki, amelyeket külföldi tanulmányaik alatt a magyarországi diákok egy szóbeli vitához kapcsolódóan adtak ki nyomtatásban. Sajnos a tézisfüzetekről összegyűjtött adatok publikálása a 20. század végén megakadt és ma nem áll rendelkezésre könnyen hozzáférhető adatbázis az említett nyomtatványokról. Ugyanakkor a kora újkori disputatiókról szóló publikációk számának ugrásszerű növekedése az utóbbi években és a tézisek bevonása a különböző tudományos kutatásokba, a disputációkutatást az egyetem-, oktatás- és tudománytörténet fontos ágává tette. Ezért lenne fontos, hogy az említett adatok közzététele folytatódjék. Az itt következő lista azokat a külföldi egyetemeken a 16-18. században megszületett jogi és politikatudományi nyomtatványokat sorolja fel, amelyek több évtizedes kutatómunka során kerültek elő, és amelyek nem szerepelnek a Régi Magyar Könyvtár III. kötetében és annak pótlékfüzeteiben és így a korszakkal foglalkozók számára újdonságnak számíthatnak.

   

• Az erdélyi magyar egyetem utólsó tanéve (1918/19)

  32-61

  Vajda Tamás

  Megtekintések száma:

  264

  Az 1872-ben a magyar országgyűlés által alapított és a magyar költségvetésből finanszírozott kolozsvári tudományegyetemaz I. világháború lezárultakor kezdődő 1918/19-es tanévet rendkívüli körülmények közöttkezdte meg: számos tanársegéd és a klinikai segédszemélyzet több fiatal tagja még katonai szolgálatot teljesítetta magyar hadseregben, az egyetem számos épületét tábori kórház céljára használta a magyar hadsereg,a hallgatói létszám ugyanakkor a frontról visszatérő és leszerelő fiatalok révén a békelétszámnak megfelelőmennyiségben (2226 fő) iratkozott be az egyetemre. A hallgatók többsége ellátási és szállási nehézségekkelküzdött. 1918. november közepétől az erdélyi és romániai románok egyre hevesebben követelték az ezerévesMagyarország szerves részét alkotó Erdély Romániához csatolását. Az Erdélybe betörő román hadsereg1918 karácsonyán foglalta el Kolozsvár városát. Januárban öt professzort átmenetileg bebörtönzött a románhadsereg. A háborúban a magyar hadseregben szolgálatot teljesített, valamint a nem kolozsvári születésű hallgatókat kiutasították a városból. Az ünnepekre hazautazott hallgatóknak akadályozták a városba való visszautazásukat. A budapesti kormány nem utalt fizetést a kolozsvári tanároknak és támogatást (ösztöndíjat,segélyt) a hallgatóknak. A szüleiktől csomagot és pénzt váró diákok küldeményeit a román hadserega pályaudvaron égette el. 1919. május 10-én a román prefektus a professzoroktól a román király irántihűségeskü 48 órán belüli nyilvános letételét követelte. Két nappal később, május 12-én 12 órakor a román
  hadsereg erőszakkal elfoglalta az egyetem épületeit. A magyar professzorokat megfosztották állásuktól (többségüketaz ingó és ingatlan vagyonuktól is) és rövid időn belül erőszakkal kitoloncolták a Románia által
  megszállt területekről. Ezzel a megszálló románok erőszakkal és jogtalanul véget vetettek a 47 éve működőmagyar egyetemnek, s elvették annak minden ingó és ingatlan vagyonát.

• Nem katolikus diákok a királyi jogakadémiákon 1777 és 1850 között

  239-253

  Juhász Réka

  Megtekintések száma:

  104

  Not catholic Students at Royal Law Academies between 1777 and 1850. In the following study my goal is to examine an unusual question about the royal academies: the religious structure of the students. The most students were catholic in this institutions. The explanation of this fact is these academies were founded by Maria Theresia, and before that were owned by the Jesuit order. From 1777 these academies were state institutions. However, the Protestants had their own school network in this period, we could also find not catholic students at the register books. I would like to examine these students’ social background, and try to answer the question, why they chose for the royal academies. All of these data are collected by the MTAELTE Histories of Universities Research Group.

• A Bányászati és Erdészeti Főiskola Áttelepülése Selmecbányáról, 1918-1919

  62-80

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  202

  A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola története 1735-re nyúlik vissza, ekkor alapították ugyanis a Bányatisztképző Iskolát. Az elkövetkező évszázadokban az Osztrák–Magyar Monarchia magyar
  részén egyedüli felsőoktatási intézménnyé nőtte ki magát típusán belül. Az első világháború kezdetén európai hírű műszaki iskolának számított. A háború kirobbanása komoly törést okozott az iskola életében.
  Az utolsó tanórák 1928. október 18-án kezdődtek, de a tanévet már nem tudták befejezni, ugyanis hamarosan csehszlovák csapatok foglalták el a területet. A professzorok és a diákok meg akarták őrizni magyar
  állampolgárságukat, magyar intézményben kívánták munkájukat és tanulmányaikat folytatni, így összepakolták a holmijukat és Magyarországra költöztek át. A menekülés során számos nehézséggel találkoztak,
  míg végül az ún. „menekült egyetem” otthonra talált Sopronban.

