Keresés

Keresési eredmények

• „Lássatok hozzá, és építsétek föl Istennek, az Úrnak szentélyét” (A Debreceni Református Egyetemi Templom építésének története)

  52-70

  Dezső Kinga

  Megtekintések száma:

  234

  „Rise up and Build the Sanctuary of the Lord God, so that you may bring the Ark of the covenant of the Lord.” – The History of the Construction of the Reformed University Church in Debrecen. In this essay I try to find the answer to the question of what the main cause of the structure of the University Church was and which were the most relevant stages of the construction. After launching the university in Debrecen, the undergraduates, the professors and the local citizens established a claim to engender a place of worship where they could get an opportunity to inward edification. The negotiations about the church to be constructed began in the 1910’s, after all the quartercentenary of the Reformed College gave the handle for the church’s structure. The University Church was built in vicissitudinous ways and it came up against a lot of difficulties during the second half of the twentieth century. Consequently this fact encumbers the researching of the building’s history. However, the history of construction is trackable by the eight boxfuls of sources of the Archives of the Transtibiscan Reformed Church District.

• A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ HÚSZ ÉVÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI

  253-278

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  213

  A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.  

• SZÁZ ÉVE ÉRKEZETT A DEBRECENI SZEMÉSZETI KLINIKÁRA KETTESY ALADÁR

  229-232

  Süveges Ildikó

  Megtekintések száma:

  213

  Az írás Kettesy Aladár debreceni szemészprofesszorról emlékezik meg azon alkalomból, hogy éppen 100 esztendővel ezelőtt vette át – eleinte megbízottként – a debreceni egyetemi szemklinika vezetését. A gyógyító- és tudományos munkában elért eredmények mellett felvillannak a visszaemlékezés felvillantja a professzor egyéniségét és hangsúlyozza a hazai szemészet történetében betöltött nagy jelentőségét.

   

• ÁLLANDÓ ÉRTÉKEK EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN – 35 ÉVES A SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  242-352

  Baráth Benjámin Regő

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  396

  A hallgatói szervezetek, klubok és szövetségek mindig sajátos és gyakran meghatározó színfoltjai az egyetemeknek itthon és külföldön is. Ezek célja és esetenként feladata is, hogy kiegészítsék a reguláris oktatás által le nem fedett és/vagy ortodox módon le nem fedhető  hallgatói igényeket és szakmai aktivitási területeket. A hazai felsőoktatás és különösen az orvosképzés struktúrája a szakmai előadások, szemináriumok, gyakorlatok szigorúan szabályozott keretei között szerveződik, ami sokak véleménye szerint nem ad kellő teret a dinamikusan változó hallgatói igények, ezzel a legújabb szakmai trendek és technológiák, társadalmi kérdések maradéktalan kielégítésére. Továbbá a feszített tanrend talaján, idő hiányában sokszor nincs lehetőség a gyorsan változó világunk kihívásaira való azonnali reflexióra, azok megélésére, feldolgozására. Ezen nyilvánvaló feszültség feloldását, valamint a hallgatói és oktatói igények kielégítését szolgálják a Tudományos Diákkör és különböző hallgatói kezdeményezésű szervezetek. Ezek közül emelkedik ki nézetünk szerint a Sántha Kálmán Szakkollégium, ami 35 éve létezik változó, főnix módjára meg-megújuló formában a Debreceni Egyetemen illetve jogelődjein. Ebben a visszaemlékezésben a medikus hallgatókat tömörítő Sántha Kálmán Szakkollégium kialakulásának és működésének történetét kíséreljük meg összefoglalni, saját tapasztalataink, archivált dokumentumok, valamit korábbi és jelenlegi tagok részletes beszámolói alapján.

   

