Keresés

Keresési eredmények

• Emlékbeszéd március 15-én

  261-267

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  205

  Official Speech, March 15, 2010. The festive speech, of which a footnoted-extended version can be read here, attempted to highlight how the previous five generations of the students of higher education in Debrecen had participated in the celebration of the bourgeois revolution of 1848. It was also important to underscore in this speech that for about a hundred years the student body of the College, then of the University, of Debrecen celebrated together with, indeed at the forefront of, the population of the city while for the past few decades the rituals of the local celebrations have diverged.

• A PÉCSI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEINEK HALLGATÓI 1850–1923.

  144-148

  Schmelczer-Pohánka Éva

  Megtekintések száma:

  177

   

  Szögi László és Csibi Norbert szerkesztésében jelent meg a A Pécsi  Felsőoktatás Intézményeinek hallgatói 1850-1923. kötet a Felsőoktatástörténeti Kiadványok Új sorozatának 30. kötetetként. A kiadványt Schmelczer-Pohánka Éva ismerteti.

   

   

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  194

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

• A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a tanárképzés szolgálatában (1928–1947)

  51 - 65

  Fizel Natasa

  Megtekintések száma:

  331

  The Cooperative Framework between the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University in the Service of Teacher Training (1928–1947). In my study I demonstrate the creative process of the cooperative framework between two institutions of high education in Szeged, the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University from the very first school year in Szeged in 1928 until the last one in 1947, that is, until a dispute that ended their cooperation. The discussion was aimed at the rate of role of the two institutions in civic school teacher training. My goal is to review the historical background and the method of research and then give answers to the following questions: what stages did the coming about of the cooperation go through? What effect did this collaboration have on the everyday life of the students? How is the dispute about the creation of the framework presented in the most important organ of civic school teachers, Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (Civic School Teachers Association Gazette)?

• Utak és lehetőségek Pozsony és Sopron líceumának összehasonlító elemzése

  220-238

  Dulovics Alex

  Megtekintések száma:

  187

  Ways and possibilities in the analytical comparison of lycea of Bratislava and Sopron. In 1781 Joseph the II’ Edict of Tolerance has opened a new age in the life of the protestants’ educational system. After its introduction radical alterations took place in these institutions. Guarded by the law these schools started to expand and modernize their higher educational environments. On one hand I would like to briefly summarize these processes until 1849. On the other hand, I wish to present all the information we collected
  about their students from this period.
  

• A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatói társadalma (1921–1949)

  41-73

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  278

  The Student Community of Debrecen’s School of Medicine (1921–1949). In view of the fact that the University of Debrecen grew out of the academic divisions of the Protestant College, the Protestant character of the state university can be easily demonstrated as present. What can be equally well seen are the facts that, one, the members of the student community tended to come from Debrecen or the larger Debrecen region, and, two, that Hungarian was the almost exclusively used mother tongue. As regards social distribution, the most frequent origins are from the intellectual and the smallholder class. A look at student support shows that until the beginning of the 1930s a smaller portion of the student body, whereas after this time frame 60 to 70 percent, received some kind of financial support. Student aid and reward could come from various sources: (a) from the university itself; (b) from the Ministry of Education; (c) the city of Debrecen; (d) private sources; (e) financial institutions and associations; and (f ) from the Protestant church. Unfortunately, the amount of these aids was rather limited and only a few students could be recipients. Student subventions in the post-1945 era was based on totally new priorities, however, its objectives were marred at first by runaway inflation, then class-struggle principles impacted on it by creating discriminative categories. Student accommodation, owing to the scarcity of reliable data can only be shown in an incomplete table; no creditable evaluation of these is possible.

• Az EGYETEMI DÍSZJELVÉNYEK TÖRTÉNETE

  265-268

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  254

  Az írás a Debreceni Egyetem ma is használt jelképeinek történetére pillant vissza, hangsúlyozva, hogy az egyetemi karokat jelképező gerundium csúcsdíszek, valamint a rektori, dékáni láncok és medálok több mint 100 esztendeje készültek az első világháborúban hadizsákmányként szerzett ágyúk bronzából, emlékeztetve arra, hogy az egyetem több hallgatója és oktatója is harcolt a haza védelmében és áldozta életét.

