Keresés

Keresési eredmények

• Kállay Kálmán teológusprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1941/42. tanévi rector magnificusa

  3-14

  Koncz-Vágási Katalin

  Megtekintések száma:

  241

  Kállay Kálmán Pozsonyban született. Teológiai tanulmányokat szülővárosában, Hollandiában és Pápán folytatott. 1914–1921 között református vallástanár és lelkipásztor Romániában. A második világháború után az Országos Gyermekvédő Liga külföldi gyermeküdültetési akciójának főmunkatársa. 1928-tól egészen haláláig az Ószövetségi Tanszék vezetője. Ez idő alatt háromszor töltötte be a fakultás dékáni tisztét, és egy ízben a Debreceni Egyetem rektori tisztségét. Fáradhatatlan szorgalmú, kiváló képességű és nyelvérzékű tanár és hittudós.

• A GÖLLNER-DOHY CSALÁD HÁROM GENERÁCIÓJÁNAK SZEREPE A MEZŐGAZDÁK KÉPZÉSÉBEN

  18-28

  Kövics György

  Megtekintések száma:

  99

  már Wikipédia szócikkek is őrzik emléküket:

  (1) (id.) Göllner János (1871–1942) Trianont követően (1920) családjával Kolozsvárról Debrecenbe menekült, ahol a Gazdasági Akadémián a műszaki tanszéket vezette. -(2)Dohy (szül. Göllner) János (1905–1990) Debrecenben a piaristáknál érettségizett, majd a Debrecen-Pallagi Gazdasági Akadémián 1926-ban szerzett diplomát (fitopatológus). (3)- ifjabb Dohy János (1934–2002) agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, professzor, állatnemesítési és állattenyésztési kutatások kapcsolódnak munkásságához.

• Hatvani István – Egy polihisztor életútja

  Posta József

  Megtekintések száma:

  305

  2018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzora
  születésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai és
  kémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,
  fizikusról,
  orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjának
  ismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övező
  legendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába.

• A Debreceni Református Kollégium 17. századi professzorainak neolatin halotti költeményei

  Posta Anna

  Megtekintések száma:

  392

  A korabeli alkalmi költemények (például az üdvözlő versek, esküvői és halotti költemények) kiváló betekintést engednek Debrecen 17. századi protestáns szellemi műveltségébe és a korabeli értelmiség közötti kapcsolatokba: A 17. század utolsó évtizedeiben különösen utóbb említettek váltak népszerűvé Debrecenben, hiszen hét halotti költemény-gyűjtemény is megjelent 1679–1700 között 1. Sympathia Memoriae (1679,
  Köleséri Mihály halála alkalmából), 2. Lamentum Metricum (1681, Mártonfalvi Tóth György halálakor),
  3. Parentatio lugubris (1681, Nógrádi Mátyás elhunyta okán), 4. Brabaeum vitae (1683, Köleséri Sámuel temetésére), 5. Hedera Poëtica (1686, Felvinczi Sándor elhunyta után), 6. Epicedium perennitati (Szenczi
  A. Pál halála alkalmából), 7. Honor Posthumus (1700, Szilágyi Tönkő Márton elhunyta alkalmából).
  Tanulmányunk két kiválasztott kötet (Parentatio lugubris, Honor Posthumus) vázlatos áttekintésével és a kollégiumi professzorok halotti költeményeinek részletes filológiai elemzésével igyekszik képet adni a 17. századi Debrecen értelmiségének nyelvi műveltségéről, költői teljesítményeiről és kapcsolatrendszeréről.

• FORRÓ IMRE UTRECHTI TANULMÁNYAI AZ 1930-AS ÉVEKBEN

  67-91

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  268

  A magyar diákok 20. századi hollandiai egyetemjárásának történetében fontos szerepet játszott az 1761-ben alapított utrechti Stipendium Bernardinum. Számos magyar teológus nyerte el az ösztöndíj támogatását. Forró Imre a debreceni teológiai tanulmányai végeztével nyert felvételt Utrechtbe, ahol három évet töltött el, majd kutatása folytatására még egy évet pályázott és nyert el az ösztöndíjbizottságtól. Jelen tanulmány Forró diákéveinek több aspektusát vizsgálja: a tanulmányait, a korabeli diákéletet és az 1930-as években megkezdett kutatómunkát, a franekeri magyar peregrináció történetének feldolgozását. Minden élettörténet egyedi, mégis a külföldön tanulók tanulmányai és hétköznapjai számos hasonlóságot mutat egymással.

