Keresés

Keresési eredmények

• A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ HÚSZ ÉVÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI

  253-278

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  100

  A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.  

• Az eperjesi evangélikus kollégium tanárainak egyetemjárása a 19. század közepéig

  177-189

  Kónya Péter

  Megtekintések száma:

  81

  University Studies of Professors at the evangelical Colleg of Presov up to 19th century. Evangelical College in Presov, as one of the most important evangelical schools in Hungary, considered the high quality education of its teachers to be very important since its establishment, and as a rule, the positions of professors were occupied by the graduates of German universities. Before establishment of the College, the Town Council likewise had seen to it that the humanistic „gymnasium” had been lead by rectors with high quality university education. This paper aims at creating a portrait of studies of professors at Evangelical College in Presov, and at its predecessor – the Municipal Lutheran Gymnasium over a period of three centuries, from the half of the 16 th to the half of the 19 th centuries whereby the data about its rectors, conrecors and subrectors were used as a source. In the period of these three centuries 111 Presov Evangelical rectors, conrectors and subrectors acquired their education at 26 universities or colleges. Most of them, 34, studied at Wittenberg (30%), followed by Jena (11), Tübingen (7), Thorn (6), Halle (4), Vienna (4) and Frankfurt (4). Three of them graduated from the University in Altdorf, two in Greifswald and the Reformed College in Sarospatak and by one in Rostock, Prague, Gdansk, Graz, Strassburg, Helmstädt, Erfurt, Giessen, Erlangen, Rinteln, Paris, Vratislav, Dresden and Göttingen. Other 16 professors studied at unknown places, eventually did not obtained higher education. 20 professors obtained their education at more than one university or college, most of them (7) in the first period of existence of the College (1667–1711), and least of them (2) in the first half of the 19 th century.

• A Bányászati és Erdészeti Főiskola Áttelepülése Selmecbányáról, 1918-1919

  62-80

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  169

  A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola története 1735-re nyúlik vissza, ekkor alapították ugyanis a Bányatisztképző Iskolát. Az elkövetkező évszázadokban az Osztrák–Magyar Monarchia magyar
  részén egyedüli felsőoktatási intézménnyé nőtte ki magát típusán belül. Az első világháború kezdetén európai hírű műszaki iskolának számított. A háború kirobbanása komoly törést okozott az iskola életében.
  Az utolsó tanórák 1928. október 18-án kezdődtek, de a tanévet már nem tudták befejezni, ugyanis hamarosan csehszlovák csapatok foglalták el a területet. A professzorok és a diákok meg akarták őrizni magyar
  állampolgárságukat, magyar intézményben kívánták munkájukat és tanulmányaikat folytatni, így összepakolták a holmijukat és Magyarországra költöztek át. A menekülés során számos nehézséggel találkoztak,
  míg végül az ún. „menekült egyetem” otthonra talált Sopronban.

• Klebelsberg Kunó és a sárospataki Angol Internátus

  84 - 101

  Barta Róbert

  Megtekintések száma:

  216

  Kuno Klebelsberg and the English College of Sárospatak. The study analyses historical aspects and relationships between the English College of Sárospatak (1931–1947), as one of the practical outcome of Kuno Klebelsberg’s education policy and the general features of the cultural and education policy of the time. The making of the College served threefold aims: strenghten the revisionist policy of the regime, emphasize new features of cultural and education policy (cultural superiority, new nationalism) and enforce vivid British–Hungarian relationships. The existence of the College also helped to represent the local and religious interests in the nationwide political theatre of balancing Hungarian Churches. The author reviews the acticity of Kuno Klebelsberg in this project-eg. his speeches, articles, visits to Sárospatak- and also the foundation and educational work of the College. The study emphasizes that tanks to the two decades existence of the College, new Hungarian elite generations were grown up with a deep belief that the only future of Hungary is in the family of nations of western civilization.

