Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
    105-108
    Megtekintések száma:
    188

    A világjárvány idején az infó- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák. A mindennapi használatban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. A távkonzultáció lehetőségének a hatékonyságát azonban számos tényező befolyásolhatja, amelyeket mindig szükséges mérlegelni, és számításba kell venni azokat a körülményeket, amelyek a sikeres távkonzultációt, annak hatékonyságát akadályozhatják.
    A járványkezelés egyik alapszabálya, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében elkülönítést, távolságtartást kell alkalmazni. Ehhez igazodva a koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Az egészségügyi szolgáltatás feladatainak ellátása végett viszont fenn kell(ett) tartani a betegekkel a kapcsolatot, ami újabb problémákat is felszínre hozott. Így annak számításba vételét, hogy nem minden beteg rendelkezik megfelelő eszközökkel, szakismerettel, hogy képes legyen megfelelő színvonalon kezelni az infókommunikációs eszközöket. Nincs mindenütt kiépített hálózat, másrészt a háziorvosi praxisokban sem biztos, hogy ismerik azt a technológiát, ami a távdiagnosztizáláshoz pontos és jól értelmezhető minőségben tudja megjeleníteni a leleteket. Mindezek ellenére, azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. Más szituációban azonban óriási felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a labor, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is, amelyeket ugyan nem lehet kiváltani, de a rendkívüli helyzetben a tét az, hogy a körülményekhez képest minél jobb ellátásban részesüljön a beteg.

    Jelen tanulmány célja, - korábbi empirikus kutatásokra alapozva, annak feltárása, hogy a technológiai eszközök használatára és az egészségügyi ellátás során történő alkalmazására az idős korosztály mennyire tekinthető felkészültnek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017. évi felmérése alapján megállapításra került, hogy a 60 év feletti lakosság körében leginkább az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja az internetezési szokásokat (net 1). Bene és munkatársainak (2020) kutatása azt hangsúlyozza, hogy az idős kor időt és lehetőséget nyújt az önképzésre, az új lehetőségek felfedezésére. Ezt az új technológiák, okos eszközök használata iránti hajlandóságot és fogékonyságot szemlélteti az is, hogy az NMHH 2020. évi felmérésében már a megkérdezettek 52%-a nyilatkozta, hogy a családi kapcsolattartásra – akadályoztatásuk esetén– videohívást kezdeményeznek. Az akadályoztatás és a fertőzésektől való félelem a pandémia alatt fokozottabban érvényesült. A betegek a telemedicina előnyeként említik ezen kívül, hogy kisebb mértékű munkahelyi, illetve időbeni kiesést okoz, és az utazási költség is elmarad. Az egészségügyi intézmények számára a hatékonyságnövelés, valamint az idős, egyedül élő betegek egészségi állapotának naprakész nyomon követése jelenti a pozitívumot. Jelen infokommunikációs állapotot figyelembe véve, a telemedicina veszélyeiről sem szabad megfeledkezni. Mindenképpen szükség van a betegek és az egészségügyi szakdolgozók adatkezelési és adatvédelmi oktatására, valamint a technológiai továbbképzésre (net 2). Megállapítható, hogy nem minden betegség esetén alkalmazható ez a módszer, de mára már megkerülhetetlenné vált (Daragó és tsai. 2013).

    A telemedicina a jelenlegi járvány idején már bizonyította életképességét, nagyrészt az ügyintézés, a szervezés, a nyilvántartás adminisztrációjában, de jelentős eredményeket mutatott fel a hatékony gyógyításban is. Fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.

    Felhasznált irodalom
    Bene Á, Móré M, Zombory J. (2020): A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai–Karantén előtti helyzetkép, Magyar Gerontológia, 12 (39), 29-51.
    Daragó L, Jung Zs, Ispán F, Bendes R, Dinya E. (2013): A telemedicina előnyei és hátrányai, Orvosi hetilap, 1167-1171

    Internetes hivatkozás
    net 1: Lakossági internethasználat Online kutatás 2017. Forrás: Nemzeti Média és Hírközlési
    Hatóság, https://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf, letöltés: 2021.10.20.
    net 2: Kaspersky_Healthcare-report-2021_eng.pdf (kasperskycontenthub.com), letöltés: 2021.11.20.

