Keresés

Keresési eredmények

• A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM INTÉZKEDÉSEI AZ 1831-ES ÉS 1866-OS KOLERAJÁRVÁNY IDEJÉN

  57-70

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  99

  Debrecen városában az 1831-ben behurcolt kolera nagy pusztítást végzett, a lakosság majd 7,5%-a vesztette életét a járványban. Gyógymódot még nem ismertek a kortársak, ezért megelőző intézkedésekkel (lezárások, karantén) próbálták útját állni a járvány terjedésének. Már a betegség híre nyugtalansággal töltötte el a professzorokat, akik a várostól igyekeztek a legfrissebb híreket beszerezni. Sokáig ellenálltak az iskola bezárásának, de amikor a járvány július végén elkezdte szedni halálos áldozatait a városban, mégis kénytelenek voltak lépni. A diákság jelentős része már korábban elhagyta az iskolát, akik viszont maradtak, azokról a professzorok gondoskodtak. A járványhelyzet romlásával felmerült a város részéről annak a gondolata is, hogy a kollégiumot kórházzá alakítják át, de végül a professzorok és a kollégiumi főgondnok tiltakozása következtében ettől elálltak. Az iskolai rend végül csak a késő őszre állta helyre. Az 1866-os lokális járvány idején csak rövid időre halasztották el az iskolaév megkezdését.

• A bukaresti hungarológia tanszék és a magyar nyelvoktatás

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  158

  A Bukaresti Egyetem Keleti Nyelvek Tanszékén 1956 őszén kezdődött meg a magyar nyelv oktatása.
  Majd csak 1968-ban alakult meg a Hungarológiai Tanszék. Jelen áttekintés az 1968-tól mindmáig
  működő tanszék történetét tekinti át. Számba veszi az ott tanító összes oktatót, beleértve a vendégtanárokat
  is. Tárgyalja a hallgatói motivációkat, mind a román anyanyelvű, mind pedig a magyar anyanyelvű
  diákokat illetően, s számot ad az elért eredményekről és nehézségekről egyaránt.

• VARGA ZOLTÁN TÖRTÉNÉSZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNY EGYETEM 1955-1957 KÖZÖTTI RECTOR MAGNIFICUSA

  Barta János

  Megtekintések száma:

  50

  Varga Zoltán történész professzor igen ellentmondásos időszakban töltötte be a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektori tisztségét. A nagypolitikában már Magyarországon is érződött a Sztálin halála után a Szovjetunióban bekövetkezett enyhülés hatása, a hazai kommunista vezetés ragaszkodása a hatalomhoz azonban megakadályozta az érdemi változtatásokat. Az egyetemi szervek reform javaslatai sorra leperegtek a politikai vezetésről. Az oktatók és hallgatók így Debrecenben vezető szerepet vállaltak az 1956. októberi forradalom helyi eseményeiben. Varga Zoltán rektor – akit a forradalmi vezetés leváltott pozíciójából – a forradalom leverése után, tisztségébe visszatérve, sokat tett kollégáinak és hallgatóinak a megtorlásoktól való mentésében. Betegsége miatt azonban még 1957 tavaszán lemondott tisztségéről.

   

• A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945

  Molnár László

  Megtekintések száma:

  163

  A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának történetét
  1872-től kezdve egészen 1945-ig. A tanulmányi rendszer korszerűsítésnek bemutatása után rátérünk az infrastruktúra bővítésére, elsősorban a klinikák rendszerének kiépítésére. Az egyetem nagy hangsúlyt fektetett a személyi állomány fejlesztésére, létrejött a „pesti orvosi iskola”, új tanszékeket hoztak létre (pl. közegészségügy),
  nagy tantárgyakból párhuzamos tanszékeket hoztak létre, jelentősen növekedett a hallgatói létszám.
  Az első világháborúban tanárok és diákok is vállaltak frontszolgálatot. Az országban állandósult az
  orvoshiány, ezt a női hallgatók felvételével próbálták ellensúlyozni. A háború után a frontról visszatérő
  hallgatók, illetve a pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemek hallgatóinak elhelyezése okozott nehézséget.
  A numerus clausus a nők és az alkalmatlan hallgatók létszámának csökkentését érte el. Az 1929-es gazdasági
  válság komoly megszorításokat hozott, ami a létszámcsökkenésben és tanszékek bezárásában mutatkozott
  meg. A két világháború közötti időszak mégis sikeres volt, mert nemzetközileg elismert iskolák működtek
  itt. Ebben az időszakban jöttek létre az egyetemi bajtársi szövetségek is. A második világháború alatt
  részben kiürítették a klinika telepeket és vidékre költöztették azokat. Budapest ostromát az egyetemi épületek,
  a diákság és a tanárok is megsínylették.

