Keresés

Keresési eredmények

• ADLER PÉTER SZTOMATOLÓGUS PROFESSZOR ELFELEJTETT HÁBORÚS VISSZAEMLÉKEZÉSE

  133-144

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  292

  2021 nyarán -váratlanul- Adler Péter professzor könyvhagyatékához jutottunk. Adler professzor 1946-1978 között vezette a debreceni Stomatológiai Klinikát, és nemzetközileg elismert szaktekintély volt. A hagyaték részeként kaptunk egy amerikai fogászati folyóiratot is, melynek 1947-es száma tartalmazott egy névtelenül közölt cikket, mely egy magyar fogorvos II. világháborús kálváriájáról számol be. Az adatokból és a leírásokból egyértelműen kiderül, hogy Adler Péter professzor írta a közleményt. Érdekes olvasmány, mely természetesen kissé szubjektív megközelítésű és figyelembe kell venni, hogy külföldieknek, elsősorban amerikaiaknak íródott. Különlegessége, hogy magyarul eddig -tudtommal- sehol sem jelent meg. Akkori közlése a hidegháború kezdetére datálható, mely esetleg magyarázatot ad arra, hogy miért kérte a szerző az anonimitást. A cikk olyan fontos hiánypótló információkat tartalmaz, melyek révén hozzájárulhat a korszak jobb megismeréséhez.

   

• Kállay Kálmán teológusprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1941/42. tanévi rector magnificusa

  3-14

  Koncz-Vágási Katalin

  Megtekintések száma:

  239

  Kállay Kálmán Pozsonyban született. Teológiai tanulmányokat szülővárosában, Hollandiában és Pápán folytatott. 1914–1921 között református vallástanár és lelkipásztor Romániában. A második világháború után az Országos Gyermekvédő Liga külföldi gyermeküdültetési akciójának főmunkatársa. 1928-tól egészen haláláig az Ószövetségi Tanszék vezetője. Ez idő alatt háromszor töltötte be a fakultás dékáni tisztét, és egy ízben a Debreceni Egyetem rektori tisztségét. Fáradhatatlan szorgalmú, kiváló képességű és nyelvérzékű tanár és hittudós.

• A GÖLLNER-DOHY CSALÁD HÁROM GENERÁCIÓJÁNAK SZEREPE A MEZŐGAZDÁK KÉPZÉSÉBEN

  18-28

  Kövics György

  Megtekintések száma:

  94

  már Wikipédia szócikkek is őrzik emléküket:

  (1) (id.) Göllner János (1871–1942) Trianont követően (1920) családjával Kolozsvárról Debrecenbe menekült, ahol a Gazdasági Akadémián a műszaki tanszéket vezette. -(2)Dohy (szül. Göllner) János (1905–1990) Debrecenben a piaristáknál érettségizett, majd a Debrecen-Pallagi Gazdasági Akadémián 1926-ban szerzett diplomát (fitopatológus). (3)- ifjabb Dohy János (1934–2002) agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, professzor, állatnemesítési és állattenyésztési kutatások kapcsolódnak munkásságához.

• Hatvani István – Egy polihisztor életútja

  Posta József

  Megtekintések száma:

  303

  2018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzora
  születésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai és
  kémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,
  fizikusról,
  orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjának
  ismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övező
  legendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába.

• A Debreceni Református Kollégium 17. századi professzorainak neolatin halotti költeményei

  Posta Anna

  Megtekintések száma:

  392

  A korabeli alkalmi költemények (például az üdvözlő versek, esküvői és halotti költemények) kiváló betekintést engednek Debrecen 17. századi protestáns szellemi műveltségébe és a korabeli értelmiség közötti kapcsolatokba: A 17. század utolsó évtizedeiben különösen utóbb említettek váltak népszerűvé Debrecenben, hiszen hét halotti költemény-gyűjtemény is megjelent 1679–1700 között 1. Sympathia Memoriae (1679,
  Köleséri Mihály halála alkalmából), 2. Lamentum Metricum (1681, Mártonfalvi Tóth György halálakor),
  3. Parentatio lugubris (1681, Nógrádi Mátyás elhunyta okán), 4. Brabaeum vitae (1683, Köleséri Sámuel temetésére), 5. Hedera Poëtica (1686, Felvinczi Sándor elhunyta után), 6. Epicedium perennitati (Szenczi
  A. Pál halála alkalmából), 7. Honor Posthumus (1700, Szilágyi Tönkő Márton elhunyta alkalmából).
  Tanulmányunk két kiválasztott kötet (Parentatio lugubris, Honor Posthumus) vázlatos áttekintésével és a kollégiumi professzorok halotti költeményeinek részletes filológiai elemzésével igyekszik képet adni a 17. századi Debrecen értelmiségének nyelvi műveltségéről, költői teljesítményeiről és kapcsolatrendszeréről.