• A HITTUDOMÁNYI KAR HELYZETE A PESTI EGYETEMEN A 18-20. SZÁZADBAN ÉS LEVÁLASZTÁSA 1950-BEN

  Borsodi Csaba

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  195

  A cikkben bemutatjuk a Budapesti Tudományegyetem keretében 1635 és 1950 között létezett római katolikus Hittudományi Kar működével kapcsolatos vitákat és változásokat a felvilágosodástól 1950-ig. A 18. század végén II. József király a papképzést kívánta központosítani és generális szemináriumokat hozott létre. Ekkoriban 15 évig szünetelt a Kar működése. 1848-ban kezdődött meg a polgári átalakulás Magyarországon, majd a szabadságharc leverése után 1867-ben alakult meg a független magyar kormány. Ekkoriban az egyetem állami vagy katolikus jellegéről folyt vita, illetve arról, ha marad teológiai fakultás az egyetemen, akkor hány felekezet számára kell ilyet létesíteni. Az első világháborúig végül nem változott az egyetem szervezete. A 20 század elején a szocialista és liberális erők részéről komoly támadások érték az egyházat és a rövid ideig hatalomra jutott kommunisták 1919-ben feloszlatták a Hittudományi Fakultást, de a Tanácsköztársaság bukása miatt ez nem valósult meg. 1945 után az egyház előbb egy önálló Katolikus Egyetemet akart alapítani, de ez a terve is meghiúsult, mert az újra hatalomra került kommunisták miden téren vissza kívánták szorítani az egyházak befolyását. 1950 nyarán végleg elcsatolták az Egyetemtől a Teológiai kart, amely a továbbiakban, önálló Hittudományi Akadémiaként működött tovább. Tanulmányunkban ezt a folyamatot mutatjuk be eredeti levéltári források felhasználásával.

   

• SZODORAY LAJOS BŐRGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM DÉKÁNJA 1952-1953.

  3-24

  Szegedi Andrea

  Megtekintések száma:

  259

  Szodoray Lajos professzor az 1952-1953-as tanévben az önállósuló Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1954-1955-ben az egyetem tudományos dékánhelyettese, 1961-1964 között pedig tudományos rektorhelyettese volt. Fiatal éveiben céltudatosan készült fel arra a feladatra, melyet később valóban ki is jelölt számára a sors. Megszervezte az ország egyik vezető bőrgyógyászati klinikáját, kialakította az intézetben a széleskörű elméleti alapokra épülő kiváló klinikai betegellátás, a magasszintű oktatói és kutatói munka megfelelő feltételeit. Szodoray Lajos a magyar bőrgyógyászati szakma iskolateremtő alakja, nemzetközi hírű tudós, színes, melegszívű egyéniség volt. Nevéhez fűződik számos bőrgyógyászati kórkép első hazai észlelése és közlése, valamint rendkívüli érdemei voltak a tankönyvírás terén is. A sors a magyar orvostudomány javára hosszú alkotó élettel, páratlan munkabírással, dinamizmussal, egész életen át tartó lankadatlan szorgalommal és kitartással ajándékozta meg. Több évtizedes tanszékvezetői, egyetemi tanári tevékenysége mellett az egyetemen betöltött vezetői tisztségek tették teljessé szakmai életét.

• Az EGYETEMI DÍSZJELVÉNYEK TÖRTÉNETE

  265-268

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  226

  Az írás a Debreceni Egyetem ma is használt jelképeinek történetére pillant vissza, hangsúlyozva, hogy az egyetemi karokat jelképező gerundium csúcsdíszek, valamint a rektori, dékáni láncok és medálok több mint 100 esztendeje készültek az első világháborúban hadizsákmányként szerzett ágyúk bronzából, emlékeztetve arra, hogy az egyetem több hallgatója és oktatója is harcolt a haza védelmében és áldozta életét.

   

• FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Paragh György

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  307

  Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

• Varga Zsigmond teológia professzor, a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1932/33. évi Rector Magnificusa

  3 - 22

  Baráth Levente

  Megtekintések száma:

  337

  Zsigmond Varga, Professor of the History of Religion, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1933/1934. Several memorable events took place at the university during his time in office. The historical background of this was the fact that the political and social tensions caused by restrictive measures taken by the Hungarian government to fight the consequences of the Great Depression reached their peak in that academic year. There were several events that made the extraordinary actions of rector Zsigmond Varga necessary: the public debate on the policy of education aiming at the restructuring of the higher education threatened the university with loosing one of its four faculties and the ongoing student revolts hindered the teaching and research activities for months. In addition to Varga’s activity in the University administration, this study describes his work as an academic and as a scholar, and addresses his public activities outside of the university, too. It also offers a glimpse into his family life at a certain point of time. Referring to a memorial booklet written by Varga, his son, Zsigmond Varga jr., the young Reformed minister and promising biblical scholar is also remembered in this study. Varga jr. was a student of the University of Vienna, he was nprisoned by the Gestapo and he died a martyr’s death in the concentration camp of Mauthausen-Gusen.