   

• A TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE AZ OLMÜTZI EGYETEMEN A 17-18. SZÁZADBAN

  111-130

  Spacilova Libusc

  Megtekintések száma:

  248

  A17-18. században. Jezsuiták 1566-ban alapítottak gimnáziumot Olmützben, melyet 1576-ban a filozófiai, 1582-ben teológiai fakultással egészítettek ki. A jezsuita oktatási rendszert leíró dokumentum a Ratio et institutio studiorum az oktatást három lépcsőfokra osztotta, melynek legmagasabb szintjét studia superioranak nevezték, és a filozófiát és teológiát foglalta magában. A második évtől a diákok matematikát, asztronómiát és geográfiát, a harmadik évben 1637-től kezdve etikát tanultak. A jezsuiták a természettudományok oktatásának nem szenteltek különösebben nagy figyelmet, mivel ezek a tárgyak az egyház tekintélyét aláásták és az alapvető egyházi dogmáknak ellentmondtak. Ennek következtében a 17. század második felében és a 18. század elején csak nagyon sporadikusan fejlődött ki egzakt természettudományos kutatás és oktatás. Mégis az olmützi egyetemen voltak olyan oktatók, akik matematikai, fizikai és csillagászati kutatással foglalkoztak, köztük számos külföldi származású tudós. A skolasztikus disputációkban az egyházi hatóságok által jóváhagyott témák, többnyire ellentmondásos témák kerültek elő. Ennek ellenére itt is találkozunk természettudományos témákkal filozófia, biológia, kémia, fizika és matematika tárgykörében, bár korántsem akkora létszámban, mint az kívánatos lett volna.

• Hüttl Tivadar, orvosprofesszor a Debreceni m.kir.Tisza István Tudományegyetem 1939/40. évi Rector Magnificusa

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  364

  Hüttl Tivadar – akinek apja sikeres porcelángyáros volt – a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát és az ottani I. Sebészeti Klinikán dolgozott Verebélӱ Tibor professzor mellett. 1921-ben megbízták a debreceni Sebészeti Klinika vezetésével, majd egy év múlva igazgató-professzor lett. Klinikáján fül-orr-gége, sztomatológia, urológia, traumatológia, ortopédia, stb. részlegeket szervezett, amelyekből később önálló klinikák lettek. Jelentős tudományos iskolát teremtett, szerte a világból jöttek hozzá tanulni. Az 1939-40-es tanévben a debreceni Tisza István-Tudományegyetem rektora volt és 1939-1944 között az egyetem képviselője a magyar Országgyűlés Felsőházában. 1944-ben Budapesten ragadt a háború miatt és visszatérte után megfosztották professzorságától mondvacsinált okokkal és átlátszó kirakatperben. 1951-től 1955-ös haláláig a budapesti Országos Onkológiai Intézet főorvosa volt.

• Darkó Jenő bizantológus professzor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1928/29. tanévi rector magnificusa

  3-13

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  292

  Jenő Darkó, Professor of Bizantinology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1930/31. Jenő Darkó (1880–1940), Professor of Byzantinology and the member of the Hungarian Academy of Arts and Sciences was the Rector of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen in the 1928–1929 academic year. Being an appointed Professor of the Theological Academy of Debrecen he was proposed a full professorship at the newly found University of Debrecen in 1912 since the Theological academy was the forrunner of the Universtiy of Debrecen. Between 1918–1919 he was an appointed Dean of the School of Arts . After finishing his time in office, he was offered the opportunity to fulfilling repeatedly this position in 1938–1939.) Under his rectorship, the university witnessed unprecedented development in professional life and infrastructure. Within this framework new departments were established (botany, zoology, mineral and earth sciences, mathematics), the university library experinced significant advancement and additionally Professor Darkó organized courses to disseminate results in arts and sciences. The professors of the university were regularly invited to international conferences and the younger faculty members were gained international scholarships. The construction of the observatory together with the main building was underway, as well as the realization of the elegant on-campus professors' villas were agreed upon. The socially sensitive rector  encouraged the establishment of student housing, and student support program to enable students in need. He was especially keen ont he idea to engage young people from Transilvania soon after World War I. Furthermore he succeeded in managing the extreme anti-Semitic manifestations of certain student groups in autumn 1928.
  

• Hüttl Tivadar (1884-1955) Debrecen klinikaalapító és iskolateremtő sebész professzora

  117-123

  Balázs György

  Péterffy Árpád

  Megtekintések száma:

  256

  HÜTTL TIVADAR (1884–1955), PROFESSOR SURGEON, FOUNDER OF A SCHOOL AND CLINIC IN DEBRECEN. After inishing his studies, Tivadar Hüttl worked in the Institute of Pathology at the Budapest University besides Professor Antal Genersich, later int he Clinic of Surgery besides Professor Tibor Verebély. From 1921 he worked as Deputy director of the forming Faculty of Medicine at the Tisza István University in Debrecen, in 1922 he was appointed as the full professor of Surgery and the Director of the Clinic of Surgery. During his leadership he established several departments which became clinics later on. He created a truly scientiic school environment, professors, hospital directors became his students. In the academic year of 1930–40 he was the Rector of the university. He was wrongfully accused in 1945 and he was divested of his professor title. Later he worked as the head physician of the State Institute of Oncology.

