Keresés

Keresési eredmények

• Mitrovics Gyula, bölcsészprofesszor a Debreceni m.kir. Tisza István Tudományegyetem 1940/41. évi Rector Magnificusa

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  282

  Mitrovics Gyula művészetek iránti intenzív érdeklődése és a Sárospatak-Debrecen tengely mentén kiformálódott protestáns identitás jelentette az alapot és keretet ahhoz a nagy ívű pályához, amelyet a pataki tanárcsalád gyermeke a XX. század első felének Magyarországán befutott. Első publikációinak sikere, pozitív visszhangja egy művészettörténészi pálya vagy esztétakarrier reményére jogosították fel a törekvő ifjú tanárt, de az „újszülött” debreceni egyetem bölcsészkarának érdekei más irányt szabtak tudományos érdeklődésének: így a neveléstudomány felé fordult a figyelme, amelynek 1917-ben magántanára, majd 1918-ban nyilvános rendes egyetemi tanára lett. Ettől kezdve párhuzamosan foglalkozott az esztétikával és a pedagógiával, 1941-es nyugdíjazásáig ő gondoskodott az itt tanuló bölcsészhallgatók neveléselméleti, neveléstörténeti és pszichológiai ismeretekkel való felvértezéséről. Mitrovics az 1940/41-es tanévben, közvetlenül a nyugdíjba vonulása előtt töltötte be az egyetem rektori tisztét. Vezetői magatartását az óvatos kompromisszumok keresése jellemezte, de az adott időszak nem is nagyon engedett mást a számára. Az ő rektorsága alatt kellett feladnia az egyetemnek a természettudományi tanszékeit, de a nem kevés diplomáciai érzékkel megáldott rektor elért annyit, hogy szakelőadók alkalmazásával folytatódjon a megszüntetett tanszékek tárgyainak előadása. Mitrovics Gyula sorsa nyugdíjasként vett igazán tragikus fordulatot: 1949-ben – némi sugalmazásra – lemondott akadémiai levelező tagságáról, majd az ötvenes évek közepén elhagyta Magyarországot. Az egykori debreceni pedagógiaprofesszor Stuttgartban töltötte utolsó éveit, ott is hunyt el 1965-ben. 

• Bacsó Jenő, a polgári perjog tanára, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1938/39. évi rector magnificusa

  3-32

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  347

  Bacsó Jenő a debreceni jogászképzés és egyetemi élet emblematikus alakjának számított. Életútját végignézve nem véletlenül fogalmazott úgy a Debreceni Képes Kalendárium szerkesztője, hogy az 1938/39-es nevezetes
  tanévre akkor is Bacsó Jenőt kellett volna rektorrá választani, ha más következett volna, hiszen ő volt az, aki összekapcsolta a várost, a kollégiumot és az egyetemet. Szentpéteri Kun Béla mellett ő volt a másik
  olyan professzor a karon, aki az egyetem és a kar megalakulásától (1914) a jogászképzés felfüggesztéséig (1949) végig oktatott és az egyetemi közéletben is aktívan tevékenykedett. Számos feladattal bízták meg az
  állományban eltöltött 33 és a két további, immár nyugdíjasként végigoktatott év alatt: a kar felvételi, tandíjkedvezményi (tandíjmentességi) és dékáni hivatalt átadó-átvevő bizottságainak egyik meghatározó alakja
  volt; részt vett a Mensa Academica, az egyetemi területrendező bizottságban, valamint rektorként a diákzavargások idején kiküldött vizsgálóbizottságokban. Az Országos Felsőoktatási Tanácsnak ő volt az
  egyik debreceni tagja. Három jogi kari dékánsága 1922/23-ra, 1934/35-re és 1946/47-re esett.