• JÓTANÁCSOK KÖNYVTÁRAM MAJDANI ÉRTÉKESÍTŐI SZÁMÁRA : ORSZÁGH LÁSZLÓ MAGÁNKÖNYVTÁRÁNAK SORSA

  199-239

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  83

  Országh László könyvtárának sorsáról már az 1970-es évek közepén rendelkezett egy részletes levélben, melynek  eredeti kézírásos formáját a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára őriz Kézirattárában. A levelet eredeti formájában adjuk közre.

• KÖZÖS EMLÉKEK DEBRECEN ÉS MAGYARÓVÁR AGRÁRFELSŐOKTATÁSÁNAK NAGY TANÁREGYÉNISÉGEIRŐL

  229-243

  Tenk Antal

  Surányi Béla

  Nemessályi Zsolt

  Megtekintések száma:

  180

  A hazai mezőgazdasági szakoktatás történetében 2018 két jelentős évfordulóval írta be magát a történelem aranykönyvébe. Mosonmagyaróvár születésének bicentenáriumát, Debrecen pedig fennállásának másfél évszázadát ünnepelte. A két felsőoktatási intézményt más-más szempontok hívták életre. Amíg Óvár magánkezdeményezésre nyitotta meg kapuit, addig Debrecenben a helyi gazdatársadalom volt a hajtóerő, amihez szorosan kötődött az anyanyelvi oktatás elfogadtatása a bécsi udvarral. Az idő később igazolta, hogy a magyar nyelvű oktatás egyik intézménynél sem ment a szakismeret rovására. El kell ismerni, hogy Magyaróvár adta a szakképzés terén az első nagy tanári kart, de Debrecen is hamarosan kinőtte magát a szakképzés fellegvárává. A Földművelésügyi Minisztérium tanárcserékkel  oldotta meg az esetleges színvonalbeli eltéréseket. Ennek is köszönhető, hogy egyes tanáregyéniségek mind a két helyen lehetőséget kaptak oktatásra. Összeállításunkban – ízelítőként – kiválogattunk néhány jelentős, nagyformátumú személyiséget, akiket mind a két egyetemi kar „magáénak” vall.

• Latinország – Különleges kiállítás az egykori Franekeri Egyetemről

  Postma Ferenc

  Megtekintések száma:

  161

  Az írás bemutatja azt a kiállítást, amelyet 2018-ban a franekeri Museum Martenaban rendeztek meg, és
  amely színesen mutatta be az 1811-ben bezárt franekeri egyetem fontos szerepét a Magyarországról és Erdélyből
  érkező, több mint 1200 kora újkori vándordiák tanulmányaiban, a magyar művelődéstürénetben.

• A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA TÖRTÉNETÉRŐL ÉS HELYZETÉRŐL – DEBRECENBŐL NÉZVE

  143-163

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  172

  A Magyar Rektori Konferenciát felsőoktatásunk erősödő önszerveződése és érdekeinek hatékony képviselete jegyében hozta létre 1988-ban 19 egyetem rektora. Az MRK meghatározó szerepet vállalt és játszott felsőoktatásunk rendszerváltásában, autonómiájának, társadalmi szerepének erősítésében, az első felsőoktatási törvény előkészítésében, annak megvalósításában. Működésének kereteit, tevékenységének hatását és eredményességét a továbbiakban részben saját törekvései, részben a mindenkori kormányzat által biztosított vagy korlátozott keretek alakították. Az utóbbi időkben az MRK szerepe és súlya mind a radikálisan változtatott hazai, mind a mérvadó nemzetközi felsőoktatási térben erősen mérséklődött, jóllehet aktív szerepvállalása intézményeinknek, a tudománynak, társadalmunknak is fontos lenne: az egyetemek hangját mindenütt hallatni és hallani kell.