• ADALÉKOK AZ ÖNÁLLÓ KÁRPÁTALJAI MAGYAR TANNYELVŰ FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ

  Pallay Katalin

  Molnár Ferenc

  Megtekintések száma:

  26

  Jelen tanulmány az önálló kárpátaljai magyar tannyelvű felsőoktatás kialakulásához vezető utat kívánja bemutatni. Kárpátalja mint régió és közigazgatási egység az első világháborút követően jött létre a Csehszlovák Köztársaság területén belül. A régió a II. világháborút követően került Szovjet-Ukrajnához. Kárpátalja első felsőoktatási intézménye az Ungvári Állami Egyetem volt, amelyet a szovjet hatalom 1945-ben hozott létre. 1963-ban az egyetem bázisán magyar szakot, két évvel később Magyar Filológia Tanszék állítottak fel. A független Ukrajna megalakulását követően keletkező hatalmi változások és a felsőoktatási expanzió idején vette kezdetét a Beregszász központú magyar főiskola létrehozása, amely jelenleg Kárpátalja egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőfokú intézményeként működik. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felállításában döntő szerepet játszottak a helyi érdekvédelmi szervezetek és a magyar kormány, biztosítva ezzel a kárpátaljai magyar nyelvű iskolák pedagógus-utánpótlását.

• A Debreceni Református Kollégium 17. századi professzorainak neolatin üdvözlőkölteményei

  Posta Anna

  Megtekintések száma:

  173

  A kora újkori debreceni protestáns értelmiség műveltségébe és a tagok közötti kapcsolatrendszerbe kiváló betekintést nyújtanak a korabeli alkalmi költemények: pl. üdvözlőversek, lakodalmi köszöntőversek, halotti költemények. A 17. században Magyarországon és külföldön szép számmal jelentek meg olyan nyomtatványok, amelyek a debreceni értelmiség bizonyos tagjaihoz kapcsolódnak, s amelyeknek megszületését a Debreceni Református Kollégium professzorai is versben üdvözölték. A hazai megjelenésű köteteket többnyire magyar nyelvű, míg a külföldön kinyomtatott disputációkat latin nyelvű üdvözlőkölteményekkel kísérték a kollégiumi tanárok. Tanulmányomban arra vállakozok, hogy néhány neolatin üdvözlővers részletes filológiai elemzésével betekintést adjak a 17. századi debreceni professzorok műveltségébe és kapcsolatrendszerébe.

• ÁLLANDÓ ÉRTÉKEK EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN – 35 ÉVES A SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  242-352

  Baráth Benjámin Regő

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  277

  A hallgatói szervezetek, klubok és szövetségek mindig sajátos és gyakran meghatározó színfoltjai az egyetemeknek itthon és külföldön is. Ezek célja és esetenként feladata is, hogy kiegészítsék a reguláris oktatás által le nem fedett és/vagy ortodox módon le nem fedhető  hallgatói igényeket és szakmai aktivitási területeket. A hazai felsőoktatás és különösen az orvosképzés struktúrája a szakmai előadások, szemináriumok, gyakorlatok szigorúan szabályozott keretei között szerveződik, ami sokak véleménye szerint nem ad kellő teret a dinamikusan változó hallgatói igények, ezzel a legújabb szakmai trendek és technológiák, társadalmi kérdések maradéktalan kielégítésére. Továbbá a feszített tanrend talaján, idő hiányában sokszor nincs lehetőség a gyorsan változó világunk kihívásaira való azonnali reflexióra, azok megélésére, feldolgozására. Ezen nyilvánvaló feszültség feloldását, valamint a hallgatói és oktatói igények kielégítését szolgálják a Tudományos Diákkör és különböző hallgatói kezdeményezésű szervezetek. Ezek közül emelkedik ki nézetünk szerint a Sántha Kálmán Szakkollégium, ami 35 éve létezik változó, főnix módjára meg-megújuló formában a Debreceni Egyetemen illetve jogelődjein. Ebben a visszaemlékezésben a medikus hallgatókat tömörítő Sántha Kálmán Szakkollégium kialakulásának és működésének történetét kíséreljük meg összefoglalni, saját tapasztalataink, archivált dokumentumok, valamit korábbi és jelenlegi tagok részletes beszámolói alapján.