• MÚLT – JELEN – JÖVŐ: 15 ÉVES A KERPELY KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  Széles Adrienn

  Horváth Éva

  Zagyi Péter

  Megtekintések száma:

  211

  A felsőoktatási intézmények életében különleges szerepet töltenek be a hallgatói szervezetek, azon belül is a szakkollégiumok. Ezek a közösségek nem csupán lehetőséget kínálnak a tehetséges és motivált hallgatók számára a szakmai fejlődésre, hanem értéket is közvetítenek: a tudomány iránti elkötelezettséget, a közösségi felelősségvállalást, a szakmai fejlődés iránti igényt. A szakkollégiumok hidat képeznek az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok, az egyéni ambíciók és a közösségi célok között – mindezt egy támogató, inspiráló közegben. Egyetemi éveink alatt ezek a közösségek olyan terekké válnak, ahol nemcsak tanulni, hanem gondolkodni, alkotni, vitatkozni és együttműködni is tanulunk. A szakkollégiumok épp ezért nem pusztán szakmai műhelyek – hanem emberformáló közösségek is. Olyan helyek, ahol barátságok, életre szóló kapcsolatok, pályák és hivatások indulnak útjukra. A Debreceni Egyetemen 2010 óta működő Kerpely Kálmán Szakkollégium az elmúlt tizenöt évben kiemelkedő szerepet töltött be ebben a küldetésben. A névadó szellemiségét követve a szakkollégium egyszerre biztosított magas szintű szakmai fejlődési lehetőséget és közösségi élményeket hallgatói számára. Jubileumi évfordulóján méltó alkalom kínálkozik arra, hogy visszatekintsünk történetére, hatására és mindarra, amit az intézmény adott egyéneknek, közösségeknek, és tágabb értelemben az egyetem egészének.

   

• VOLT EGYSZER EGY EGYETEMI ARCKÉPCSARNOK…

  164-173

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  157

  Egykori intézményvezetők festett portréi – szinte valamennyi Dienes János festőművész alkotásai - díszítik ma is a Debreceni Egyetem Főépületének Rektori Tanácstermét és folyosóját. A festmények egykor egy, az egyetem nagyjait, több mint harminc arcképet megörökítő galéria darabjai voltak. Az arcképcsarnok – amelynek létezését korabeli dokumentumok, fotók is bizonyítják – mára már csupán töredékében maradt fenn. A kutatások azonban kiderítették, hogy a gyűjtemény több darabját őrzi jelenleg a debreceni Déri Múzeum.

• A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM INTÉZKEDÉSEI AZ 1831-ES ÉS 1866-OS KOLERAJÁRVÁNY IDEJÉN

  57-70

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  219

  Debrecen városában az 1831-ben behurcolt kolera nagy pusztítást végzett, a lakosság majd 7,5%-a vesztette életét a járványban. Gyógymódot még nem ismertek a kortársak, ezért megelőző intézkedésekkel (lezárások, karantén) próbálták útját állni a járvány terjedésének. Már a betegség híre nyugtalansággal töltötte el a professzorokat, akik a várostól igyekeztek a legfrissebb híreket beszerezni. Sokáig ellenálltak az iskola bezárásának, de amikor a járvány július végén elkezdte szedni halálos áldozatait a városban, mégis kénytelenek voltak lépni. A diákság jelentős része már korábban elhagyta az iskolát, akik viszont maradtak, azokról a professzorok gondoskodtak. A járványhelyzet romlásával felmerült a város részéről annak a gondolata is, hogy a kollégiumot kórházzá alakítják át, de végül a professzorok és a kollégiumi főgondnok tiltakozása következtében ettől elálltak. Az iskolai rend végül csak a késő őszre állta helyre. Az 1866-os lokális járvány idején csak rövid időre halasztották el az iskolaév megkezdését.

• BÖLCSÉSZTANÁROK PUBLIKÁCIÓI A DEBRECENI SZEMLE HASÁBJAIN

  138-150

  Molnár-Tamus Viktória

  Megtekintések száma:

  239

  A Tisza István Tudományos Társaság szervezte azt a kornak megfelelő tudományos színvonalú folyóiratot, mely 1927-től 1944-ig 19 számot adott közre és szerzői elsősorban debreceni egyetemi oktatók, középiskolai tanárok, szakírók, vidéken dolgozó értelmiségiek, országos hírű tudósok és írók voltak. A doktori disszertációmban szereplő bölcsésztanárok többsége a Debreceni Szemle – mint a város tudományos életének egyik legjelentősebb fóruma – hasábjain rendszeresen publikált. A lapot két egyetemi tanár, Hankiss János és Milleker Rezső szerkesztették. Minden második szám társadalmi, illetve természettudományos tematikát ölelt fel. Kezdetben évente tízszer, később tizenkétszer, majd a háborús években ismét tízszer vagy annál is ritkábban jelent meg, míg 1944-ben megszűnt, és csak sok évvel később indult újra. A Város támogatásával jelent meg a folyóirat, ám tematikája mégsem szűkült regionálissá, pedig azt tekintette elsőrendű feladatának. Ezen kívül a Debreceni Egyetem és a Társaság működtette viszonylag magas példányszámban, melynek 1932-től hivatalosan a szemléje lett, s az maradt megszűnéséig.

