Search

Search Results

• Idős betegek alvadásgátló kezelése

  141-142

  Besenyei Attila

  Gadó Klára

  Views:

  3

  Az antikoaguláns terápia kulcsszerepet játszik számos, idős korban gyakran előforduló krónikus betegség, egészségügyi állapot kezelésében, mint például a pitvarfibrilláció, a vénás thromboembolia vagy a szívbillentyűk protézise. Idős populációban történő alkalmazása azonban egyedülálló kihívásokat jelent az életkorral összefüggő fiziológiai változások, a társbetegségek és a káros következmények fokozott kockázata miatt. Az időskorúak véralvadásgátló kezelésének összetettségét, bonyolultságát a trombotikus események megelőzése és a vérzéses szövődmények kockázata közötti kényes egyensúly megtalálása jelenti.

• Virtuális valóság alapú terápia hatása időskorú onkológiai betegek körében: stressz és fájdalomérzékelés

  156-160

  Márton Lilla

  Lajkó Patrícia

  Fekete Márta

  Gadó Klára

  Gonda Xénia

  Views:

  9

  A daganatos megbetegedésekkel küzdő betegek több mint egyharmada él át a diagnózissal, a kezelésekkel és a műtétekkel kapcsolatos stresszt, ami a depresszióval, a fáradtság fokozódásával, a hányingerrel, valamint a kezelési és a gyógyszeres protokollok betartásának csökkenésével hozható összefüggésbe [Chirico et al., 2017]. Állatkísérletekben a stresszt számos ráktípus esetében az áttétek nagyobb kockázatával hozták összefüggésbe, mivel a stressz által kiváltott élettani reakciók közvetlenül befolyásolják a rosszindulatú szövet molekuláris jellemzőit, mikrokörnyezetét, daganatellenes immunaktivitását és a rák progressziójának egyéb közvetett modulátorait [Eckerling et al., 2021].

• Demenciához társuló viselkedési és pszichés tünetek enyhítése, emlékfelidézés (reminiszcencia) terápia alkalmazása

  92-95

  Views:

  83

  A demencia szindróma fokozódó gyakorisága egyre növekvő terhet jelent globálisan a társadalom számára. A WHO adatai szerint világszerte mintegy 50 millió ember szenved demenciában. Évente közel 10 millió új esetet regisztrálnak. A 60 éves és idősebb populációban a demencia becsült előfordulási aránya 5-8% között van. A demencia mindig 2 embert érintő betegség. Az érintetté és az őt közvetlenül gondozó személyé. A háttérintézményekre, a tehermentesítő szolgáltatásokra és a családi gondozókra nagy nyomás nehezedik a demenciával élők mindennapi gondozása, ellátása folyamán. Bár a demenciát kiváltó betegségek ma még többnyire nem gyógyíthatók mégis sokat lehet tenni azért, hogy a demenciával érintett és a környezetében élő emberek élete könnyebb legyen.

• Állattartó idősek egészségi állapota

  161-179

  Zolna Virginás

  Views:

  139

  The human is a complex being: a combination of biological, psychological and social factors.   Our lives are significantly influenced by worldwide social influences and communication networks. Animal husbandry is not only a way of life, but a daily social rite, with symbolic values and social interactions. Health requires harmony with nature, ourselves, our fellow human beings and the supernatural. The aim of my research is to examine the health status of elderly people and their interactions with animals.

• A zeneterápia lehetőségei idősgondozók kiégésének megelőzésében

  30-31

  Views:

  379

  Az idősek növekvő számával és arányával az idősgondozás iránti igény növekedése is prognosztizálható. A segítő szakmákban, és ezen belül az idősgondozás területén a szakemberhiány évek óta fennáll Magyarországon. A munkával való elégedettség elősegítése és fenntartása a kiégés, a pályaelhagyás megelőzése így a munkavállalókon túlmutató, az egész szociális szektort is érintő (és még azon is túlmutató) jelentős társadalmi kérdés.