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  313

  A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
  valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
  Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
  kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
  anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
  Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig.

• ADLER PÉTER DEBRECENI STOMATOLÓGUS PROFESSZOR UTOLSÓ RÁDIÓINTERJÚJA

  279-286

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  207

  Adler Péter professzor hagyatékában kaptunk egy magnókazettát, melyen egy vele készített rádióinterjú hallható. A riport a rádióban hangzott el 1983-ban. A felvételen részletesen beszámol életéről, munkásságáról, elért eredményeiről. Az elhangzott információk, adatok nagymértékben segítik és hozzájárulnak a korszak megértéséhez és a Stomatológiai Klinika működésének bemutatásához. Az interjú halálozási évében készült, tehát mintegy összegzi, lezárja az életpályáját. A riport kb. 20 perc hosszúságú, mely jelen cikkben teljes terjedelmében közlésre kerül.

• Egy különös debreceni diákfogadalom -A Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó hallgatók 1925. december 15-én egymásnak tett ígérete

  157-161

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  274

  Ritka forrásnak számít a történettudományban, amikor egy dokumentum néhány ember egymásnak tett ígéretét örökíti meg. Még érdekesebbé tesz egy ilyen forrást, ha szobatársak esküjéről van szó. 1925. december 15-én Debrecenben, a Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó öt diák, akik évek óta együtt töltötték mindennapjaikat, úgy döntöttek, hogy fogadalmat tesznek. Írásba foglalták, hogy hat év múlva, pünkösd napján találkozni fognak Budapesten, a Gellért Szálló halljában. A fogadalom szövege pontosan tükrözi a kort, amelyben keletkezett és azt a „neobarokk” társadalmat, amely az 1920-as éveket jellemezte. Azt, hogy a találkozóra 1931-ben sor került-e, nem tudhatjuk, de a szobatársak szoros barátságából joggal következtethetünk arra, hogy igen. A most közlésre kerülő fogadalom nagyon ritka és különösen értékes forrása a két világháború közötti hallgatói életnek.

• A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  329

  Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
  professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
  a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
  Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
  azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
  kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
  szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
  meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
  következtetéseket.

• EGYETEMI KIADÓK MA ÉS TEGNAP

  154-186

  Soós Erika Mária

  Megtekintések száma:

  358

  A rendszerváltás erős változást hozott a könyvkiadás területén (is), azon belül a tankönyv- és jegyzetkiadásban, azonban a kilencvenes évektől alakuló egyetemi kiadókra, tevékenységeikre és működésükre ma sem találunk könnyen szűrhető statisztikai adatokat. A hazai egyetemeken folyó ilyen irányú munka messze nem egységes sem szervezetileg; sem gazdasági forma, sem a végzett feladatcsoportok szerint. Jelen tanulmányban a ma működő egyetemi kiadói műhelyekre, kiadókra hatással bíró környezetet mutatom be és számbavételüket kezdem el, egyben részletesen bemutatom a Debreceni Egyetemi Kiadót.

   

• ZICHY ERNŐ VEGYÉSZMÉRNÖK SIKERTELEN ALKALMAZÁSA AZ EGYETEMI KÍSÉRLETI FIZIKAI INTÉZETHEZ ÉS AZ ATOMKI-HOZ 1954-BEN

  134-137

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  207

  A második világháború utáni évtized az atomkutatás fénykora volt, hiszen a nagyhatalmi versengés területévé vált. Szalay Sándor, a debreceni egyetemi Kísérleti Fizikai Intézet tanszékvezető professzora és egyben a Magyar Tudomány Akadémia Atommagkutató Intézetének vezetője ügyesen használta ki a konjunktúrát és sok jó szakembert tudott alkalmazni, köztük olyanokat is, akiket az akkori államhatalom félreállított. Azonban a Zichy Ernő vegyészmérnököt – akit korábban kitelepítéssel is büntettek – arisztokrata származása miatt neki sem sikerült egyik intézetébe sem felvennie.