• AZ ÚJ DEBRECENI EGYETEM NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA: ELŐZMÉNYEK

  192-197

  Gaál Botond

  Megtekintések száma:

  28

  A negyedszázados megemlékezés arra vonatkozik, hogy hivatalosan, tehát az állam által életbe léptetett törvények szerint mikortól működik újból universitasként a Debreceni Egyetem. Valójában 2000-ben történt meg az újra egyesülés, ezért ténylegesen most van itt az ideje az egységes Debreceni Egyetem újbóli létrejöttéről megemlékezni. Ezt megelőzően viszont már történtek olyan események, amelyek folytán egyenes út vezetett az egységes egyetem kialakulásához. De hova és mikorra tehetjük ennek a folyamatnak a kezdetét? Köthetjük-e időponthoz? Válaszunk: igen! Az is érdekes lehet bizonnyal, hogy ezeket a sorokat egy olyan valaki írja, aki kezdettől fogva részese volt és munkálója lehetett a városunkban különböző helyen működő „egyetemek” újbóli egymásra találásának.

• Hankiss János (1893–1959) professzor, tudományszervező és -népszerűsítő

  41-49

  Gorilovics Tivadar

  Megtekintések száma:

  167

  Professor János Hankiss (1893–1959), Organizer and Popularizer of Scholarship. The lecture from which the written essay has evolved, memorializes János Hankiss, the internationally reputed Professor of French of the University of Debrecen by recalling the most significant stages and achievements of his professional teaching and research career, also including his attainments in the organization of scholarship. He started his academic career at the University of Debrecen in 1920. In the distinguished community of his peers who taught at our university between the two world wars, János Hankiss undubitably belonged to the top professionals. If a university’s academic rank is determined not only by its local or national prestige but also by its international recognition and appreciation, then in this latter frame of reference it was perhaps Professor Hankiss who did most to put Debrecen on the map for Europe and beyond. Indeed, he would share his knowledge not only within the confines of the University: he was a popularizer of scholarship and of the literary culture who was ready to move beyond the narrow limits of his immediate professional field and to address a larger audience. Besides, his name is also associated with the still extant quarterly periodical Debreceni Szemle [Debrecen Review] and Debrecen University’s International Summer School.

• Darkó Jenő bizantológus professzor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1928/29. tanévi rector magnificusa

  3-13

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  277

  Jenő Darkó, Professor of Bizantinology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1930/31. Jenő Darkó (1880–1940), Professor of Byzantinology and the member of the Hungarian Academy of Arts and Sciences was the Rector of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen in the 1928–1929 academic year. Being an appointed Professor of the Theological Academy of Debrecen he was proposed a full professorship at the newly found University of Debrecen in 1912 since the Theological academy was the forrunner of the Universtiy of Debrecen. Between 1918–1919 he was an appointed Dean of the School of Arts . After finishing his time in office, he was offered the opportunity to fulfilling repeatedly this position in 1938–1939.) Under his rectorship, the university witnessed unprecedented development in professional life and infrastructure. Within this framework new departments were established (botany, zoology, mineral and earth sciences, mathematics), the university library experinced significant advancement and additionally Professor Darkó organized courses to disseminate results in arts and sciences. The professors of the university were regularly invited to international conferences and the younger faculty members were gained international scholarships. The construction of the observatory together with the main building was underway, as well as the realization of the elegant on-campus professors' villas were agreed upon. The socially sensitive rector  encouraged the establishment of student housing, and student support program to enable students in need. He was especially keen ont he idea to engage young people from Transilvania soon after World War I. Furthermore he succeeded in managing the extreme anti-Semitic manifestations of certain student groups in autumn 1928.
  