• Evangélikus diákok Wittenbergben

  89-95

  Fabiny Tamás

  Megtekintések száma:

  98

  Lutheran students in Wittenberg. The essay presents a short overview of Lutheran students from Hungary in Reformation-time Wittenberg. More than a thousand pastors-to-be spent several semesters in Germany, the Lutheran orientation of which influenced their further career. Scholarly research has revealed an impressive amount of details regarding this multifaceted group of students, Mátyás Dévai Bíró among the most well-known. Luther’s Table Talks include a variety of remarks related to Hungarian students. Dévai Bíró also appears in the 10th, closing episode of the Luther animation series being produced for 2017. In the last section, the author shortly presents three ex-Wittenberg students whose heritage lies in hymn writing: Besides Dévai, the works of András Farkas and András Batizi. Tihe philological and theological input the Wittenberg students produced for the Evangelical Lutheran Church in Hungary was accompanied by intensive international networking exemplary for us today.

• " A FELADAT ELLÁTÁSÁBA, IDÉN MÁRCIUS 15-ÉN – AZ ELLENFORRADALOM ÓTA ELŐSZÖR – HIBÁK CSÚSZTAK.”: MINISZTÉRIUMI MEGTORLÁS AZ 1972. MÁRCIUS 15-I „NACIONALISTA” TÜNTETÉS DIÁK RÉSZTVEVŐI ELLEN

  44-67

  Keresztes Csaba

  Megtekintések száma:

  118

  Az 1970-es évtized első éveiben, főleg a március 15-i nemzeti ünnep napján, fiatalok nagyszabású ünnepi és egyben tiltakozó megmozdulásai, felvonulásai zajlottak le a magyar főváros utcáin. A hatalom kezdetben csak néhány személyre szabott ki, a korban enyhének számító, büntetéseket, azonban 1972-ben már jelentős börtönbüntetések is születtek. 1973-ban és 1974-ben preventív jelleggel igyekeztek elejét venni az utcai demonstrációknak. Az 1972. év során sok diákra szabtak ki fegyelmi jellegű szankciókat. A fegyelmi útján való megtorlásokat az oktatási ügyeket irányító minisztérium igyekezett koordinálni, és központilag szabályozták a retorziók menetét. Ennek során több tucat diák szenvedett, akár kizárással is járó, büntetést.

• A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945

  Molnár László

  Megtekintések száma:

  175

  A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának történetét
  1872-től kezdve egészen 1945-ig. A tanulmányi rendszer korszerűsítésnek bemutatása után rátérünk az infrastruktúra bővítésére, elsősorban a klinikák rendszerének kiépítésére. Az egyetem nagy hangsúlyt fektetett a személyi állomány fejlesztésére, létrejött a „pesti orvosi iskola”, új tanszékeket hoztak létre (pl. közegészségügy),
  nagy tantárgyakból párhuzamos tanszékeket hoztak létre, jelentősen növekedett a hallgatói létszám.
  Az első világháborúban tanárok és diákok is vállaltak frontszolgálatot. Az országban állandósult az
  orvoshiány, ezt a női hallgatók felvételével próbálták ellensúlyozni. A háború után a frontról visszatérő
  hallgatók, illetve a pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemek hallgatóinak elhelyezése okozott nehézséget.
  A numerus clausus a nők és az alkalmatlan hallgatók létszámának csökkentését érte el. Az 1929-es gazdasági
  válság komoly megszorításokat hozott, ami a létszámcsökkenésben és tanszékek bezárásában mutatkozott
  meg. A két világháború közötti időszak mégis sikeres volt, mert nemzetközileg elismert iskolák működtek
  itt. Ebben az időszakban jöttek létre az egyetemi bajtársi szövetségek is. A második világháború alatt
  részben kiürítették a klinika telepeket és vidékre költöztették azokat. Budapest ostromát az egyetemi épületek,
  a diákság és a tanárok is megsínylették.

• Bencés diákok egyetemjárása a 17-18. században

  86-103

  Faa-Lendvai Erzsébet

  Megtekintések száma:

  102

  THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF BENEDICTINE STUDENTS IN THE 17TH–18TH CENTURIES. In Hungary the Order of St. Benedict (Ordo Sancti Benedicti) ceased to exist during he Turkish occupation, and it only reorganized in 1639 at Pannonhalma. he present study reviews the list of monk’s names between 1639 and 1786 from the volumes of the orderly history from Pannonhalma. It argues that in the 17th century there were 44 students of the Benedictine order registered at some of the universities of the Habsburg Empire. hese universities were Nagyszombat, Vienna, Salzburg, and Olmütz. he prelatry of Pannonhalma sent the most talented pupils to carry on university level studies. In the 18th century, 48 Benedictine monks attended universities; 40 of them in Nagyszombat, 3 in Vienna, and 3 in Salzburg. Salzburg was the most respected Benedictine university in Central Europe. Quite a few students who studied here played an important role in the subsequent Hungarian history of the order, such as Egyed Karner, Placid Sajnovics and
  Krizosztom Novák.