• Magyar nyelv és kultúra tanítása a Humbold Egyetemen

  147-152

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  194

  A berlini Humbold Egyetemen folyó magyar nyelv és kultúra oktatásának 100 éves évfordulóját ünnepelte 2016-ban. Ennek alakalmából jelent meg egy tanulmánykötet, melynek ismertetésére vállalkozott a cikk.

• EGYETEMI KIADÓK MA ÉS TEGNAP

  154-186

  Soós Erika Mária

  Megtekintések száma:

  162

  A rendszerváltás erős változást hozott a könyvkiadás területén (is), azon belül a tankönyv- és jegyzetkiadásban, azonban a kilencvenes évektől alakuló egyetemi kiadókra, tevékenységeikre és működésükre ma sem találunk könnyen szűrhető statisztikai adatokat. A hazai egyetemeken folyó ilyen irányú munka messze nem egységes sem szervezetileg; sem gazdasági forma, sem a végzett feladatcsoportok szerint. Jelen tanulmányban a ma működő egyetemi kiadói műhelyekre, kiadókra hatással bíró környezetet mutatom be és számbavételüket kezdem el, egyben részletesen bemutatom a Debreceni Egyetemi Kiadót.

   

• ZICHY ERNŐ VEGYÉSZMÉRNÖK SIKERTELEN ALKALMAZÁSA AZ EGYETEMI KÍSÉRLETI FIZIKAI INTÉZETHEZ ÉS AZ ATOMKI-HOZ 1954-BEN

  134-137

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  108

  A második világháború utáni évtized az atomkutatás fénykora volt, hiszen a nagyhatalmi versengés területévé vált. Szalay Sándor, a debreceni egyetemi Kísérleti Fizikai Intézet tanszékvezető professzora és egyben a Magyar Tudomány Akadémia Atommagkutató Intézetének vezetője ügyesen használta ki a konjunktúrát és sok jó szakembert tudott alkalmazni, köztük olyanokat is, akiket az akkori államhatalom félreállított. Azonban a Zichy Ernő vegyészmérnököt – akit korábban kitelepítéssel is büntettek – arisztokrata származása miatt neki sem sikerült egyik intézetébe sem felvennie.

   

• ADLER PÉTER SZTOMATOLÓGUS PROFESSZOR ELFELEJTETT HÁBORÚS VISSZAEMLÉKEZÉSE

  133-144

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  161

  2021 nyarán -váratlanul- Adler Péter professzor könyvhagyatékához jutottunk. Adler professzor 1946-1978 között vezette a debreceni Stomatológiai Klinikát, és nemzetközileg elismert szaktekintély volt. A hagyaték részeként kaptunk egy amerikai fogászati folyóiratot is, melynek 1947-es száma tartalmazott egy névtelenül közölt cikket, mely egy magyar fogorvos II. világháborús kálváriájáról számol be. Az adatokból és a leírásokból egyértelműen kiderül, hogy Adler Péter professzor írta a közleményt. Érdekes olvasmány, mely természetesen kissé szubjektív megközelítésű és figyelembe kell venni, hogy külföldieknek, elsősorban amerikaiaknak íródott. Különlegessége, hogy magyarul eddig -tudtommal- sehol sem jelent meg. Akkori közlése a hidegháború kezdetére datálható, mely esetleg magyarázatot ad arra, hogy miért kérte a szerző az anonimitást. A cikk olyan fontos hiánypótló információkat tartalmaz, melyek révén hozzájárulhat a korszak jobb megismeréséhez.