   

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  140

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• Balogh Ferenc, a Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanára (1880-1898)

  90-105

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  113

  Balogh Ferenc, a nemzetközileg elismert egyháztörténész professzor csaknem két évtizeden keresztül a Debreceni Református Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanáraként szolgált, egy jelentős változásokat hozó időszakban. Elkötelezett tevékenysége két fontos irányba mutat. Támogatta a kórus első hosszú távon működő karnagyának, Mácsai Sándornak a véglegesítését, és letette az énekkar történeti kutatásának alapjait, ezzel történeti távlatot biztosítva annak identitásához. Az énekes diákok által csodált ünnepi beszédei meggyőző erejével összegyűjtötte a szükséges anyagi alapot az ének- és zenetanári tanszék megalapításához. E szónoklatok elemzése adja a dolgozat gerincét, bemutatva a retorikai remekléseket követő tetteket is.

• Négy ablak – a Debreceni Egyetem és a reformáció: (Ünnepi megemlékezés – 2017. szeptember 27.)

  155

  Szerkesztőség A

  Megtekintések száma:

  147

  Four Windows – University of Debrecen and the Reformation (Celebratory Commemoration – 27 September 2017) The University – founded in Debrecen in 1912 – has always emphasised its roots attached to the Reformed College. The aim of the festive council held on 27 September 2017 was to recall the several centuries-old close connection between the Reformation and the traditions of the University and the city through the college’s foreign relationships. The crystal windows installed in the University Aula in 1938 picture the Reformed College and its historical relations, the important stations of the Debrecen students’ travels to foreign universities, namely Zurich, Utrecht, Wittenberg and Geneva. They also perpetuate the latin names of the four traditional university faculties: Jurisprudentia, Philosophia, Medicina, Theologia. In the commemoration high-ranking representatives of the three partner countries – that became important to the city of Debrecen, the University of Debrecen and the Reformed College based on the Reformation – commemorated about the more centuries-old protestant relationships between Debrecen and Germany, The Netherlands and Switzerland. In the following, we publish two welcome speeches and two lectures heard in the celebratory commemoration.

  ---

• IRATOK AZ EPERJESI EVANGÉLIKUS JOGAKADÉMIA VÁLSÁGOS TANÉVÉRŐL 1918-1919

  177-198

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  64

  A híres és nagy múlttal rendelkező Eperjesi Kollégium, az első világháború időszakában egy főgimnáziumot, teológiát, jogakadémiát és tanítóképzőt foglalt magába. Az első világháború megpróbáltatásait megszenvedő intézmény számára az összeomlás egyben kegyelemdöfést jelentett. Megpróbáltatások sorát követően, az intézmény falainál megjelenő új hatalom emberei már nem látták szívesen a város ezen ősi intézményét. E szomorú időszak levéltári forrásaiból kívánok közölni egy rövid válogatást.

• Debreceni Református Kollégium teológiai oktatásának története 1850–1912. A Teológiai Akadémia a Kollégium oktatási rendszerében

  30-51

  Kovács Ábrahám

  Megtekintések száma:

  172

  The History of Theological Education at Debrecen Reformed College between 1850 and 1912. The changes in the educational system of Theology at Reformed College of Debrecen were heavily influenced by the political-social events of historic Hungary between 1850 and 1912. The first date signals the introduction of arbitrary rule of the Habsburg monarch who suppressed the Hungarians during the War of Independence in 1848-49. The closing date is the emergence of a new state run university in Debrecen. The study throws light on how the Organisations Entwurf tried to modernize as well as Germanize the education system in the Habsburg Empire. As a result, the traditional education structure at the College was entirely restructured. It brought about the disintegration of humanity and art faculty into a grammar school thereby only the law and theological faculties were left intact for a while. The Reformed Church District strongly protested against the dismantling its more than 300 years old education system.  It is the irony of history what the oppressing Austrian could not achieve, it was realized after the Compromise by József Eötvös, the Hungarian minister of culture, religion and education. Needless to say that education at all levels needed to be modernized and standardized. It is clear that it had a positive impact on the curricula of Reformed theological education in the long run. The paper introduces briefly the life of theological professors, their career with a view to their studies abroad and finally their works at various departments of theology. 