  A segítő szakmákban dolgozó szakemberek egyik legnagyobb kihívása az elvárás (belső és külső) teljesítése, a folyamatos, magas színvonalon végzett szakmai tevékenység. A segítő foglalkozásúak, így az egészségügyi dolgozók, szociális munkások, pedagógusok, pszichológusok, lelkészek munkájának lényegi része a humán segítés. A fokozott terhelés, a szakmai és személyes elvárások (a segítési vágy és a túlzott elvárások együttese) kiégéshez vezethetnek. A kiégést úgy is meghatározhatjuk mint a személyiség lelki és fizikai erőforrásainak kiapadását. A jelenség kialakulásában belső és külső tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az egyik legmeghatározóbb külső tényező a stressz. Tünetei igen változatos formában jelentkezhetnek megnehezítve az egyén szakmai tevékenységét és a szervezetben való hatékony működését.

  A kiégés megelőzhető a munkakörülmények módosításával, vagy az egyén támogatásával. A megfelelő körülmények megteremtésével a zeneterápia mindkét beavatkozási pontot megcélozza.

  A zene és a ritmusnyelv szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókori kultúrában a testi, lelki, szellemi és művészeti területek hatásai egységet képeztek, és így intenzívebb, közvetlenebb hatást gyakoroltak a szociális élet eseményeire, gazdagabb önkifejezési formákat kínálva az emberek számára. Ezek a folyamatok azóta is jelen vannak az emberi közösségekben. Kutatásokkal igazolták, hogy már a magzat is élénken reagál a zenére. A zene és a zenei képzés hatásait széles szakirodalmi bázison kutatják, a zene serkentő vagy éppen nyugtató hatásait széles körben alkalmazzák. A zeneterápia egyik elterjedt alkalmazási területe a stressz kezelés.

  A zenét az ember nem csupán kívülállóként hallgatja, hanem át is éli. Részben ez is hozzájárul a zene terápiás felhasználásának terjedéséhez.

  A zeneterápiát ma már olyan módszerként értelmezzük, amely a zenét, annak elemeit eszközként használja fel a prevenció, a korrekció, a gyógyítás és a rehabilitáció területén.

  A zeneterápia alapvetően háromféle módon alkalmazható.

  • Az aktív forma esetén a terápiában részt vevő személyek maguk is zenélnek.
  • A receptív forma bizonyos zeneszámok által keltett érzelmekkel, hangulatokkal, indulatokkal dolgozik.
  • Komplex terápia esetén más tevékenységek is kísérhetik.

  Az idősellátásban dolgozókat célzó zeneterápia alkalmazásában az utóbbi két alkalmazási mód kerül előtérbe. A zene stílusának megválasztásán túl, a hangerőnek és hangminőségnek is fontos szerepe van. A komplex terápiás mintázatok további eleme lehet az aromaterápia, a  mozgás, a tánc.

  A megvalósításban olyan lényeges kérdéseket kell tisztázni, mint a helyszín és infrastruktúra, a tárgyi és személyi feltételek, a munkaszervezés.

  A COVID 19 járvány egyik markáns jellemzője, hogy a járvány halálos áldozatainak többsége éppen az időskorúak közül kerül ki, sőt, az időskorúak bentlakásos intézményeiben történtek a legdrámaibb fertőzések a járvány tavaszi időszakában.

  Az időseket ellátó intézmények dolgozóinak azon túl, hogy a többletfeladatok ellátására, a fertőzés miatt kieső kollégák pótlására tekintettel többletmunkát kell végezniük, gyakran ápoltjaik elvesztésével is szembesülniük kell. Ez fokozott stresszt jelent, ami fokozott megküzdést igényel. Ebben a helyzetben előtérbe kerülhetnek az olyan módszerek, amelyek a stressz csökkentését a munka fenntartásával, vagy mérsékelt munkakieséssel biztosíthatják. A zeneterápia egy ilyen módszer lehet a stresszcsökkentés fegyvertárában.