  • Idős betegek komplex ápolása
    143-145
    Megtekintések száma:
    10

    Magyarország lakosságának 19% -a az idős korosztályhoz tartozik, mely mutató folyamatos emelkedést mutat. Az idős betegek ellátása az egészségügyi költségvetés több, mint 30%-át teszi ki. A geriátriai populációt multimorbiditás és polipragmázia, funkcionális függőség és esendőség, depresszió jellemzi, mely speciális tudást igényel mind az orvosok, mind a szakdolgozók részéről. Szükséges tehát az idős betegek ellátási szempontjainak komplex figyelembe vétele, ennek szakmai szempontjainak összegzése, különös tekintettel a secunder és tercier prevencióra valamint a readaptáció bevezetésére. Természetesen a beteg, a család, a hozzátartozó bevonása is szükséges a beteg hosszabb távú ellátásában.

  • Idős onkológiai beteg önellátása otthoni környezetben
    111-112
    Megtekintések száma:
    11

    A daganatos megbetegedések a legrettegettebb betegségek közé tartoznak az egész világon. A család fontos szerepet játszik a leküzdésben. Az otthoni környezetben nyújtott ápolás segít szinten tartani az önellátást, és igyekszik javítani annak minőségén.
    Természetesen az önellátást sok tényező befolyásolja, mint például a beteg kora, a megbetegedés fajtája és a kezelés típusa, a beteg pszichés állapota, a környezet, melyben adott helyzetben van. Az önellátás hozzájárul az önbecsüléshez és pozitívan hat az önértékelésre.

  • Vesetranszplantációhoz való hozzáférés időskorban
    23-24
    Megtekintések száma:
    136

    Bevezetés: A népegészségügyi problémát jelentő vesebetegség incidenciája és prevalenciája az életkor előrehaladtával nő. Annak ellenére, hogy számos tanulmány kimutatta, hogy a vesetranszplantáció biztonságos és jobb túlélést biztosít a dialízishez képest idősebb betegeknél is, kevesen választják ezt a megoldást. Az Eurotransplanthoz történő csatlakozás óta a régióban a veseátültetésre került időskorú recipiensek aránya növekedett ugyan, de figyelembe véve a betegségben szenvedők számának gyors ütemű emelkedését ez még mindig alacsonynak mondható.

    Célkitűzés: Kutatásunk célja a Kelet-Magyarországi régióban feltérképezni azon beavatkozási pontokat, amelyek az idős betegek nagyobb arányú transzplantációs várólistára kerülését elősegítenék.

    Anyag és módszer: A vizsgálatban összesen 255 beteg vett részt a régióban található 8 dialízis állomásról. Többváltozós lineáris és logisztikus regresszió segítségével értékeltük az életkor szerepét a vesetranszplantációhoz való hozzáférést befolyásoló egyes tényezők tekintetében.

    Eredmények: A nemre és iskolai végzettségre korrigált életkor szignifikáns befolyásoló hatással volt a transzplantációs státuszra (OR 0,97, 95% MT 0,95-0,99), az egészségműveltségre (OR 0,98, 95% MT 0,95-0,99), a betegség specifikus ismeretekre (β -0,024 95% MT -0,048-0,001), valamint a hypertonia (OR 1,03 95% MT 1,01-1,05) és a diabetes mellitus (OR 1,02, 95% MT 1,00-1.05) meglétére egyaránt.

    Következtetések: A betegek alacsony transzplantációs arányának okai között - az orvosi tényezőkön túlmenően - olyan tényezők is szerepelnek, mint a beteg egészségműveltsége vagy éppen kezeléssel kapcsolatos ismerete. Figyelembe véve, hogy a betegedukáció nagymértékben befolyásolja a beteg vesepótló kezeléssel kapcsolatos döntéshozatalát, kiemelt jelentőséggel bír e korcsoportban is a megfelelő tájékoztatás, a kezeléssel kapcsolatos tévhitek eloszlatása.