• Jubileumi programok a 475 éves Debreceni Református Kollégium intézményeiben

  198-205

  Fekete Károly

  Megtekintések száma:

  102

  ANNIVERSARY PROGRAMS IN THE INSTITUTES OF THE 475-YEAR-OLD REFORMED COLLEGE OF DEBRECEN. he Reformed College of Debrecen celebrated its 475th anniversary in 2013. he College is a unique and interesting institute of Hungarian school system. It is a national historical site, where the reformed heritage of the 16th century, the values of Puritanism of the 17th century, and the intellectual efervescence of the 18th century are commemorated. Anational historical site where the victims of the freedom ight for our independence in 1848–49 are kept alive and where the College’s mission to foster talent even during the turbulent times of the 20th century is remembered. Today teaching activities are present on all levels of public and higher education from the kindergarten to the university.

• A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM INTÉZKEDÉSEI AZ 1831-ES ÉS 1866-OS KOLERAJÁRVÁNY IDEJÉN

  57-70

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  90

  Debrecen városában az 1831-ben behurcolt kolera nagy pusztítást végzett, a lakosság majd 7,5%-a vesztette életét a járványban. Gyógymódot még nem ismertek a kortársak, ezért megelőző intézkedésekkel (lezárások, karantén) próbálták útját állni a járvány terjedésének. Már a betegség híre nyugtalansággal töltötte el a professzorokat, akik a várostól igyekeztek a legfrissebb híreket beszerezni. Sokáig ellenálltak az iskola bezárásának, de amikor a járvány július végén elkezdte szedni halálos áldozatait a városban, mégis kénytelenek voltak lépni. A diákság jelentős része már korábban elhagyta az iskolát, akik viszont maradtak, azokról a professzorok gondoskodtak. A járványhelyzet romlásával felmerült a város részéről annak a gondolata is, hogy a kollégiumot kórházzá alakítják át, de végül a professzorok és a kollégiumi főgondnok tiltakozása következtében ettől elálltak. Az iskolai rend végül csak a késő őszre állta helyre. Az 1866-os lokális járvány idején csak rövid időre halasztották el az iskolaév megkezdését.

• A peregrináció forgandó: A kései peregrináció arányai és árnyai – a sárospataki példa

  190-201

  Ugrai János

  Megtekintések száma:

  100

  Unpredictable Peregrinations. Rates and Figures of Late Peregrination at the Reformed College of Sárospatak. Between 1781 and 1857 two third of the professors and approximately half of the junior lecturers at the Reformed College of Sárospatak left for foreign universities and colleges. Instead of the Netherlands, by the 19th century the most preferred destinations of these 1–3-year-long study trips were more accessible German universities. It was the sign of a new era that the most renowned professors of the Reformed College were those who stayed away from these peregrinations and traditional ways, and many of whom became members of the Hungarian Academy of Sciences. Interestingly, major curricular reforms and endeavours in the reform period may also be linked to such figures, including János Erdélyi, Sándor Kövy, István Nyíry and Antal Pálkövi. Comparing the life of the two professors with the longest and most successful peregrinations, we may come to completely contrasting results: while the great success of Pál  Beregszászi Nagy’s peregrinations led to a rapid failure, Gábor Őri Fülep’s career took off after his long stay abroad.