• FORRÓ IMRE UTRECHTI TANULMÁNYAI AZ 1930-AS ÉVEKBEN

  67-91

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  268

  A magyar diákok 20. századi hollandiai egyetemjárásának történetében fontos szerepet játszott az 1761-ben alapított utrechti Stipendium Bernardinum. Számos magyar teológus nyerte el az ösztöndíj támogatását. Forró Imre a debreceni teológiai tanulmányai végeztével nyert felvételt Utrechtbe, ahol három évet töltött el, majd kutatása folytatására még egy évet pályázott és nyert el az ösztöndíjbizottságtól. Jelen tanulmány Forró diákéveinek több aspektusát vizsgálja: a tanulmányait, a korabeli diákéletet és az 1930-as években megkezdett kutatómunkát, a franekeri magyar peregrináció történetének feldolgozását. Minden élettörténet egyedi, mégis a külföldön tanulók tanulmányai és hétköznapjai számos hasonlóságot mutat egymással.

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  313

  A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
  valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
  Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
  kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
  anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
  Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig.

• ADLER PÉTER DEBRECENI STOMATOLÓGUS PROFESSZOR UTOLSÓ RÁDIÓINTERJÚJA

  279-286

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  204

  Adler Péter professzor hagyatékában kaptunk egy magnókazettát, melyen egy vele készített rádióinterjú hallható. A riport a rádióban hangzott el 1983-ban. A felvételen részletesen beszámol életéről, munkásságáról, elért eredményeiről. Az elhangzott információk, adatok nagymértékben segítik és hozzájárulnak a korszak megértéséhez és a Stomatológiai Klinika működésének bemutatásához. Az interjú halálozási évében készült, tehát mintegy összegzi, lezárja az életpályáját. A riport kb. 20 perc hosszúságú, mely jelen cikkben teljes terjedelmében közlésre kerül.

• Egy különös debreceni diákfogadalom -A Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó hallgatók 1925. december 15-én egymásnak tett ígérete

  157-161

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  271

  Ritka forrásnak számít a történettudományban, amikor egy dokumentum néhány ember egymásnak tett ígéretét örökíti meg. Még érdekesebbé tesz egy ilyen forrást, ha szobatársak esküjéről van szó. 1925. december 15-én Debrecenben, a Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó öt diák, akik évek óta együtt töltötték mindennapjaikat, úgy döntöttek, hogy fogadalmat tesznek. Írásba foglalták, hogy hat év múlva, pünkösd napján találkozni fognak Budapesten, a Gellért Szálló halljában. A fogadalom szövege pontosan tükrözi a kort, amelyben keletkezett és azt a „neobarokk” társadalmat, amely az 1920-as éveket jellemezte. Azt, hogy a találkozóra 1931-ben sor került-e, nem tudhatjuk, de a szobatársak szoros barátságából joggal következtethetünk arra, hogy igen. A most közlésre kerülő fogadalom nagyon ritka és különösen értékes forrása a két világháború közötti hallgatói életnek.

• A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  328

  Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
  professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
  a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
  Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
  azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
  kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
  szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
  meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
  következtetéseket.

• EGYETEMI KIADÓK MA ÉS TEGNAP

  154-186

  Soós Erika Mária

  Megtekintések száma:

  358

  A rendszerváltás erős változást hozott a könyvkiadás területén (is), azon belül a tankönyv- és jegyzetkiadásban, azonban a kilencvenes évektől alakuló egyetemi kiadókra, tevékenységeikre és működésükre ma sem találunk könnyen szűrhető statisztikai adatokat. A hazai egyetemeken folyó ilyen irányú munka messze nem egységes sem szervezetileg; sem gazdasági forma, sem a végzett feladatcsoportok szerint. Jelen tanulmányban a ma működő egyetemi kiadói műhelyekre, kiadókra hatással bíró környezetet mutatom be és számbavételüket kezdem el, egyben részletesen bemutatom a Debreceni Egyetemi Kiadót.

   

• A debreceni tudományegyetem hallgatóinak emlékirata az egyetem megcsonkítása ellen (1933)

  109-121

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  209

  The Memorandum of Studentsts againstst the “Mutilation” of the University of Debrecen (1933).Between the two world wars, the Great Depression made a significant impact on higher education in Hungary. At the beginning of 1930s, many articles were published in the national and local press about the plans of the government in connection with the handling of the crisis. These rumours were about the “mutilation” of the universities (closing or merging of the faculties, reduction of the estimation). As in the other university towns, substantial social and political protest began in Debrecen against these plans. Besides the parties, the associations and the Calvinist Church, the university students sent a memorandum to the leaders of the University, the town and the government. This paper includes this document of protest and presents the main (historical, judicial and economic) reasons against the “mutilation.”