• A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM TISZTVISELŐI 1914-1950

  146-174

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  236

  A Debreceni Tudományegyetem történetének megismeréséhez nélkülözhetetlen az alapvető adatok, oktatói és tisztviselői névsorok összeállítása. Az egyetem centenáriumára készült kiadvány egyik „melléktermékeként” került összeállításra az egyetemi tisztviselők napra pontos összeállítása. Mivel az 1914-1950 közötti levéltári anyag az 1950-es években nagyfokú selejtezésen ment át, az így a fennmaradt iratanyagból nem mindig lehet a tisztviselők működési idejét megállapítani. Mindenesetre az ezek figyelembevételével elkészített archontológia tartalmazza a Rektori Hivatal, a dékáni hivatalok, a Quaestura („Tanulmányi Hivatal”), Gazdasági Hivatal (majd Igazgatóság) és más kiszolgáló intézmények tisztviselőit a fentebb jelzett időpontok között. Az Egyetemi Könyvtár személyzete már korábban, máshol megjelent.

   

• FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Paragh György

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  307

  Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

• Az EGYETEM LÉTESÍTÉSÉNEK LEGJOBB MUNKÁSA- EGY GYÁSZJELENTÉS MARGÓJÁRA

  145-149

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  297

  A debreceni Egyetem létesítésében meghatározó szerepet vállalt és vitt gróf Degenfeld József egyrészt, mint Debrecen főispánja, másrészt, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka. Az állami egyetem ezt még életében szimbolikusan is demonstrálta azzal, hogy fölvételi épületének felavatásán – a királyi pár jelenlétében – egyházi tisztségviselőként ő mondta az ünnepi beszédet. Elhunytakor pedig külön gyászjelentést adott ki, amiben őt „az egyetem létesítésének legjobb munkása” elismeréssel illette.

   

• HOLLANDIAI DIÁKOK A DEBRECENI NYÁRI EGYETEMEN AZ 1930-AS ÉS 40-ES ÉVEKBEN

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  183

  1935-től kezdve hollandiai diákok rendszeresen keresték fel a debreceni Nyári Egyetemet. A diákok toborzásában, az utazás megszervezésében Tarnóczy Imre, az utrechti Nemzetközi Diákklub vezetőségi tagja játszott fontos szerepet. Tarnóczy, majd később Elly Hoekstra magyar nyelvmestei vizsgát is tettek a Nyári Egyetemen. Az ide látogató hollandiai diákok egy része  Holland ázsiai gyarmatairól érkezett. A diákok nyelvi és országismereti kurzusokat látogattak, strandoltak, a Hortobágyon és Északkelet-Magyarország több városában tettek látogatást. Itt-tartózkodásukról a helyi és az országos sajtó is beszámolt, interjúkat és fotókat készítettek velük. A hollandok a második világháború idején nem jöttek Debrecenbe, majd csak 1947-ben látjuk őket viszont a Nyári Egyetemen.

• "KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUS PROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA

  75-110

  Tószegi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  248

  A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése.

• Pomáztól Princetonig: Alföldi András élete és munkássága

  11-23

  Gesztelyi Tamás

  Megtekintések száma:

  195

  FROM POMÁZ TO PRINCETON: THE LIFE AND WORK OF ANDRÁS ALFÖLDI. András Alföldi was head of the Department of Ancient History, István Tisza University of Debrecen, from 1923 to 1930. Subsequently he joined the Department of Ancient History and Archaeology of Budapest’s Péter Pázmány University of Arts and Sciences. It is owing to his activity in Debrecen that from his estate two suitcasefuls of correspondence and other personal relics have been obtained by the Department of Classical Philology and Ancient History in Debrecen. Despite the fact that Alföldi spent only a short period of his early years in Debrecen, his internationally recognized activity justiies a more detailed discussion of his life career and professional activity. Before 1947, he primarily focussed on the archaeology of the Carpathian Basin. Subsequently he emigrated to Switzerland, where he taught at the University of Bern and the University of Basel. In 1955 he got an invitation to the Institute of Advanced Studies at Princeton, where he continued to work until his death. Cut of from the archaeological materials of Hungary, he initiated new projects overseas, such as the most substantial problems of early or imperial Rome, respectively. Oicially, the representatives of classical studies in Hungary have started to recognize his work since the 1990s; in 1995, on the occasion of the centenary of his birth, several commemorative sessions were held. One of these was hosted by Debrecen.