• Krakkótól Wittenbergig Magyarországi hallgatók a krakkói, bécsi és wittenbergi egyetemeken a 16. században

  23-50

  Kelényi Borbála

  Megtekintések száma:

  110

  From Krakow to Wittenberg. Students from the Hungarian Kingdom at the Universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th Century. This paper aims at collecting the students from the Hungarian Kingdom at the universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th century. According to the medieval traditions, the majority of the students attended the university of Vienna and Krakow (90%) in the first quarter of the 16th century. After the battle of Mohács (1526), the situation changed
  basically, and in the second period up to 1550, the University of Wittenberg started to rise, however, the total number of the peregrinating students decreased significantly. After 1550 the peregrination from the Hungarian Kingdom started to increase, however, its magnitude reached the level of the beginning of the 16th century again only in the 17th century. The heyday of the University of Wittenberg dates back to the second part of the 16th century, when the university of Krakow was hardly attended by any students of the Hungarian Kingdom. Whereas the universities of Vienna and Krakow attracted the students originated from the institutions’ neighbourhood, the university of Wittenberg was attended by the Saxons and it was also popular with the burghers of Debrecen. All the three universities had an organization for the students who came from the Hungarian Kingdom. However, the one of Vienna (Natio Hungarica) was not a national college in its modern sense; the one of Krakow (Bursa Hungarorum) was considereda national community in the first half of the 20th century. On the other hand, it seems more acceptable, that those students were its members, who originated far from Krakow. The college of Wittenberg (Coetus Ungaricus) was considered a national community, but its students must have chosen it because of their religious convictions, since many of them were engaged in the new ideas of the Reformation. Meanwhile, the most-known reformers from the 16th century attended these three universities, mainly   Wittenberg. Both the first Hungarian Calvinist bishop, Márton Sánta Kálmáncsehi (Krakow 1523) and ‘the Hungarian Luther’, Mátyás Bíró Dévai (Krakow 1523, Wittenberg, 1528), moreover Ferenc Dávid (Wittenberg 1545), the founder and the first bishop of the Unitarian Church of Transylvania appeared at these universities.

• A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a tanárképzés szolgálatában (1928–1947)

  51 - 65

  Fizel Natasa

  Megtekintések száma:

  182

  The Cooperative Framework between the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University in the Service of Teacher Training (1928–1947). In my study I demonstrate the creative process of the cooperative framework between two institutions of high education in Szeged, the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University from the very first school year in Szeged in 1928 until the last one in 1947, that is, until a dispute that ended their cooperation. The discussion was aimed at the rate of role of the two institutions in civic school teacher training. My goal is to review the historical background and the method of research and then give answers to the following questions: what stages did the coming about of the cooperation go through? What effect did this collaboration have on the everyday life of the students? How is the dispute about the creation of the framework presented in the most important organ of civic school teachers, Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (Civic School Teachers Association Gazette)?

• REFORMED COLLEGE OF SÁROSPATAK (Áron Kovács, Éva Kusnyír)

  158-159

  Hegyi Ádám

  Megtekintések száma:

  115

  Hegyi Ádám könyvismertetése

• Magyar peregrinusok kölcsönügylete Erlangenben

  163-169

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  78

  The Loan Transaction of Peregrine Students in Erlangen. The sources—four brief documents—made public here offer an insight into student life at the end of the 18th century: the high fees of tuition, especially the cost of their studies abroad, significantly impacted not only on the cost of education but on the subsequent lives of the students as well. The ”peregrine students” were obliged to take loans, the burdens of which they had to carry for long years. Two of the documents here presented pertain to two peregrinators who completed their studies at the College of Debrecen but had earlier concluded a loan agreement in Erlangen, Germany. In the Archives of the Debrecen Protestant College we can read the texts of the original contracts, as well as the written documents submitted to the home church authorities in the matter of the reclamation of the loaned sum.

• Az eperjesi kollégium líceumi hallgatói (1804-1850)

  104-120

  Dulovics Alex

  Megtekintések száma:

  81

  THE STUDENTS OF THE COLLEGE LYCEUM AT EPERJES, 1804–1850. his study explores the history of the evangelical college of Eperjes, which was established in the second half of the 17th century and which was one of the most important institutions of higher education in Upper Hungary in the irst half of the 19th century. In the educational order of the school, which was revived in 1785. Besides classes of basic training a signiicant role was granted to the philosophical, theological, and legal training ofered in the most advanced classes. Utilizing the evidence of the data base pertaining to students who enrolled in the first half of the 19th century, the study conirms that the Eperjes school – as an institution with a higher-education quality – played a crucial role in the history of education in Upper Hungary. hroughout the irst half of the 19th century the school was capable of retaining its unique character, which permeated onto the neighbouring regions, while its educational program supplied the young generation of the evangelical nobility and of the middle class with the knowledge necessary for subsequent careers.

