Keresés

Keresési eredmények

• Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood

  31-33

  Liberska Hanna

  Megtekintések száma:

  193

  Introduction
  The subject of the sense of psychological well-being in people in late adulthood and its determinants has been of great interest for several dozen years among researchers and broad social groups, including people of senior age.
  Aims
  The aim of the presented research was to explain the relationship between coping with life challenges, which are developmental tasks culturally assigned to successive periods of adult life, and the sense of well-being in the last period of life. The study also drew attention to the importance of selected socio-demographic variables for the sense of well-being of people in late adulthood, namely gender, age, level of education, family situation and material (financial) condition. In line with the positive psychology approach, these factors were expected to be of limited importance for the sense of well-being.
  Methodology
  155 people aged over 65 (late adulthood) took part in the study, 53% of whom were men and 47% of women. The author's questionnaire was used to examine satisfaction with the implementation of developmental tasks (Liberska, 2019), the Mental Wellbeing Questionnaire (L.Wojciechowska, 2008) and a questionnaire collecting basic sociodemographic data. The analysis of the research results showed significant relationships between the implementation of developmental tasks and the sense of well-being. Age of the respondents did not differentiate the sense of well-being.
  Conclusion
  People's sense of well-being in late adulthood is related to coping with developmental tasks in adult life and the current family and economic situation.
  1. the results of the statistical analysis did not show statistically significant differences between men and women in the level of psychological well-being: t (152) = -0,63, p = 0,52 (women – M = 87,25, SD = 12,73; men – M = 88,52, SD = 12).
  2. people with higher education had a higher level of the general indicator of the sense of well-being than people with secondary (Z=-2.04, p=0.041), vocational (Z=-3.52, p=0.001) and primary education (Z=-3.22, p=0.01)
  3. financial status differentiates the sense of well-being of people in late adulthood: people with good economic status have a higher sense of well-being than people with average status (Z = -3.23, p = 0.001) and below average (Z = -2.03; p = 0.043)
  4. the results of the statistical analysis showed that people with different marital status differ in the level of mental well-being: married people in late adulthood have a significantly higher level of mental well-being than widowed people (Z=-3.18, p=0.001).
  5. among the six dimensions that create mental well-being, the highest value was obtained on the self-acceptance subscale; ANOVA shows significant differences between the subscales of the sense of well-being; F= 7829,05; p< 0,001; η2=0,99).
  Generally, this result confirms the importance of self-acceptance for the general psychosocial condition of a person (see Ryff, 1989).
  References:
  Liberska, H. (2019). Żródła satysfakcji z życia w starości. W: M.Kielar-Turska (red.), Siła umysłu w starości. Starość: jak ją widzi psychologia (s. 537-552). Kraków: Akademia Ignatianum.
  Ryff, C. D. (1989). Happiness Is Everything or Is It? Explorations on the Meaning of Psychological Wellbeing. Journal of Personality and Social Psychology, 57, 1069-1081; http://dx.doi.org/10.1037/0022-3514.57.6.1069
  Wojciechowska, L. (2008). Style starzenia się a subiektywny dobrostan kobiet w późnej dorosłości, studiujących na uniwersytecie trzeciego wieku. Polskie Forum Psychologiczne, 2, 106- 123.

• Magyar Gerontológia 17(44) 2025 Teljes lapszám

  Molnár Edina

  Megtekintések száma:

  4

  Tisztelt Olvasó!

  Nagy örömmel nyújtom át a Magyar Gerontológia/Hungarian Gerontology legújabb, 2025-ös lapszámát, amely a modern időskor sokszínűségét és az aktív idősödés előmozdításának lehetőségeit járja körül. Jelen számunk célja, hogy interdiszciplináris keretben mutassa be azokat a fizikai, pszichológiai és társadalmi tényezőket, amelyek alapjaiban határozzák meg az idősebb generációk életminőségét.

  A kötet szakmai spektruma a klinikai prevenciótól a digitális szabadidő-felhasználásig terjed:

  • Fizikai egészség és prevenció: részletes elemzést olvashatnak a preszarkopéniás állapot kezelését célzó edzésprogramok hatékonyságáról , valamint a krónikus betegségek megelőzésében kulcsszerepet játszó modern táplálkozási irányelvekről.

  • Pszichológiai jóllét és módszertan: bemutatjuk az önegyüttérzésen alapuló intervenciók jelentőségét az érzelmi alkalmazkodásban. Emellett feltárjuk, hogyan segítheti a történetmesélés módszere a kognitív-viselkedésterápiás folyamatokat a szorongás leküzdésében.

  • Digitális világ és innováció: kiemelt figyelmet fordítunk az online játékok és a digitális szabadidő szerepére, amelyek az aktív idősödés új eszközeiként segítik a kognitív funkciók és a társas kapcsolatok fenntartását.

  • Társadalmi kihívások és inklúzió: szerzőink foglalkoznak az időskori szegénység rejtett arcával Magyarországon , valamint a marginalizált csoportok, például az LMBTQ+ közösségbe tartozó idősek speciális gondozási szükségleteivel és félelmeivel.

  • Rendszerszintű megközelítések: vizsgáljuk az egészségügyi együttműködések és a köz-magán szektor partnerségének szerepét az ellátórendszerek fejlesztésében, érvelve egy holisztikus és participatív gondozási modell mellett.

  Bízom benne, hogy a lapszámban közölt tanulmányok értékes elméleti és gyakorlati útmutatóval szolgálnak a gerontológia területén dolgozó szakemberek, kutatók és az idősek életminőségének javítása iránt elkötelezett olvasók számára.

  A szerkesztőség nevében hasznos és gondolatébresztő olvasást kívánok!

  Molnár Edina, főszerkesztő

• Az AGE Barometer 2023 áttekintése: Az idősebbek munkaerő-piaci helyzete, kritikák és az EU tagállamok jó gyakorlatai - Magyarország esete

  15-24

  Balangue Climson L.

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  579

  Az AGE Barometer 2023-as kiadását az Age Platform Europe jegyzi, melynek célja az európai statisztikákból és nemzeti szintű forrásokból származó adatok szintézise, és 19 európai ország, köztük Magyarország országszintű részletes adatainak elemzésén alapuló kritikák megfogalmazása és a tagországok jó gyakorlatainak bemutatása. A kiadvány legfontosabb célja az idősebbek munkaerő-piaci szerepvállalásának erősítése, valamint a fenntartható és minőségi munkával töltött élet elősegítése. A Barométerből kiderül, hogy az Európai Unió (EU) messze van attól, hogy elérje a 20 és 64 év közötti felnőttek 78%-os foglalkoztatottsági célját, a jelenlegi állapot 62,3%. Ennek okai az idősebbek munkaerő-piaci integrációjának különböző akadályai lehetnek, amelyek közé tartoznak a nem megfelelő támogató politikák, az ageizmus és a kedvezőtlen munkahelyi feltételek. Az eredmények mélyebb elemzése, különös tekintettel egy-egy ország, például a Magyarország-I adatok elemzése fontos lehet abban, hogy jobban megértsük az eredmények nemzeti és helyi kereteit, és hogy meghatározzuk az idősek munkaerő-piaci integrációját elősegítő politikákat és programokat, és azonosíthassuk a hiányosságokat. Jelen írás különböző módszerek - kritikai elemzés, irodalmi és szakirodalmi áttekintés, valamint tematikus elemzés - alkalmazásával vizsgálta a Barométert és más releváns forrásokat.