   

• Miskolci Csulyák István peregrinációs albuma

  200-209

  Imre Mihály

  Megtekintések száma:

  184

  A láthatóan megszerkesztett kerek történet voltaképpen azt beszéli el, hogy az ifjú Szenci Molnár a peregrinációs albumába (a latin eredetiben: liber, libellus) valamely nevezetes
  személyiség bejegyzését kéri, és ő annak szívesen tesz eleget

• Két könyv a svájci peregrinációról

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  249

  Két könyv a svájci peregrinációról - könyvismertető

• KAPUSZ NÁNDOR: ROZSDÁS SZÖGBE LÉPÉSTŐL A FŐTANÁCSOSI CÍMIG

  294-297

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  202

  Ifj. Barta János könyvismertetője Kapusz Nándor főtanácsos gazdag és olvasmányos önéletrajzáról, amely orvostársak és barátok méltató soraival, számos illusztrációval egészül ki.

• A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGE (1883-1951)

  191-206

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  360

  Magyar történészek egy csoportja báró Radvánszky Béla vezetésével 1883-ban hozta létre a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, amely a történelmi segédtudományok (elsősorban családtörténet, címertan, pecséttan) művelőit fogta össze. Folyóiratuk, a Turul évente többször is megjelent. A társaság és annak vezetősége néhány tudományos kutató mellett mecénás főurakból, amatőr családtörténészekből és levéltárosokból állott. A II. világháború után a politikai támadások és az anyagi források miatt ellehetetlenült és 1951 elején megszűnt. A családtörténet és a címertan tiltott tudománnyá vált évtizedekre a kommunista rezsim alatt. A tanulmány a társaság vezetőségét mutatja be napra pontos adatokkal, nagyrészt a folyóiratban közölt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján.

• Tombi Beáta: Tudomány és ismeretterjesztés a XVII-XVIII. századi Itáliában.

  Pete László

  Megtekintések száma:

  269

  Hol lehet meghúzni a határvonalat tudományos és ismeretterjesztő irodalom között? Melyek azok a kritériumok, amelyek segítségével elválaszthatók egymástól a tudományos és az ismeretterjesztő szövegek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ új könyvében Tombi Beáta, a Pécsi Tudományegyetem Olasz Tanszékének oktatója, a kérdéskör ismert kutatója, melynek ismertetésére Pete László vállalkozik.

• AZ „ÖSSZEILLESZKEDÉS” VÁLTOZATAI – AZ AKKULTURÁCIÓTÓL AZ ASSZIMILÁCIÓIG. (A DUNAMELLÉKI ÉS DUNÁNTÚLI ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚ REFORMÁTUS EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA ÉS ÉLETÚTLEÍRÁSA) : (MAGYARORSZÁGI EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA 1848-1944. IV.)

  248-249

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  58

  A Kovács I. Gábor vezetésével működő csoport elitkutatási anyaggyűjtésének ötödik (és egyben az egyetemi tanárok életrajzi adattárainak negyedik) kötetét veheti kezébe a kedves olvasó. Mindegyikről korábban a Gerundium folyóiratban is megjelent recenzió.

   ELTE EÖTVÖS KIADÓ, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest, 2022.

• GRÓF DEGENFELD-SCHOMBERG JÓZSEF „AZ EGYETEM LÉTESÍTÉSÉNEK LEGJOBB MUNKÁSA”

  249-252

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  270

  Gróf Degenfeld-Schomberg József a Debreceni Tudományegyetem létrejöttéért tett erőfeszítéseit dokumentumokkal bemutató könyvet  Bazsa György és Jenei Zsuzsa szerkesztette. A könyvet ifj Barta János ismerteti.