• Néprajz- 70 -Debrecen

  Barta János

  Megtekintések száma:

  239

   

  A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke emlékülésen ünnepelte meg a tanszék alapításának 70. évfordulóját. A rendezvény lefolyásának ismertetése mellett az alábbiakban olvashatjuk azt a két beszédet, amely a tanszék múltját, jelenét és jövőjét mutatta be a jelenlévő közönség, a tanszék egykori és jelenlegi hallgatói, oktatói és az etnográfia iránt érdeklődők számára.

   

• 30 éves a debreceni angol nyelvű orvosképzés

  173 - 183

  Erdődi Ferenc

  Matesz Klára

  Megtekintések száma:

  285

  The 30th anniversary of the English Program at the Facult y Of Medicine. The Faculty of Medicine at the University of Debrecen celebrated the 30th anniversary of the English Program in medical education in 2017. The program was initiated in 1986 with a one-year premedical course and this training has been upheld with great successes up to now. In the 1987/88 academic year 52 students from 15 countries started their studies on the General Medicine course and eight of them graduated as medical doctor (MD) at the end of the six year training period in 1992. During the 30 years the number of the admitted and then the graduated students had increased yearly. Thus, 307 students started on the first year and 180 sixth year students received MD diploma in 2017 implying the significant development and a continuous interest in medical education in English in Debrecen. From the very beginning, the curriculum of English language programs is identical with that of the Hungarian one. Students apply for admission directly or via recruiting agents while entrance exams are conducted exclusively by the staff members of the University. The English language medical education in Debrecen has been accredited in many countries including some states in the USA. From 2000 to date other medical and health related programs such as Dentistry, Pharmacy, Physiotherapy, Public Health, Molecular Biology and Complex Rehabilitation have been started and in the last year altogether 264 students graduated in these courses including also General Medicine. Parallel to the extension of the above programs from 2007 the other faculties also started education in English. By 2017 more than 5000 foreign students from 109 countries study at the University of Debrecen. Now the Coordinating Center for International Education organizes the English programs and its duties, among many other responsibilities, include contracting with recruiting agents, organizing entrance examinations, caring for the incoming students with respect to visa, health control and insurance. The income from the tuition fees has increased during the years and now represent a significant portion of the University budget, therefore it allows the renovation and also the establishment of new facilities at the University to the benefit of students. Although the students of the English Programs have different cultural, political and religious background, they establish good relation with each other and with the students studying in Hungarian. In summary, as a result of the high standards in education in English the University of Debrecen became a well-known and important institution on the educational map of the world and our intention is to uphold and further develop this acquired status in the future.

  ---

• Feltáratlan emlékek Kenézy Gyula életéből és munkásságából

  54 - 78

  Póka Róbert

  Megtekintések száma:

  327

  Unexplored memories from the life and work of Gyula Kenézy. Gyula Kenézy is an outstanding historical figure of the University of Debrecen as well as of the City of Debrecen. Beyond many sculptures, street, prize, a hospital, and a civil society which carry his memories, the cities of Debrecen and Hajdúszoboszló regularly remember the renowned professor. Many monographs gave the account of his life and accomplishments, and a collection of his relics gained a permanent place for commemoration in the Museum of Hajdúszoboszló. Nevertheless, one-hundred years after the beginning of medical education in Debrecen, new pieces of historical records continue to enrich our memories about Gyula Kenézy. For the first time in its history, the Kenézy Memorial Day was organized by the Kenézy Civil Society and the University of Debrecen together in 2017. The program provided us with exciting recollections, and so far unraveled details of the life of Gyula Kenézy.