• FORRÓ IMRE UTRECHTI TANULMÁNYAI AZ 1930-AS ÉVEKBEN

  67-91

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  115

  A magyar diákok 20. századi hollandiai egyetemjárásának történetében fontos szerepet játszott az 1761-ben alapított utrechti Stipendium Bernardinum. Számos magyar teológus nyerte el az ösztöndíj támogatását. Forró Imre a debreceni teológiai tanulmányai végeztével nyert felvételt Utrechtbe, ahol három évet töltött el, majd kutatása folytatására még egy évet pályázott és nyert el az ösztöndíjbizottságtól. Jelen tanulmány Forró diákéveinek több aspektusát vizsgálja: a tanulmányait, a korabeli diákéletet és az 1930-as években megkezdett kutatómunkát, a franekeri magyar peregrináció történetének feldolgozását. Minden élettörténet egyedi, mégis a külföldön tanulók tanulmányai és hétköznapjai számos hasonlóságot mutat egymással.

• Magyarországi diákok egyetemjárása az úkorban 1–22.: (Könyvbemutató és recenzió)

  251-261

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  114

  THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF STUDENTS FROM HUNGARY IN THE MODERN AGE, 1–22 (BOOK PRESENTATION AND REVIEW). In this generically peculiar sort of writing, which is ACTUALLY a book review that grew out of the observations at an actual book presentation, is the introduction of an enterprise which is unique even by European standards. It is a series of books that has been in the making for twenty years under the leadership of Professor László Szögi. he primary objective of the project is to inventorize all those students in Hungary who – between the beginning of the 16th century and the beginning of the 20th century – pursued advanced studies abroad at some European university. he overview evaluates the unique volume of the enterprise, appreciates, without attempting to be complete, its most spectacular merits, outlines the possibilities of the utilization of the amassed data, and highlights, through personal experience, why this unique low of books is so signiicant to the scholars of several areas of knowledge.

• A TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE AZ OLMÜTZI EGYETEMEN A 17-18. SZÁZADBAN

  111-130

  Spacilova Libusc

  Megtekintések száma:

  98

  A17-18. században. Jezsuiták 1566-ban alapítottak gimnáziumot Olmützben, melyet 1576-ban a filozófiai, 1582-ben teológiai fakultással egészítettek ki. A jezsuita oktatási rendszert leíró dokumentum a Ratio et institutio studiorum az oktatást három lépcsőfokra osztotta, melynek legmagasabb szintjét studia superioranak nevezték, és a filozófiát és teológiát foglalta magában. A második évtől a diákok matematikát, asztronómiát és geográfiát, a harmadik évben 1637-től kezdve etikát tanultak. A jezsuiták a természettudományok oktatásának nem szenteltek különösebben nagy figyelmet, mivel ezek a tárgyak az egyház tekintélyét aláásták és az alapvető egyházi dogmáknak ellentmondtak. Ennek következtében a 17. század második felében és a 18. század elején csak nagyon sporadikusan fejlődött ki egzakt természettudományos kutatás és oktatás. Mégis az olmützi egyetemen voltak olyan oktatók, akik matematikai, fizikai és csillagászati kutatással foglalkoztak, köztük számos külföldi származású tudós. A skolasztikus disputációkban az egyházi hatóságok által jóváhagyott témák, többnyire ellentmondásos témák kerültek elő. Ennek ellenére itt is találkozunk természettudományos témákkal filozófia, biológia, kémia, fizika és matematika tárgykörében, bár korántsem akkora létszámban, mint az kívánatos lett volna.

• Balogh Ferenc, a Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanára (1880-1898)

  90-105

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  138

  Balogh Ferenc, a nemzetközileg elismert egyháztörténész professzor csaknem két évtizeden keresztül a Debreceni Református Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanáraként szolgált, egy jelentős változásokat hozó időszakban. Elkötelezett tevékenysége két fontos irányba mutat. Támogatta a kórus első hosszú távon működő karnagyának, Mácsai Sándornak a véglegesítését, és letette az énekkar történeti kutatásának alapjait, ezzel történeti távlatot biztosítva annak identitásához. Az énekes diákok által csodált ünnepi beszédei meggyőző erejével összegyűjtötte a szükséges anyagi alapot az ének- és zenetanári tanszék megalapításához. E szónoklatok elemzése adja a dolgozat gerincét, bemutatva a retorikai remekléseket követő tetteket is.