• AZ ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM KESZTHELYI NYÁRI EGYETEMÉNEK OLASZORSZÁGI KAPCSOLATAI 1934-1936

  81-110

  Farkis Tímea

  Megtekintések száma:

  80

  A tanulmány a pécsi Erzsébet Tudományegyetem keszthelyi nyári egyetemének, és a diákoknak épült üdülőház első két évét mutatja be. Az italianista professzor Kastner Jenő olaszországi kapcsolatait elemzi, kiemelve azok jelentőségét a nyári egyetem kurzusainak szervezésében. Kitekintés nyújt az olasz-magyar diplomáciai és kulturális egyezményekre, amelyek alapvetően határozták meg a keszthelyi nyári egyetem kurzusainak, előadásainak koncepcióját, valamint Olaszországgal való szoros együttműködés mérföldköveit. Levéltári források segítségével rekonstruáljuk a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetőjének dr. Kastner Jenőnek pécsi tevékenységét, az üdülőház létrejöttének körülményeit.

• EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSA EURÓPÁBAN

  60-81

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  299

  A külföldi egyetemjárás, a peregináció történetének kutatása Európa valamennyi nemzete számára fontos téma. Az európai centrum, azon országai, ahová irányult a peremvidékekről az egyetemjárás, elsősorban befogadó egyetemekkel rendelkeztek, és számukra fontos saját kapcsolataik és vonzáskörzetük vizsgálata. Ez elsősorban az itáliai, francia és német egyetemek esetében jellemző. Ugyanakkor ők is vizsgálják saját egyetemjárásukat a centrum más régióival kapcsolatosan. Az Európa északi, keleti és déli végein található országok egy részének viszonylag korán alakultak saját egyetemei, de mégis nagy számban küldtek diákokat a centrum országok egyetemeire, így ennek kutatása számukra is fontos. Például a spanyol és portugál történetírás számára fontos kérdés a francia és itáliai egyetemjárás vizsgálata. Skandinávia és Közép-Európa régebbi államaiban ugyan viszonylag korán létrejött egy-egy univerzitás, de ezek működése nem volt állandó, így e nemzetek értelmiségének döntő többsége külföldi egyetemeken nevelkedett. A 19-20. században függetlenné vált kisebb európai államokra mindez fokozottan igaz, így számukra még inkább fontos nemzeti értelmiségük kialakulásának vizsgálata. A tanulmány e kérdéseket tárgyalja bemutatva az e témakörben végzett kutatásokat.

• Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása 1830–1880 között

  59 - 77

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  422

  The Political Involvement of the University- and Academic Youth between 1830 and 1880. The institutional network of the higher education in Hungary was very diverse on the turn of the 18th and 19th century and in the first part of the 19th century. In the multi-national and multi-confessional country, 88 institutions provided higher than medium level education. Most of these institutions were related to the historical denomination but besides them several state higher educational institutions existed. We reported about the student movements of these schools in this paper. In the first part of the 19th century the Holy Alliance’s system prohibited the foundation of student movements, although, in most of the institutions, reading circles and literature student associations were formed in which the leaders of the future national movements played an important role. The period of the revolution and the fight for freedom of 1848–1849 was significant regarding the student movements as well, because at most universities the studentry listed their requests aiming not only the reform of student life but the social changes as well. After the defeat of the freedom fight it was not possible to form student associations for ten years. But from the 1860s the battle for the national language of higher education marked the Hungarian youth movements. After the Austro- Hungarian Compromise, the studentry’s activity decreased, although they spoke in some political questions. For example, in 1867–1877, during the time of the Russian-Turkish war, the students in Pest and Cluj- Napoca stood against the Russians and not the Turks. This action produced that the university youth got back 36 valuable medieval codices from the Turks which were stolen in 1526 from the Royal Library in Buda.

• A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának tansegédszemélyzete 1919–1950 I. rész: Elméleti intézetek

  187-224

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  265

  The Teaching-Assistant Staff of the Faculty of Medicine, University of Debrecen, 1919–1950. Part I: Theoretical Institutes. Members of the subordinate staff who helped the work of the professors played a determining role in the teaching and healing activities of the Faculty of Medicine of the University of Debrecen. The data base offers a comprehensive register of the relevant facts and figures pertaining to the institution’s professors, assistant professors, instructors, research students, and assistants. In this first installment, the compiler has processed the data of the subordinate staff of the theoretical institutes.