• A kolozsvári példa dokumentumok a kolozsvári egyetemi menza működéséről és debreceni kapcsolatáról

  77-92

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  372

  In the Footsteps of Kolozsvár. Documents on Students Work at the University of Debrecen and its Connection with the University of Kolozsvár. It’s a well-known historical fact that the foundation of the students’ canteen in the University of Debrecen was one of the first steps to establish a welfare organization in a hope to support hundreds of students in their studies between the two World Wars in Debrecen. Also widely known that under the guidance of Nándor Láng this students’ canteen gained prosperity. At the
  same time, far less attention has been given to networks and relations in higher education underpinning this initiative. Láng asked assistance and information from the University of Kolozsvár which was the only provincial university in Hungary. The letter of Béla Posta which was written to Nándor Láng in December 20, 1916 and all of the attached documents are very rare and valuable sources of the history in both universities. The paper therefore can be considered as a novelty by giving an insight into the partnership of the University of Debrecen and Kolozsvár.

• BÖLCSÉSZTANÁROK PUBLIKÁCIÓI A DEBRECENI SZEMLE HASÁBJAIN

  138-150

  Molnár-Tamus Viktória

  Megtekintések száma:

  239

  A Tisza István Tudományos Társaság szervezte azt a kornak megfelelő tudományos színvonalú folyóiratot, mely 1927-től 1944-ig 19 számot adott közre és szerzői elsősorban debreceni egyetemi oktatók, középiskolai tanárok, szakírók, vidéken dolgozó értelmiségiek, országos hírű tudósok és írók voltak. A doktori disszertációmban szereplő bölcsésztanárok többsége a Debreceni Szemle – mint a város tudományos életének egyik legjelentősebb fóruma – hasábjain rendszeresen publikált. A lapot két egyetemi tanár, Hankiss János és Milleker Rezső szerkesztették. Minden második szám társadalmi, illetve természettudományos tematikát ölelt fel. Kezdetben évente tízszer, később tizenkétszer, majd a háborús években ismét tízszer vagy annál is ritkábban jelent meg, míg 1944-ben megszűnt, és csak sok évvel később indult újra. A Város támogatásával jelent meg a folyóirat, ám tematikája mégsem szűkült regionálissá, pedig azt tekintette elsőrendű feladatának. Ezen kívül a Debreceni Egyetem és a Társaság működtette viszonylag magas példányszámban, melynek 1932-től hivatalosan a szemléje lett, s az maradt megszűnéséig.

• Róth Miksa szecessziós üvegablakai a Debreceni Egyetem Reumatológiai Tanszékén

  Szekanecz Zoltán

  Megtekintések száma:

  326

  Róth Miksa (1865–1944) üvegfestő és mozaik művész jelentősen hozzájárult a debreceni egyetem épületeinek szépségéhez a 20. század első felében. Leghíresebb itteni munkáiként az egyetem Aulájában található és a 2012-ben felújított öt nagy üvegablakot tartják számon. Azonban az egyetem többi épületén is rajta hagyta keze nyomát. Ezen munkák azonban szinte kivétel nélkül elpusztultak. Kivételt csupán a volt Sebészeti Klinika alagsorában felfedezett és 2018-ban onnan kiemelt három üvegablak képez

• 30 ÉVES A TISZÁNTÚLI NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM

  213-226

  Kövics György

  Tarcali Gábor

  Megtekintések száma:

  27

  A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum (30. TNF) fennállásának 30. évfordulóját a Debreceni Egyetem (DE MÉK) Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Kara és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) közösen rendezett meg 2025 október 15-16-án Marosvásárhelyen. A három évtizede folyamatosan (az időszakban háromévente nemzetközi szintre emelt) Növényvédelmi Fórumot 2025-től már évente rendezik meg. Következésképpen a 30. TNF egyben a 12. International Plant Protection Symposium (12-th IPPS) is volt. 1868-ban indult a Tiszántúl régióban a felsőfokú gazdászképzés a legjobb és a mindenkor korszerű mezőgazdaság megteremtése érdekében. Ennek segítésére kezdtük el 1996-ban a TNF (IPPS) rendezvény sorozatát, amelynek célja a modern tudomány eredményeinek ötvözése az integrált növényvédelmi gyakorlattal (Integrated Pest Management, IPM), illetve az Ökológiai gazdálkodási rendszerek (Eco-Farming) növényvédelmével, amelyeket a jövőben is Debrecen városában kínálunk.