   

• Csűry Bálint, a debreceni egyetem tanára

  24-31

  Hoffmann István

  Megtekintések száma:

  177

  BÁLINT CSŰRY, PROFESSOR OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN. As professor of Hungarian and Finno-Ugrian linguistics, Bálint Csűry taught at the University of Debrecen from 1932 to 1941. In the course of these few years he made Debrecen the Carpathian Basin center and emblematic scene of vernacular language research. With this he contributed to the realization of his most important scholarly objectives aimed at making vernacular language reseach assume a worthy place among the disciplines of Hungarian linguistics. It is due to his eforts that in 1938, for the irst time in this country, an Institute of Hungarian Vernacular Research was established at the University of Debrecen.

• INTÉZMÉNYTÖRTÉNETI KAPCSOLATOK. DEBRECEN ÉS HOLLANDIA

  136-139

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  221

  Bozzay Réka könyve az intézményközi kapcsolatok történetét dolgozza fel Debrecen és Hollandia viszonylatában. A könyvet P.Szabó Béla ismerteti.

• HEGYI ÁDÁM: HUNGARICA IN DER DISSERATIONSSAMMLUNG DES NÜRNBERGER NATURFORSCHERS CHRISTOPH JACOB TREW (1695‒1769) KATALOG 1582‒1765

  249-253

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  256

  P.Szabó Béla könyvismertetése Hegyi Ádám által feltárt: HUNGARICA IN DER DISSERATIONSSAMMLUNG DES NÜRNBERGER NATURFORSCHERS

  CHRISTOPH JACOB TREW (1695‒1769) KATALOG 1582‒1765 című művéről.

   

• Mindenki vágyik a tudásra, de az árát senki sem akarja megadni: az oktatás financiális háttere a középkorban és a korai újkorban

  194-200

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  257

  Az ELTE Egyetemtörtneti Kutatócsoportja új kötettel jelentkezett 2019-ben, mely nem a már jól ismert és rendkívül értékes adatbázisokat tette elérhetővé a szakma számára, hanem az oktatás pénzügyi kérdéseivel foglalkozó tanulmányokat publikálta. A cikkek többsége közé pkori, kisebb részben kora újkori témával foglalkozik. A szerzők a téma nagyon sokféle szegmensét világították meg, rengeteg érdekes adatot közöltek az olvasókkal

• A Debreceni Egyetem Centenáriumi Év programsorozatának nyitó rendezvénye

  168-175

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  158

  THE OPENING EVENT OF THE SERIES OF PROGRAMS COMMEMORATING THE CENTENNIAL OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN, FEBRUARY 3–4, 2012. A commemorative session of the University Senate, the inauguration of a memorial plaque, the opening of an exhibition, a theatrical world premier, and an evening ball were part of the opening program of the centenary year with which the University of Debrecen celebrated the onehundredth anniversary of the foundation of its legal predecessor, the Royal Hungarian University of Debreczen. he brief summary below will evoke the respective events of the series of pertinent events.

• PÉTERFFY ÁRPÁD – PÉTERFFY PÁL: AZ ERDÉLYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS ÉS SEBÉSZET TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN

  287-293

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  204

  Barta János könyvismertetője Péterffy Árpád-Péterffy Pál: Az erdélyi magyar orvosképzés és sebészet története című könyvről. A kötet négy érdemi fejezetet tartalmaz, kettőt közülük az erdélyi magyar orvosképzésnek, kettőt az ottani sebészet történetének szentelve.

• SZABÓ DÁNIEL ARANY JÁNOS ETIKÁJA 1958: LELKÉSZKÉPESÍTŐ DOLGOZATOM EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI VISZHANGJA 2017-2024

  241-247

  Sipos Ferenc

  Megtekintések száma:

  66

  Sipos Ferenc könyvismertetése  Szabó Dániel: Arany János Etikája (1958)  könyv formájában megjelent dolgozatáról. 

  Tiszántúli Református Egyházkerület

  Debrecen, 2024, 396 lap