• A Pozsonyi Egyetem válságos időszakának történetéhez- 1914-1923

  142-156

  Kiss József Mihály

  Megtekintések száma:

  251

  Az 1912-ben megalapított Erzsébet Tudományegyetem 1914 őszén a jogi kar megnyitásával kezdte meg működését. A bölcsészeti karon csak 1918 elején, az orvosi karon 1918 őszén kezdődtek meg az előadások. A cseh légió 1919. január 1-én bevonult Pozsonyba, és innen kezdve kétségessé vált az egyetem további működésének lehetősége. 1919 szeptemberében a csehszlovák állam lefoglalta az intézmény valamennyi ingatlanát az Erzsébet Tudományegyetemen, így a bölcsészeti karon és orvosi karon megszűnt az oktatás.E karok tanárai és diákjai Magyarországra menekültek. A jogi karon még 1921 nyaráig tovább folyt az oktatás, majd e kart is bezárták. Az egyetem mint menekült tanintézet, a kolozsvári, ugyancsak menekült egyetemmel együtt Budapesten folytatta tevékenységét. 1923-ban az egyetem végleges helyét Pécs városában nyerte el.

   

• Debreceni zenetörténet – Az évfordulók tükrében

  196-210

  Duffek Mihály

  Megtekintések száma:

  182

  MUSIC HISTORY OF DEBRECEN – IN REFLECTION OF ANNIVERSARIES. he study provides an extensive review of the 50 year history of professional music education in Debrecen. Special attention is put on the changes in the institutional structure of the training from the foundation of vocational school of music arts in 1966 to the present Music Faculty of the University of Debrecen. he writing relects not only on the spaces, forums of the daily teaching and artistic work, the living areas of the students, the international relations, but also on the important role the Faculty plays in the cultural life of the city.

• Benedek László ideggyógyász-professzor, a debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1935–36. tanévi rector magnificusa

  3 - 10

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  427

  László Benedek Professor of the Neurology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1935/1936. The first professor of neurology and psychiatry and the director of the Department of Neurology of the University of Debrecen between 1921 and 1936 was László Benedek who studied at Cluj as a student of Károly Lechner. In the academic year of 1935/36 he held the post of the Rector of the university. This period was the era of silent development in the life of the university. Benedek as Rector focused on improving the living circumstances of the students. After his rectorate he was appointed to a professorship of the Péter Pázmány University of Arts and Sciences and the director of the Clinic of Neurology and Psychiatry in Budapest. His wife was the wellknown actress Irén Zilahy. After her tragic death in April 1944 Benedek collapsed and in March 1945 he committed suicide in Kitzbühel in Austria. László Benedek was a brilliant lecturer, an urging leader, and an inventive professor of science whose work in several partial branches of science was outstanding.

• Interjú Niederhauser Emillel

  139-143

  Rácz Márk

  Megtekintések száma:

  168

  AN INTERVIEW WITH EMIL NIEDERHAUSER. he interview with the elderly professor by Political Scientist Márk Rácz took place on January 11, 2009, a short time before the former’s death, at a senior citizens’ home in Üröm. During the conversation the retired professor, who originally had come from Bratislava, talked about his studies in his home city, his settling in Hungary, his survival in an increasingly communistoriented scholarly atmosphere, his non-partisan existence, and about his teaching career in Debrecen, which started in the 1950s. He also talked about his cool relationship with the party cadres and with the instructors of Marxism, and about the fact that, as a commuting ”suitcase professor”, he was looked upon by some with a degree of suspicion. However, his relationship with his students and his history-teaching colleagues was favourable, an asset that endured beyond his return to Budapest.

• A HALLEI FRANCKESCHE STIFTUNGEN INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI NEVELTJEI (1696–1787)

  Csepregi Zoltán

  Megtekintések száma:

  222

  Halle vonzerejét a 18. században nemcsak egyetemének, hanem a Franckesche Stiftungen intézményeinek is köszönhette. Az ún. „árvaház” eredetileg valóban a gyerekek felkarolására szolgált, de egymás után nőttek ki belőle a különböző szintű iskolák. Két találmány tette Hallét vonzóvá: az ingyenes menza, továbbá az, hogy árvaházi iskolák egyetemi hallgatókat alkalmaztak tanítóként és képzésükről is gondoskodtak. Az árvaház így olcsó, nagy létszámú tanerőhöz jutott, az informátorok pedig amellett, hogy biztosítani tudták egyetemi tanulmányaik anyagi hátterét, még tapasztalatra is szert tettek. Ezért itt a tehetség és a szorgalom önmagában is érvényesülhetett. Ezek a szociális és pedagógiai intézkedések nagyban hozzájárultak a hallei egyetem felemelkedéséhez. Amikor az intézményrendszer teljesen kiépült, és rendszeressé vált az informátorok írásos értékelése, informatív akták keletkeztek azokról az emberekről is, akik később meghatározó szerepet játszottak Magyarország és Erdély iskolaügyének történetében.