• ÁRVAY SÁNDOR KLINIKUS PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM REKTORI HATÁSKÖRŰ DÉKÁNJA (1954−1955), MAJD GYÓGYÍTÓ- MEGELŐZŐ (KLINIKAI) REKTORHELYETTESE (1965−1971)

  3-20

  Tóth Zoltán

  Megtekintések száma:

  202

  Árvay Sándor a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának 22 évig volt tanszékvezető egyetemi tanára. Kinevezése után három évvel, a rektori jogokkal felruházott dékáni feladatokat látta el. Tíz év múlva, mint klinikai rektorhelyettes, hat évig intézte a már önálló egyetemnek a gyógyító-megelőző feladatait. Egyetemi hallgatóként Debrecenben, Budapesten, Bécsben, Bázelben tanult.  Debreceni klinikai gyakornokként a bázeli Élettani Intézetben sajátította el a kísérletes orvostudomány elméleti alapjait.  Szakvizsgája után Szikszón, Máramarosszigeten, Gyulán, mint főorvos tapasztalta meg a gyógyítás gyakorlati fortélyait. Széleskörű elméleti és gyakorlati tapasztalataival felvértezve nevezték ki a szülészeti-nőgyógyászati klinika intézetvezetőjének. A klinikáját a szakma egyik hazai központjává, kiterjed hazai és külföldi kapcsolatai révén, nemzetközi hírű intézetté fejlesztette. Munkásságának köszönhetően intézetéből, az Árvay- iskolából 5 tanszékvezető, 9 egyetemi tanár, 21 osztályvezető főorvos került ki. Az egyetem vezetésében, a társadalmi szervezetekben végzett kiemelkedő közéleti tevékenységéért rangos állami és társadalmi kitüntetésekben részesítették. Nyugdíjazása után bölcs tanácsaival, hasznos észrevételeivel még 17 évig önfeláldozóan segített az utódoknak. A mindannyiunk által tisztelt, megbecsült, értékes emberi tulajdonsága, szerénysége, puritanizmusa, nagy tudása, bölcsessége példaértékű. Kivételesen gazdag szellemi hagyatékát féltően gondozzuk, emlékét megbecsüléssel, kegyelettel megőrizzük.

• A DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KARA 50 éves

  245-257

  Stündl László

  Megtekintések száma:

  233

  Az írás áttekinti a mezőgazdaságtudományi képzés debreceni történetét a Debreceni Agrártudományi Egyetem 1970-es megalakulásától az egységes Debreceni Egytem létrejöttén át napjainkig. Előtérben az oktatási tevékenység bemutatása áll jól érzékeltetve, hogy az agrármérnökképzésre épülve mennyire kiszélesedett az elmúlt öt évtizedben a szakok kínálata. Az ismertetésben kiemelt szerepet kapnak a kutatási-fejlesztési tevékenység legfontosabb eredményei és jövőbeli célkitűzései is.

   

   

   

• Egy különös debreceni diákfogadalom -A Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó hallgatók 1925. december 15-én egymásnak tett ígérete

  157-161

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  246

  Ritka forrásnak számít a történettudományban, amikor egy dokumentum néhány ember egymásnak tett ígéretét örökíti meg. Még érdekesebbé tesz egy ilyen forrást, ha szobatársak esküjéről van szó. 1925. december 15-én Debrecenben, a Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó öt diák, akik évek óta együtt töltötték mindennapjaikat, úgy döntöttek, hogy fogadalmat tesznek. Írásba foglalták, hogy hat év múlva, pünkösd napján találkozni fognak Budapesten, a Gellért Szálló halljában. A fogadalom szövege pontosan tükrözi a kort, amelyben keletkezett és azt a „neobarokk” társadalmat, amely az 1920-as éveket jellemezte. Azt, hogy a találkozóra 1931-ben sor került-e, nem tudhatjuk, de a szobatársak szoros barátságából joggal következtethetünk arra, hogy igen. A most közlésre kerülő fogadalom nagyon ritka és különösen értékes forrása a két világháború közötti hallgatói életnek.

• BOZÓKY FERENC JOGÁSZPROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1946/47. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  14-30

  Hajnal Béla

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  339

  Bozóky Ferenc több mint 35 éven keresztül volt a Debreceni Tisza István Tudományegyetem jogi karán a statisztika és a közgazdaságtan professzora. A tanulmány a ma fellelhető adatok nyomán végig követi életét a nagyváradi és budapesti diákévektől a debreceni katedrától való megválásáig, amely a jogi kar szüneteltetése miatt következett be. A hallgatók között népszerű és tanártársai által megbecsült professzor a II. világháború után az egyetem utolsó jogász rektoraként fáradhatatlan, háttérben végzett munkájával jelentősen hozzájárult az egyetem újjáépítéshez. A tanulmány ízelítőt ad a haladó konzervatív gondolkodású Bozókynak a statisztika és a közgazdaságtan terén kifejtett tudományos munkásságából is.