   

• Kállay Kálmán teológusprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1941/42. tanévi rector magnificusa

  3-14

  Koncz-Vágási Katalin

  Megtekintések száma:

  149

  Kállay Kálmán Pozsonyban született. Teológiai tanulmányokat szülővárosában, Hollandiában és Pápán folytatott. 1914–1921 között református vallástanár és lelkipásztor Romániában. A második világháború után az Országos Gyermekvédő Liga külföldi gyermeküdültetési akciójának főmunkatársa. 1928-tól egészen haláláig az Ószövetségi Tanszék vezetője. Ez idő alatt háromszor töltötte be a fakultás dékáni tisztét, és egy ízben a Debreceni Egyetem rektori tisztségét. Fáradhatatlan szorgalmú, kiváló képességű és nyelvérzékű tanár és hittudós.

• Hatvani István – Egy polihisztor életútja

  Posta József

  Megtekintések száma:

  177

  2018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzora
  születésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai és
  kémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,
  fizikusról,
  orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjának
  ismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övező
  legendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába.

• A Debreceni Református Kollégium 17. századi professzorainak neolatin halotti költeményei

  Posta Anna

  Megtekintések száma:

  278

  A korabeli alkalmi költemények (például az üdvözlő versek, esküvői és halotti költemények) kiváló betekintést engednek Debrecen 17. századi protestáns szellemi műveltségébe és a korabeli értelmiség közötti kapcsolatokba: A 17. század utolsó évtizedeiben különösen utóbb említettek váltak népszerűvé Debrecenben, hiszen hét halotti költemény-gyűjtemény is megjelent 1679–1700 között 1. Sympathia Memoriae (1679,
  Köleséri Mihály halála alkalmából), 2. Lamentum Metricum (1681, Mártonfalvi Tóth György halálakor),
  3. Parentatio lugubris (1681, Nógrádi Mátyás elhunyta okán), 4. Brabaeum vitae (1683, Köleséri Sámuel temetésére), 5. Hedera Poëtica (1686, Felvinczi Sándor elhunyta után), 6. Epicedium perennitati (Szenczi
  A. Pál halála alkalmából), 7. Honor Posthumus (1700, Szilágyi Tönkő Márton elhunyta alkalmából).
  Tanulmányunk két kiválasztott kötet (Parentatio lugubris, Honor Posthumus) vázlatos áttekintésével és a kollégiumi professzorok halotti költeményeinek részletes filológiai elemzésével igyekszik képet adni a 17. századi Debrecen értelmiségének nyelvi műveltségéről, költői teljesítményeiről és kapcsolatrendszeréről.

• FORRÓ IMRE UTRECHTI TANULMÁNYAI AZ 1930-AS ÉVEKBEN

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  69

  A magyar diákok 20. századi hollandiai egyetemjárásának történetében fontos szerepet játszott az 1761-ben alapított utrechti Stipendium Bernardinum. Számos magyar teológus nyerte el az ösztöndíj támogatását. Forró Imre a debreceni teológiai tanulmányai végeztével nyert felvételt Utrechtbe, ahol három évet töltött el, majd kutatása folytatására még egy évet pályázott és nyert el az ösztöndíjbizottságtól. Jelen tanulmány Forró diákéveinek több aspektusát vizsgálja: a tanulmányait, a korabeli diákéletet és az 1930-as években megkezdett kutatómunkát, a franekeri magyar peregrináció történetének feldolgozását. Minden élettörténet egyedi, mégis a külföldön tanulók tanulmányai és hétköznapjai számos hasonlóságot mutat egymással.

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  196

  A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
  valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
  Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
  kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
  anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
  Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig.