  • Időskori depresszió az alapellátásban
    114-115
    Megtekintések száma:
    219

    Őszülő társadalmunkban az időskorral kapcsolatos kérdések egyre kiemeltebb figyelmet kell, hogy kapjanak. A szomatikus betegségek mellett fokozottan kell figyelni a mentális zavarok problémakörére. A mentális zavarok közül kiemelkedik a depresszió jelensége, amely mind a gyakorisága, mind az életminőségre gyakorolt súlyos romboló hatása miatt több figyelmet kell, hogy kapjon, különösen az alapellátásban.

    Az időskori depresszió prevalenciája 5-10% környékére tehető, valamint a befejezett öngyilkosságok száma is növekvő tendenciát mutat az életkorral párhuzamosan, aminek elsődleges rizikófaktora a depresszió. Az időskori depresszió háttértényezői között fontos kiemelni a nem szerepét, az özvegységet, mint állapotot, a magányosságot, az alacsony szociális/családi támogatást, illetve a dependenciát. A depresszió kapcsolatban áll még számos életmódbeli és táplálkozási szokással, valamint krónikus betegségekkel is.

    A depresszió korai felismerése a krónikusan beteg, idős páciensek körében az alapellátás feladata, viszont felismerését megnehezíti annak tünetszegénysége. Előzetes kutatások is azt igazolják, hogy a krónikus betegségben szenvedő idősek hajlamosabbak a depresszióra, ami ezeknek a betegségeknek a prognózisára negatív hatással van. Jellemzően csak egy-két tünet utal hangulatzavarra, melyek sokszor testi betegség, vagy kognitív deficit (pszeudodemencia) formájában vehetők észre, ezáltal a páciens és a háziorvos is félreértelmezheti a depresszióra utaló jeleket. Mindezek mellett a mentális betegségekhez kapcsolódó stigmatizáció is szerepet játszhat idősek körében abban, hogy nem jelentik a hangulatzavarral kapcsolatos tüneteiket.

    Az egészségügyi ellátó intézmények közül az alapellátásban dolgozóknak van a legnagyobb hozzáférése a depresszióban szenvedő idős személyekhez, ezért célszerű őket egyebek mellett a hangulatzavar időskorra vonatkozó sajátosságairól tájékoztatni, valamint szűrésére ösztönözni, hiszen kezeletlensége számos kockázatot von maga után.

  • A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében
    83-85
    Megtekintések száma:
    75