• Matematikai doktori iskola a Debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumában a 20. század elején (1927-1940) 1. rész

  Kántor Tünde

  Megtekintések száma:

  337

  Két részből álló irásunkban 16 matematikai disszertációt mutatunk be szerzőik (15 fő) életrajzi adataival és későbbi karrierjének felvázolásával. Ezen disszertációkat 1927 és 1940 között Dávid Lajos professzor vezetésével írták. Ezen időszakban ő volt a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumának vezetője. A dolgozatok témái kapcsolódtak az ő tudományos munkásságához, így például a matematika történetével (a két Bolyai munkássága) vagy a matematikai elemzés problémáival. A disszertációkat külön könyvként adták ki. Később ezeket Dissertationes Davidianae Debrecen 1927–1940 nevű kolligátumban gyűjtötték össze. Megemlítendő, hogy az összeállítás nem tartalmazza Kárteszi Ferenc értekezését akinek munkáját a filozófia doktorainak disszertációi között találtuk meg. Az első részben 1927 és 1934 közötti időszakot tekintjük át.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  235

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• Egyetemalapítási terv Pécsen Klimó György püspök idején

  66-89

  Gőzsy Zoltán

  Megtekintések száma:

  203

  Klimo György pécsi püspök céljainak fontos szegmense volt a papság képzési színvonalának fejlesztése. E célkitűzések természetes módon változtak, bővültek az évek során, újabb és újabb elképzeléseket fedezhetünk fel a püspök tevékenységében. Klimo olyan erős oktatási intézményt akart létrehozni, amely alapját képezheti egy teológiai fakultásnak, amelyre majd felépítheti a pécsi egyetemet, ugyanakkor a regionális művelődés és kultúra fundamentumává válhat. A püspök koncepciójában ezek komplex struktúrakent jelentkeztek: az egyetem létrehozásával a püspökség, sőt a püspöki város hírnevét is gazdagítani akarta, továbbá a klérus tudományos színvonalat es felkészültséget is emelni szándékozta. A tanulmány ezeket a folyamatokat és a mögöttük meglévő cselekvési kereteket tarja fel, és arra is keresi a választ: vajon Klimo milyen intézményt kívánt 1769-ben felállítani Pécsen?

• A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGE (1883-1951)

  191-206

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  328

  Magyar történészek egy csoportja báró Radvánszky Béla vezetésével 1883-ban hozta létre a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, amely a történelmi segédtudományok (elsősorban családtörténet, címertan, pecséttan) művelőit fogta össze. Folyóiratuk, a Turul évente többször is megjelent. A társaság és annak vezetősége néhány tudományos kutató mellett mecénás főurakból, amatőr családtörténészekből és levéltárosokból állott. A II. világháború után a politikai támadások és az anyagi források miatt ellehetetlenült és 1951 elején megszűnt. A családtörténet és a címertan tiltott tudománnyá vált évtizedekre a kommunista rezsim alatt. A tanulmány a társaság vezetőségét mutatja be napra pontos adatokkal, nagyrészt a folyóiratban közölt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján.

• Őrállóvá tettelek-Műhelytanulmányok a debreceni teológiai oktatás és református lelkészképzés 1850-2000 közötti történetéhez. Szerkesztette: Baráth Béla Levente és Fekete Károly

  Barta János

  Megtekintések száma:

  255

  Kiadványok a Debreceni Református Kollégium Fennállásának 475. évfordulója tiszteletére IV. kötet.Sorozatszerkesztő: Győri L. János A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kiadása,

  Bár az alcím pontosan kijelöli, és időben is körülhatárolja a kötet témáját, szerkesztők mégis szokatlan műfaji megjelölést adtak neki, amikor egészét a meglehetősen kötetlenül értelmezhető műhelytanulmányok kategóriájába sorolták. Magyarázatot a kötet előszavában szolgáltatnak.