• ADLER PÉTER DEBRECENI STOMATOLÓGUS PROFESSZOR UTOLSÓ RÁDIÓINTERJÚJA

  279-286

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  94

  Adler Péter professzor hagyatékában kaptunk egy magnókazettát, melyen egy vele készített rádióinterjú hallható. A riport a rádióban hangzott el 1983-ban. A felvételen részletesen beszámol életéről, munkásságáról, elért eredményeiről. Az elhangzott információk, adatok nagymértékben segítik és hozzájárulnak a korszak megértéséhez és a Stomatológiai Klinika működésének bemutatásához. Az interjú halálozási évében készült, tehát mintegy összegzi, lezárja az életpályáját. A riport kb. 20 perc hosszúságú, mely jelen cikkben teljes terjedelmében közlésre kerül.

• Egy különös debreceni diákfogadalom -A Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó hallgatók 1925. december 15-én egymásnak tett ígérete

  157-161

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  145

  Ritka forrásnak számít a történettudományban, amikor egy dokumentum néhány ember egymásnak tett ígéretét örökíti meg. Még érdekesebbé tesz egy ilyen forrást, ha szobatársak esküjéről van szó. 1925. december 15-én Debrecenben, a Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó öt diák, akik évek óta együtt töltötték mindennapjaikat, úgy döntöttek, hogy fogadalmat tesznek. Írásba foglalták, hogy hat év múlva, pünkösd napján találkozni fognak Budapesten, a Gellért Szálló halljában. A fogadalom szövege pontosan tükrözi a kort, amelyben keletkezett és azt a „neobarokk” társadalmat, amely az 1920-as éveket jellemezte. Azt, hogy a találkozóra 1931-ben sor került-e, nem tudhatjuk, de a szobatársak szoros barátságából joggal következtethetünk arra, hogy igen. A most közlésre kerülő fogadalom nagyon ritka és különösen értékes forrása a két világháború közötti hallgatói életnek.

• A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  191

  Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
  professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
  a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
  Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
  azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
  kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
  szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
  meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
  következtetéseket.

• A Debreceni Nyári Egyetem újraindításának körülményei 1947-ben

  45-63

  Varga Mátyás

  Megtekintések száma:

  82

  THE RESTART OF THE DEBRECEN SUMMER SCHOOL IN 1947. he essay recalls the process of restarting the Debrecen Summer School after WWII, which operated continously even during the war, and the history of the irst courses organized on the basis of the previous structure. he author describes in detail the heroic struggle of numerous professors in Debrecen, primarily János Hankiss, aiming at reviving the Summer School and putting together the necessary funds for it. he essay elaborates on the obstructive factors and barriers rising immediately after the war and contributing to the complete disintegration of the school.

• KOVÁCS I. GÁBOR – TAKÁCS ÁRPÁD: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TUDÁSELITBEN I. (A PROTESTÁNS FELEKEZETI-MŰVELŐDÉSI ALAKZATOKHOZ TARTOZÓK ŐSFÁI)

  155-157

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  164

  Mudrák József könyvismertetése

• Tankó Béla kötet Szerk. Virágos Márta

  Aradi János

  Megtekintések száma:

  145

  TANKÓ BÉLA, 1905-1974 A BIOKÉMIAI INTÉZET ALAPÍTÓJA című könyv szerkesztője Virágos Márta a professzor teljes életművéről ad részletes képet. A kötet ismertetését Aradi János a professzor tanítványa és munkatársa készítette.

• A debreceni tudományegyetem hallgatóinak emlékirata az egyetem megcsonkítása ellen (1933)

  109-121

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  81

  The Memorandum of Studentsts againstst the “Mutilation” of the University of Debrecen (1933).Between the two world wars, the Great Depression made a significant impact on higher education in Hungary. At the beginning of 1930s, many articles were published in the national and local press about the plans of the government in connection with the handling of the crisis. These rumours were about the “mutilation” of the universities (closing or merging of the faculties, reduction of the estimation). As in the other university towns, substantial social and political protest began in Debrecen against these plans. Besides the parties, the associations and the Calvinist Church, the university students sent a memorandum to the leaders of the University, the town and the government. This paper includes this document of protest and presents the main (historical, judicial and economic) reasons against the “mutilation.”

• A magyaróvári agrárfelsőoktatás két évszázada

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  179

  A magyaróvári agrárfelsőoktatás két évszázada - könyvismertető