• A magyaróvári agrárfelsőoktatás két évszázada

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  277

  A magyaróvári agrárfelsőoktatás két évszázada - könyvismertető

• Négy ablak – a Debreceni Egyetem és a reformáció: (Ünnepi megemlékezés – 2017. szeptember 27.)

  155

  Szerkesztőség A

  Megtekintések száma:

  221

  Four Windows – University of Debrecen and the Reformation (Celebratory Commemoration – 27 September 2017) The University – founded in Debrecen in 1912 – has always emphasised its roots attached to the Reformed College. The aim of the festive council held on 27 September 2017 was to recall the several centuries-old close connection between the Reformation and the traditions of the University and the city through the college’s foreign relationships. The crystal windows installed in the University Aula in 1938 picture the Reformed College and its historical relations, the important stations of the Debrecen students’ travels to foreign universities, namely Zurich, Utrecht, Wittenberg and Geneva. They also perpetuate the latin names of the four traditional university faculties: Jurisprudentia, Philosophia, Medicina, Theologia. In the commemoration high-ranking representatives of the three partner countries – that became important to the city of Debrecen, the University of Debrecen and the Reformed College based on the Reformation – commemorated about the more centuries-old protestant relationships between Debrecen and Germany, The Netherlands and Switzerland. In the following, we publish two welcome speeches and two lectures heard in the celebratory commemoration.

  ---

• BARTA JÁNOS VISSZAEMLÉKEZÉSE A BERLINI COLLEGIUM HUNGARICUMRA ÉS ANNAK ELSŐ IGAZGATÓJÁRA, GRAGGER RÓBERTRE

  131-136

  Barta ifj. János

  Megtekintések száma:

  177

  Barta János professzor visszaemlékezése a berlini Collegicum Hungaricumra és annak első igazgatójára, Gragger Róbertre

• LAMPÉ LÁSZLÓ PROFESSZOR SZAKMAI ÉLETMŰVE

  207-220

  Tóth Zoltán

  Megtekintések száma:

  296

  Életének 92. évében 2020. november 30-án Debrecenben elhunyt a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának volt igazgatója Lampé László (1929-2020) emeritus professzor. Távozásával személyében a szülész- nőgyógyász társadalom egyik kiemelkedő hazai, nemzetközi szinten is elismert, megbecsült, gyógyító orvosát, tanítómesterét, szakmai tekintélyét veszítettük el. Eredményes, értékekben gazdag, változatos, egyáltalán nem szokványos szakmai életművének bemutatása során ismertetésre kerülnek tanulmányai, klinikai aktivitása, intézetvezetői tevékenysége, a modern hazai szülészeti ellátás megteremtése, a bizonyítékokon alapuló orvoslás bevezetése. Előadásai, tankönyvei, tanfolyamok, kongresszusok szervezése, hazai és nemzetközi kapcsolatok, tudományos kollaborációk, a különböző bizottságokban kifejtett szakmapolitikai aktivitása, iskolateremtése nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a klinika hagyományait megőrizve, azt a régió és hazánk vezető, nemzetközileg elismert intézetévé fejlesztette. Orvostörténeti írásaival elődeink tiszteletét ápolta. Életművének megbecsülését a felsorolt kitüntetései, elismerései, a környező országok szakmai társaságai által adományozott tiszteletbeli tagságok bizonyítják. Életét a család, a szülőnők, a betegek, a kollégák, a szakma, az egészségügy iránti alázatos elkötelezettség jellemezte.

• Kenézy Gyula a Debreceni Egyetem első orvos-rektora

  5-27

  Lampé László

  Megtekintések száma:

  213

  GYULA KENÉZY, THE FIRST PHYSICIAN RECTOR OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN. Gyula Kenézy, the Medical Officer of the free royal city of Debrecen and the Director of the Midwife Training Institution was the the motivation behind the movement with the aim to establish the third whole university in Hungary in Debrecen with a medical faculty. Without his work, there would have not been a university in Debrecen for a long time. After the establishment of the university, he was appointed as the Commissioner of the construction and as the irst obstetrician professor. Based on his unquestionable merits, he had received the post of the Rector from the Medical Faculty. In his former residence a museum named after him was established.

• PEREGRINATIO ACADEMICA. A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYETEMJÁRÁS TÖRTÉNETE, MÉRETE ÉS IRÁNYAI 1150-1919

  362-365

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  266

  A kötet nemcsak hiánypótló, hanem Szögi László életművének összegzése is. Több mint harminc éve kutatja a magyar diákok külföldi tanulmányainak nyomait. A könyvben bemutatott adatok a középkortól 1919-ig mintegy 101 ezer beiratkozó adatait dolgozták fel, és az adattárak és az abból létrejött számítógépes adatbázis egy Európában, de még talán a világon is egyedülálló gyűjtést tartalmaznak, melyek éppen az életpályák iránt érdeklődők számára fognak a jövőben is nagyon hasznos segítséget nyújtani.