    Magyarországon jelenleg hat generáció éli életét. A fiatalabb korcsoporthoz tartoznak az Alfák és a Z generáció tagjai, a középnemzedék tagjai a X és Y generációsok, a legidősebbek a Baby Boomerek és a Veteránok. A turisztikai piac a generációk szegmentációja szerint az életkor alapján a következő szakaszokra bontható: ifjúsági turizmus, középkorosztály turizmusa és az idősek turizmusa.
    Magyarország népessége 2020. január 1-jén 9 769 526 fő volt, ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat. Öregedő korszerkezetű társadalomban élünk, melynek eredményeként az idősebb generációk egyre jelentősebb tényezővé válnak a piacon növekvő vásárlóerejük, az egyének emelkedő várható élettartama, és az egészségben, aktívan eltöltött évek számának növekedése miatt. Mindez a szabadidő eltöltésére és az utazási szokásokra, vagyis a turisztikai piacra is kihatással van.
    Kutatások igazolják, az idősebbeket több tényező motiválja az utazásra. Motiváló tényező lehet az egyéni fejlődés, szocializáció, szabadidő kihasználása, relaxáció, valamint egészségügyi okok. Például Kolos Krisztina és Kövesdi Júlia (2020) kutatása bizonyítja, hogy az idős korosztályt az egészségi állapot megőrzése és javítása ösztönzi az utazásra, szolgáltatások igénybevételére. A gyógyturizmus alapfogalmából adódik, hogy ebben az esetben nem csak turistákról, hanem gyógyulni vágyókról, azaz gyógyturistákról beszélhetünk.
    A gyógyturizmus piacának legnagyobb csoportját a 60 év feletti idősek alkotják, akik leggyakrabban mozgásszervi bántalmakkal keresik fel a gyógyfürdőket. A mozgásszervi panaszok jelentős részét képezik az ízületi megbetegedések, melyen belül megkülönböztetjük a gyulladásos ízületi megbetegedéseket, illetve a kopásos ízületi megbetegedéseket. A mozgásszervi betegségek világszerte a legelterjedtebb betegségek közé tartoznak. Felmérések alapján előfordulási gyakoriságuk lényegesen magasabb, mint bármely egyéb betegségcsoportba sorolt betegség gyakorisága. A panaszok változó lokalizációban és változó súlyossággal megjelenve rontják a beteg életminőségét.
    A gyógyturizmus gyógyüdülőhelyekre koncentrálódik. Jellemzően nem szezonális, hanem a turisták egész évben folyamatosan igénybe veszik szolgáltatásait. A magyarországi gyógyhelyek legnagyobb része termálvízre, néhány jelentős fürdőnk viszont langyos vízre alapozott, illetve vannak hideg vizű gyógyfürdőink is.
    Az Észak-Alföldi régió különösen gazdag gyógyfürdőkben, közülük is kiemelkedik a Sóstó-Gyógyfürdő, mely a Régió kiemelt fejlesztésű gyógyhelye lett, a külföldi vendégek számát figyelembe véve nemzetközi jelentőségűnek is mondható. Komplex ellátás vehető igénybe a mozgásszervi problémákkal küzdő betegek számára. A gyógyítás alapja a gyógyvíz (nátrium-kloridos, jódos, brómos, hidrogén-karbonátos gyógyvíz). A fürdő Magyarországon vezető az orvosi céllal történő gyógyvíz felhasználásban.
    A mozgásszervi betegségek kezelésére segítséget nyújt a fürdőben működő gyógyászat és a komplex fürdőgyógyászati kezelés, mely gyógyvizes és ehhez társuló természetes gyógytényezők és a szárazföldi kezelések kombinálása. A kezeléseket a már kivizsgált betegek vehetik igénybe, ha már készült valamilyen képalkotó diagnosztikai eljárás az illetőről és szakrendelőben átesett egy részletes mozgásszervi betegvizsgálaton. Az aktuális panaszokhoz igazodva a szakorvos gyógykúrát állít össze.
    Kutatásom eredményei bizonyítják, hogy az idős generációs születtek a gyógyturizmus jelentősebb részét képezik. Az idősebb gyógyturisták a kialakult mozgásszervi problémák miatt keresik fel leginkább a gyógyfürdőt, s ott olyan fürdőgyógyászati kezeléseket vesznek igénybe, melyeket a szakorvos az aktuális problémáiktól függően személyre szabottan állított össze.

    Irodalomjegyzék
    KOLOS K., KÖVESDI J. (2020): Az idősek turizmusban való részvétele Magyarországon: motivációk és turisztikai élmények vizsgálata

  • Az időskorú betegek komfort fókuszú ellátása
    161-163
    Megtekintések száma:
    8

    Az idősödő társadalmak számára az ápolás feladata számos aspektusból vizsgálandó terület (Fekete et al, 2022). Bármely életkorú betegről is van szó, a gondozási tevékenységekkel kapcsolatos kiemelt cél annak minél jobb, hatékonyabb, a szereplők megelégedését szolgáló elvégzése. Amikor időskorú betegek ápolásáról beszélünk, különösen fontos annak tisztázása, hogy az ápolás milyen körülmények között, mi miatt válik szükségessé. Sztereotíp módon, ha idős emberre gondolunk, akkor valamilyen betegség jelenlétét is feltételezzük. Ebben az esetben az ápolásra, mint a gyógyító tevékenységet kísérő folyamatra tekintünk. Fontos azonban tisztázni, hogy a kor előrehaladtával pusztán a test és szellem kisebb vagy nagyobb mértékű hanyatlása – betegség hiánya vagy annak egyensúlyi állapota mellett – is szükségessé teheti a külső segítség, valamiféle gondoskodás igényét.