Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az idősek számára elérhető szociális szolgáltatások a Fülöp-szigetek vidéki területein és Apo Whang-od hosszú életének titkai
    2-14
    Megtekintések száma:
    1078

    A szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés (például a nagy földrajzi távolságból adódóan) az idősebb személyeket még kiszolgáltatottabbá teheti. Ez a tanulmány a Fülöp-szigetek Kalinga tartományának Tinglayan településén élő Apo Whang-od és közösségének, Buscalannak az esetét felhasználva vizsgálja az idősek demográfiai helyzetét, a szociális szolgáltatások igénybe vételének lehetőségeit, a hagyományok és a helyi kultúra szerepét, valamint a vidéki területeken élő idősek előtt álló sajátos kihívásokat és az azokra adott válaszokat. Kevert módszertani megközelítést alkalmazva a tanulmány feltárta, hogy Tinglayan lakosságának közel 11%-a idős, többnyire őslakos, viszonylag alacsony írástudási aránnyal rendelkező, alacsony jövedelmű személy, akik főként önellátó gazdálkodást és hagyományos kézműipari tevékenységet folytatnak. Kormányzati programok és a kormányzat kínálta szolgáltatások is léteznek; az ezekhez való hozzáférést azonban megnehezíti az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, a nagy földrajzi távolságok, a hiányzó tömegközlekedés és az ebből fakadó korlátozott mobilitás. Jelentősek a pénzügyi nehézségek is, mivel nem, vagy csak kevesen jutnak hozzá a társadalombiztosítási ellátásokhoz és a megélhetést biztosító nyugdíjakhoz. A kihívások a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedésnek, a szomszédos törzsekkel való konfliktusoknak, a korlátozott helyi önkormányzati forrásoknak, az ismeretek hiányának és a településen belüli nem megfelelő szociális szolgáltató központoknak is tulajdoníthatók. Tinglayan kulturális értékei kulcsfontosságú szerepet játszanak a szűkös szociális szolgáltatások kiegészítésében azáltal, hogy támogató légkört teremtenek az idősek számára. A törzs világhírnevet szerzett tagja Apo-Whag-od hosszú életét elemezve kiderült, hogy azért élt hosszabb életet, mert organikus és helyi eredetű élelmiszereket fogyasztott, jól aludt, sokat nevetett, rendszeresen testmozgást végzett, ápolta lelki jóllétét, erős kapcsolatokat épített ki családjával és közösségével, és mindvégig pozitív szemléletű maradt.

  • Demencia és a család - Alzheimer Café a gondozó családok terhelődésének csökkentésére
    34-46.
    Megtekintések száma:
    379

    Az utóbbi években több nemzetközi kutatás a demenciával élő időseket gondozó családok felé fordult.E kutatások jelentős része a gondozó családtag stressz-terhelődését és annak következményeit, a szerepkonfliktusokat, valamint a gondozó családon belüli feszültségeket vizsgálta. (Zarit et al. 1985, Aneshensel et al. 1995, Kaplan 1996, Zarit et al. 2005). A témaválasztásomban nagy szerepe volt annak felismerése, hogy Románia viszonylatában nem, vagy csak igen keveset tudunk a demenciával élő személyeket gondozó családok terhelődéséről és annak a primer gondozóra gyakorolt hatásáról. Éppen ezért, egy empirikus vizsgálat során, Erdélyben 50 olyan családdal készült interjú és kérdőíves felmérés, akik saját otthonukban ápolnak/ gondoznak demenciával élő időst, illetve 50 olyan családdal, akiknek a demenciával élő hozzátartozójukat, a vizsgálat időpontjától számítva az elmúlt 12 hónapban költöztették tartós bentlakásos otthonba. Az adatgyűjtés három évet (2015- 2017) vett igénybe. A kutatás magába foglalta a primer gondozó családtaggal folytatott tájékozódó interjút, amelyben a funkcionális akadályozottságot és a pszicho szociális nehézségeket mértük fel (Szabó 2000.). Erre épült, a szociális készségszint vizsgálata, amely az önellátó képesség és a meglévő szociális készségek, valamint a szociális alkalmazkodás fő jellemzőit tárta fel. Ebből a felmérésből azt is láthatjuk, hogy melyek azok a mindennapi feladatok, amelyekben a kliens segítségre szorul. A családon belüli gondozás kapcsán vizsgáltuk a demenciával élők önálló életviteli képességét is. E három szempont támpontokat nyújt a gondozó családtag „objektív terhelődésének” megítéléséhez.
    Erre épül a gondozási feladatok családon belüli megoszlásának áttekintése, amely abban segít, hogy megtudjuk, kik a kulcsszemélyek, akik a családon belül a primer gondozói feladatokat látják el. A családon belüli szerepek alakulásának vizsgálatára egy saját szempontrendszert dolgoztunk ki (Szabó - Kiss, 2015). Az objektív terhelődésből kiindulva a „szubjektív terhelődés” vonatkozásában fontos támpontokat szerezhettünk arról, hogy a gondozási terhelődés hogyan hat érzelmileg a gondozó családtagra. A vizsgálat eszköze az önellátó képesség részletesebb felmérésével, bővült, amellyel a demenciával élő személy funkcionális leépülésének mértékét vizsgáltuk (Szabó 2000.). Ehhez kapcsolódik az emlékezeti és viselkedési problémákat, értékelő nemzetközileg is ismert skála (Zarit, 1985), amely a demenciával élő személy, zavaró viselkedését méri és annak hatását a primer gondozóra. Ehhez kapcsolódik a primer gondozó családtag terhelődésének a felmérése (Zarit, 1985) és a gondozási feladatokhoz kapcsolódó negatív és pozitív attitűd vizsgálata (Farran et. al., 1999). A kutatás eszköztára kiegészül egy hat üléses fókusz csoporttal, ahol a résztvevő primer gondozók, egymás eseteit hallva a tematikus kérdések mentén nyitottabban tárják fel a gondozás kritikus időszakait, és az intézményi elhelyezés, döntő tényezőt.
    Jelen tanulmányban a doktori kutatásból csupán azok az adatok kerülnek közlésre, amelyek a gondozó családok szerepfeszültségének vizsgálati eredményeit tükrözik, és hozzájárultak a támogató jellegű Alzheimer Café elindításához.