• FORRÓ IMRE UTRECHTI TANULMÁNYAI AZ 1930-AS ÉVEKBEN

  67-91

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  239

  A magyar diákok 20. századi hollandiai egyetemjárásának történetében fontos szerepet játszott az 1761-ben alapított utrechti Stipendium Bernardinum. Számos magyar teológus nyerte el az ösztöndíj támogatását. Forró Imre a debreceni teológiai tanulmányai végeztével nyert felvételt Utrechtbe, ahol három évet töltött el, majd kutatása folytatására még egy évet pályázott és nyert el az ösztöndíjbizottságtól. Jelen tanulmány Forró diákéveinek több aspektusát vizsgálja: a tanulmányait, a korabeli diákéletet és az 1930-as években megkezdett kutatómunkát, a franekeri magyar peregrináció történetének feldolgozását. Minden élettörténet egyedi, mégis a külföldön tanulók tanulmányai és hétköznapjai számos hasonlóságot mutat egymással.

• Sándor Mihály:DEAC 100-Az első huszonöt év (1919-1944)

  223-227

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  272

  A Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (DEAC) története nem választható el a debreceni sport történetétől. Az egyetemi ifjúság máig népszerű sportegyesülete éppen száz esztendővel ezelőtt alakult

• A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEK EGYKORI VEZETŐI (1868-1945)

  79-88

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  234

  A debreceni agrár-felsőoktatás 2018-ban ünnepelte alapításának másfél évszázadát. A mögöttünk hagyott évtizedek során az ország mezőgazdaságának meghatározó szakképzési intézetévé vált. Az 1867. évi kiegyezés utáni korszak szülötte volt, amelyet a cívisváros gazdatársadalmának elképzeléseit váltotta valóra, összhangban az állam szerepvállalásával, mely utóbbi a központi hatalom feladatkörét bővítette. Mindez új színt kölcsönzött a magyar oktatáspolitikának, elősegítve a hazai mezőgazdaság modernizációjának a megindulását. E nevezetes évforduló ösztönözte korunk krónikásait, hogy áttekintést adjanak a másfél évszázad olyan tudós tanárairól, akik egyrészt iskolateremtők voltak, hosszabb időtartamig álltak az intézmény élén, valamint tevékenységük felölelte a magyar agrár-felsőoktatás minőségi színvonalának emelését. Ezt a célt szolgálják a Gerundium című egyetemtörténeti folyóiratban sorra kerülő írások.

• A debreceni Stomatológiai Klinika története Szentpétery József és Keszthelyi Gusztáv professzorok vezetése alatt (1979-2000)

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  323

  1979. 1979. július 1-től Szentpétery Józsefet nevezték ki a debreceni Stomatologiai Klinika élére. Fontos feladata volt a 3 éve beindult fogorvosképzés curriculumának kidolgozása és közelítése a többi magyar egyeteméhez.Az oktatás megszervezését nehezítette a létszámhiány és a helyhiány is. Oktatókat hozott magával Szegedről és a helyben végzett fogorvosok közül is jónéhányat alkalmazott. 1981-ben pedig elkészült az új épülete a klinikának.1986 júliusától Keszthelyi Gusztáv professzor lett a klinika igazgatója. Befejezte a Szájsebészet átalakítását, új tantermet létesített és osztályokat hozott létre. 1997-98-ban új fantom termet alakított ki, ezáltal jóval több hallgató tudott részt venni a III. éves preklinikai gyakorlatokon. Inspirálta az oktatókat, hogy tudományos munkát végezzenek. 1994-2001. között az oktatók közül kilencen szereztek minősítést. Tankönyvet írt és szerkesztett, mely 2 kiadást ért meg. 2001-ben vonult korai nyugdíjba, később Professor emeritusnak nevezték ki és visszajárt oktatni magyar és angol nyelven.

   

   

• University jubilees and university history writing: a challenging relationship: Szerkesztette Pieter Dhondt (Leiden–Boston, Brill, 2014, 257 lap

  147-152

  Bitskey István

  Megtekintések száma:

  204

  University jubilees and university history writing: a challenging relationship -  recenzió

• A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ÉS ELŐDINTÉZMÉNYEI TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 2020-IG. SZERKESZTŐK: SZÉCSÉNYI ANDRÁS ÉS ZSIDI VILMOS

  217-222

  Kalmár Miklós

  Megtekintések száma:

  157

  A Corvinus Egyetem és elődintézményeinek történetét feldolgozó összefoglalás szervesen illeszkedik az utóbbi évtizedekben örvendetesen fellendülő hazai egyetemtörténeti kutatások körébe. A könyv szerkesztői Szécsényi András és Zsidi Vilmos

• A DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE

  234-252

  Oláh László

  Megtekintések száma:

  185

  A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.