• Bognár Rezső szerves kémikus egyetemi tanár, akadémikus, tudománypolitikus (1913-1990)

  235-240

  Herczegh Pál

  Megtekintések száma:

  246

  rezső bognár, Professor of organic cheMistry, MeMber of the hungarian acadeMy of arts and sciences, scientific adviser. Rezső Bognár was one of the most outstanding students of Géza Zemplén, the irst great educator of organic chemistry in Hungary. When the School of Sciences was established in 1949 at the University of Debrecen, Professor Bognár was appointed head of the Department of Organic Chemistry. As a result of this decision, he became the founding father of organic chemistry work in Debrecen. He
  was soon elected member of the Hungarian Academy of Arts and Sciences and he served for two terms as Rector of Lajos Kossuth University of Arts and Sciences. Professor Bognár was founding president of the Debrecen Academic Committee, which position he held until his death. It was as the result of his nationally recognized public activity that the headquarters in Debrecen of DAB (=the Debrecen Academic Committee) and the Chemistry Building on the Debrecen campus were erected. He also organized the Antibio tic Chemical Research Group of the Hungarian Academy. he researchers of the Bognár school have brought out over 400 scientiic publications and submitted a large number of patents pertaining to the themes of the chemistry of carbohydrates, antibiotics, alkaloids, and lavonoids.His activities in the Hungarian National Assembly and the Hungarian Academy of Arts and Sciences have greatly contributed to the numerous successes of our university.

• 90 ÉVES AZ EGYETEM FŐÉPÜLETE

  267-272

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  196

  Bár az 1912-ben létrehozott Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben megkezdte működését, az oktatóknak és hallgatóknak hosszú éveket kellett várnia arra, hogy végre birtokba vehessék az intézmény központi épületét. Az építkezést és az ünnepélyes avatást követően 90 éve az 1932/33-as tanév volt az első, amely már a Főépületben kezdődhetett.

• FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Paragh György

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  325

  Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

• A göttingeni tudáseszmény hatása a 18. századi magyarországi és erdélyi orvoslás területén

  51-74

  Krász Lilla

  Megtekintések száma:

  176

  The Impact of the Götti ngen Ideal of Knowledge in the Area of Healing with Reference to Hungary and Transylvania in the 18th Century. This study offers a brief outline of the process through which the medical faculties of the German universities caught up with the leading medical schools of the continent in the 18th century. The paradigm shifts associated with the foundation of the medical faculty at Halle in the first half of the 18th century also manifested themselves in other German medical faculties: at the
  universities of Strasbourg, Göttingen, Vienna, etc. The most important reformist tendencies, as well as the teacher personalities who made it possible for these tendencies to be realized, are also discussed. It is primarily the Göttingen reforms of the second half of the 18th century that are given a comprehensive discussion. In the second part of the paper the studies and professional activities—including their respective scientific work—of about two dozen medical students from Hungary and Transylvania are given well substantiated treatment.

• Egy méltatlanul elfeledett egyetemi kiadványsorozat - A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai

  126-141

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  198

  A budapesti Eötvös Collégium mintájára szerveződő debreceni Református Tanárképző Intézet 1925–1952 között kiegészítő képzés keretében a hazai református középiskolák számára nevelt tanárokat. Az intézet hallgatói önálló tudományos tevékenység végzéséhez is komoly impulzusokat kaptak szakvezető tanáraiktól, és többen közülük a 20. század derekán a magyar kulturális élet és oktatás meghatározó alakjaivá váltak. A hallgatók doktori disszertációit és egyéb tudományos dolgozatait közlő kiadványsorozat 28 kötete 1936–1943 között jelent meg kb. 3000 oldal terjedelemben. A tanulmány az „Acta Instituti Paedagogici Collegii Debreceniensis” cimű kiadványsorozat megszületésének és  megszűnésének körülményeit és annak szellemi profilját igyekszik bemutatni.