   

• Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története

  Szabó Attila

  Megtekintések száma:

  288

  A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint az
  egyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése.
  Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógyszerészek lássanak
  el patikusi feladatokat. Hazánkban ezért is fordulhatott elő, hogy döntően külföldről idetelepültekre hárultak
  a gyógyszerészi feladatok. Mária Terézia felismerve, hogy a kuruzslók elleni harc leghatékonyabb eszköze
  az egyetemi képzés, a nagyszombati egyetemen új fakultásként elindította az Orvosi Kart, melyen 1772-
  től rendelte el a gyógyszerészek képzését. 1850-ig egyéves, 1851-től egészen 1940-ig kétéves volt az egyetemi
  képzés, melyhez gyakorlati idők is tartoztak. 1891-ig négy, 1892-től hat gimnáziumi osztály elvégzése elegendő
  volt az egyetemre történő bekerülésig. 1914-től már csak érettségi után lehetett egyetemre menni.
  1945 után az egyetemi képzés négy és fél évre, majd 1987-től öt évre módosult. A kiegyezést követően vált
  nyilvánvalóvá, hogy hazánkban nincs elegendő számú felsőoktatási intézmény. Ennek okán 1872-ben Kolozsváron,
  az 1912. évi XXXVI. törvénycikk kapcsán Debrecenben és Pozsonyban létesültek egyetemek.
  Az I. világháborút követően Kolozsvárról és Pozsonyból elköltöztek az egyetemek Szegedre, illetve Pécsre.
  Debrecenben csak 1996-tól, Pécsen pedig 2005-től indult meg a gyógyszerészek képzése. A gyógyszerészek
  doktori cím elnyerésére irányuló igényét már 1940-ben felvetették, ám különböző okból elvetették. Végül a
  2008. évi CVI. számú törvény lehetővé tette a „dr. univ.”, vagy „dr. pharm.” cím viselését. 2009-től visszamenőleg
  minden gyógyszerész megkapta ezt a címet.

• A Debreceni Egyetem Műszaki Karának fél évszázada

  211-216

  Bíró Noémi

  Szűcs Edit

  Megtekintések száma:

  194

  50 YEARS OF THE TECHNOLOGY FACULTY OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN. he study reviews the higher education background of the technology education from 1965–2000 in relation to its teaching and organizational history. It describes the anniversary ceremony of the Technology Faculty organized in May 2015. hrough a selection of the most important statements at this ceremony, the writing shows the reults of the Faculty in the past 15 years.

• TENK ANTAL: DICSŐ MÚLTUNK III. A MAGYARÓVÁRI GAZDASÁGI AKADÉMIA SZEREPE MEZŐGAZDASÁGUNK 200 ÉVES FEJLŐDÉSÉBEN (1818-2018).

  262-264

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  261

  Surányi Béla könyvismertetése Tenk Antal :" Dicső múltunk III. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia szerepeMezőgazdaságunk 200 éves fejlődésében  (1818-2018)

• Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben: Johann Ferdinand Behamb

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  281

  Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben (Johann Ferdinand Behamb). A 17. század magyarországi származású jogi írói közül mind termékenységével, mind ismertségével kiemelkedik a pozsonyi származású Johann Ferdinand Behamb, aki rekatolizálása után Linzben lett jogtanár a felső-ausztriai rendek szolgálatában. A tanulmány megkísérli rekonstruálni Behamb tanulmányait és tanári tevékenységét, felhívva a figyelmet egy sajátos korabeli felsőfokú iskolatípusra (Landschaftschule) is.

   

• Miskolci Csulyák István peregrinációs albuma

  200-209

  Imre Mihály

  Megtekintések száma:

  184

  A láthatóan megszerkesztett kerek történet voltaképpen azt beszéli el, hogy az ifjú Szenci Molnár a peregrinációs albumába (a latin eredetiben: liber, libellus) valamely nevezetes
  személyiség bejegyzését kéri, és ő annak szívesen tesz eleget

• Két könyv a svájci peregrinációról

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  248

  Két könyv a svájci peregrinációról - könyvismertető

• KAPUSZ NÁNDOR: ROZSDÁS SZÖGBE LÉPÉSTŐL A FŐTANÁCSOSI CÍMIG

  294-297

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  199

  Ifj. Barta János könyvismertetője Kapusz Nándor főtanácsos gazdag és olvasmányos önéletrajzáról, amely orvostársak és barátok méltató soraival, számos illusztrációval egészül ki.