• GONDOLATOK A KEZDETEKRŐL, AZ 1956-BAN VÉGZETTEK VASDIPLOMÁJÁNAK ÁTADÁSA ALKALMÁBÓL

  198-203

  Schalbert József

  Megtekintések száma:

  22

  Az 1797-ben Keszthelyen a Festeticsek által alapított Georgikon, majd az 1818-ban Mosonmagyaróváron Albert Kázmér-Száztesseni herceg által alapított, majd 50 év után 1868-ban Debrecen város által Pallagon alapított Mezőgazdasági Főiskolák nagy szolgálatot tettek a XIX. században és a XX. század első felében a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Ezeket az akadémiákat az 1945-ös földreform után 1948-1949-ben megszüntették. A szocialista mezőgazdaság átszervezésének terve alapján szükségessé vált újból a mezőgazdaság kollektivizálása után a mezőgazdasági képzés beindítása. Így született meg 1953-ban a kilences számú elnöki tanácsi törvényrendelet a vidéki akadémiák újbóli felállítására. Így került sor 1953-ban rapid módon a mezőgazdasági akadémiák újbóli felállítására és elsőnek a debreceni. Humorosan szólva így lesznek az utolsóból elsők. Az akkori földművelésügyi miniszter Erdei Ferenc megbízásából létrehozták azt a bizottságot, amelyik megvizsgálta a Pallagi vagy a Böszörményi úti háború alatt félkész mg. középiskola alkalmasabb-e az akadémia újbóli indítására. A bizottság bölcs döntésének ítélhető utólag is, hogy a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntöttek, amely akkor még beláthatatlan fejlesztési lehetőséggel járt. Ezt a kiteljesedést Bencsik István a 35-ös törvényerejű rendelet alapján egyetemi rangú főiskolává nyilvánított intézetet nagy eredményességgel oldotta meg. Az új egyetemi rangú intézményt a magyar mezőgazdaság ékszerdobozává fejlesztették a kiemelt beruházási lehetőségek alapján.

• Tóth Lajos akadémikus, a polgári jog professzora, a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1934/35. évi Rector Magnificusa

  3 - 22

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  251

  Lajos Tóth, Professor of Civil Law, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1933/1934. Prof. Dr. Lajos Tóth (1876–1936), Member of the Hungarian Academy of Sciences, was a professor strongly bound to Debrecen. He was born in Debrecen, he completed his schools there too, and (after studying law in Budapest) he worked at he Faculty of Law from its opening in 1914 until the end of his life. The study gives a summary of his life and professional results as a professor of civil law, but focuses on his role in the administration of the university. His most active period of leadership was the academic year of 1919–20, when in fact he was the leader of the university as vice rector because of the illness of Rector Gyula Kenézy. In addition, he succeeded in completing the justification procedures during the revolutions. Although, he was ill, he was trying to solve his activities as the rector of the university in the academic year of 1934–35. Beside his academic work, he took part in the social politics of Debrecen, too. He was a member of the municipal committee of the city; he was office-holder of the Transtibiscan Reformed Church District for decades. From 1930, he was Senator in the upper house of the Hungarian Parliament, as a representative of the University of Debrecen.

• Egy méltatlanul elfeledett egyetemi kiadványsorozat - A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai

  126-141

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  181

  A budapesti Eötvös Collégium mintájára szerveződő debreceni Református Tanárképző Intézet 1925–1952 között kiegészítő képzés keretében a hazai református középiskolák számára nevelt tanárokat. Az intézet hallgatói önálló tudományos tevékenység végzéséhez is komoly impulzusokat kaptak szakvezető tanáraiktól, és többen közülük a 20. század derekán a magyar kulturális élet és oktatás meghatározó alakjaivá váltak. A hallgatók doktori disszertációit és egyéb tudományos dolgozatait közlő kiadványsorozat 28 kötete 1936–1943 között jelent meg kb. 3000 oldal terjedelemben. A tanulmány az „Acta Instituti Paedagogici Collegii Debreceniensis” cimű kiadványsorozat megszületésének és  megszűnésének körülményeit és annak szellemi profilját igyekszik bemutatni.