• CSERNÁK LÁSZLÓ (1740–1816), DEVENTERI PROFESSZOR ÉS DEBRECENI ALAPÍTVÁNYA

  150-161

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  135

  A Debreceni Református Kollégium korábbi diákja éveket töltött Hollandiában, hogy felkészüljön egy későbbi remélt filozófiai professzori állásra valamelyik hazai református kollégiumban. Bár kiválóan teljesítette filozófiai és orvosi tanulmányait Utrechtben és Groningenben, elmaradt a magyarországi meghívás. Deventerből kapott végül állásajánlatot és lett ott a filozófia professzora. Feleségül vette egy holland nőt – Elisabeth Slichntenbreet –, majd belevágott új, boldog életébe Hollandiában. Már 12 éve élt Deventerben, amikor Sárospatakról kapott meghívást a történelem, görög és ékesszólás tanári katedrájára, amit azonban hollandiai kötelezettségei (munka, család) visszautasított. Néhány évvel később Groningenbe is meghívták professzornak, de ezt is elutasította. Tudományos munkája, Cribrum Arithmeticum 1811-ben jelent meg és Csernák több példányt juttatott belőle Magyarországra és Erdélybe. Halála után nagyobb pénzösszeget hagyott magyar alma materére, amit a kollégium közszükségleteire használtak fel.

   

• A többször jubiláló 50 éves Nyíregyházi Főiskola

  206-210

  Brezsnyánszky László

  Megtekintések száma:

  108

  THE 50-YEAR-OLD NYÍREGYHÁZA COLLEGE WITH MULTIPLE ANNIVERSARIES. he essay ofers a short review of the history of the Nyíregyháza College which has several predecessors during its existence, raising the question when and how an institute with at least three predecessors and with multiple functions can celebrate its anniversary? he writing introduces the anniversary celebrations from 2009, 2011 and 2012 and the related publications.

• Rugonfalvi Kiss István történelem-professzor, a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1932/33. évi Rector Magnificusa

  3-11

  Mudrák József

  Zambon Csaba

  Megtekintések száma:

  215

  Professor of History, István Rugonfalvi Kiss served as Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen in the academic year of 1932-1933. A historian of Székely origin, he first served as the local archivist of the Baron Radvánszky family estate, then he acquired a growing reputation as the chief archivists of Győr County. Starting in 1911, he became college professor of history at the Arts Academy of the Debrecen Protestant College, then from 1914 until his retirement in 1942 he served as professor of Hungarian history of the newly established University of Debrecen. He served as dean several times and he was appointed Rector of the University in the academic year of 1932-1933. In historical scholarship he represented the conservative alternative, thus he was violently opposed to Gyula Szekfű’s view of history. He is the author of work on the last Hungarian uprising of noblemen as well as on the history of the Székely people. After the the Second World War, owing to his previous political activism, he was imprisoned and subsequently he lived in the circle of his family, isolated from professional activity.

• Források és módszerek a Debreceni Református Kollégium diáknévsorainak feldolgozásához

  39-44

  Szabadi István

  Megtekintések száma:

  79

  SOURCES AND METHODS FOR PROCESSING STUDENT LISTS OF THE DEBRECEN REFORMIST COLLEGE. In commemoration of the 475th anniversary of the existence of the Debrecen Reformist College a long expected, two volume resource guide was published in 2013 under the title „History sources of the institution int he archive of the Debrecen Reformist College.” It contains student lists between 1588 and 1850 cataloguing 20 000 registrations. his essay summarizes the history of this research and lists the sources used in the process.

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  84

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.