Search

Search Results

• Alzeheimer cafe – the cafe of acceptance: -opinion article-

  47-52.

  M. Szilvásiné Bojda

  Views:

  252

  The article shows the basic principles of the Alzheimer Café movement and it provides information about the fist experiences of the initiated movement in Nyíregyháza town.

• Alzheimer's Café and Nursing Home collaboration - "Hand in Hand"

  149-174

  Mónika Nagyné Mudra

  Views:

  98

  The author reports on the launch of the Méliusz Alzheimer Café in Debrecen. She writes about the role and motivation of the participants in the initiative. She gives a detailed description of the events that took place in 2023 and 2024 and their possible outcomes.

• Demenciával élők gondozó hozzátartozóinak támogatása online Alzheimer Cafén keresztül

  89-91

  Judit Ilona Kocsis

  Views:

  240

  Idősödő társadalomban élünk, ahol két folyamat zajlik párhuzamosan: egyrészt öregszik a korfa, vagyis kevesebb gyermek születik, másrészt a javuló egészségügynek köszönhetően emelkedik a várható élettartam, tehát a lakosságon belül a nagyon idősek aránya is növekszik. Ez örömteli folyamat, azonban például a demencia tünetegyüttesének kialakulása éppen a kor előrehaladtával fordul elő gyakrabban – vagyis maga az életkor az egyik legnagyobb rizikótényező. Általánosságban elmondható, hogy a családokban felbukkanó demencia készületlenül éri a hozzátartozókat, jelentős információhiánnyal küzdenek és nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért. Az érintetteket nagyrészt otthonukban gondozzák, általában gondozói ismeretek nélkül. Számukra jelentős segítséget nyújt az Alzheimer Café, mely egy olyan alacsony küszöbű civil kezdeményezés, ami bárki számára nyitva áll. Egyik legfontosabb feladata az információnyújtás demenciával kapcsolatban, valamint a támogató közeg megléte, ahol a résztvevők egymást segíthetik és szakszerű tanácsokat kaphatnak. A 2020. márciusában kihirdetett veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések bevezetése azonban ellehetetlenítette az Alzheimer Cafék működését, mivel személyes találkozóra nem volt lehetőség.

• Dementia and family. The role of Alzheimer cafe in reducing the burden of caregiving families

  34-46.

  G. Kiss

  Views:

  436

  In the last years, the international researches have turned towards families caring for elderly people with dementia /see the works of Zarit et al. 1985, 2005; Aneshensel et al. 1995; and Kaplan 1996/. The majority of these researchers analysed the stress burden of the caring family member and its consequences, role conflicts, and the tensions in the caregiving family (Zarit et al. 1985; Aneshensel et al. 1995; Kaplan 1996; Zarit et al. 2005). The revelation that in terms of Romania, we know nothing or almost nothing about the burden of families caring for elderly people with dementia and its effect on the primary carer, played was an important factor in the choice of topic. This is why, in a vast empirical analysis, in Transylvania, 50 interviews and questionnaire surveys were made with people caring for elderly with dementia in their own homes and 50 families whose relatives with dementia have been moved to a long-term residential home in the past 12 months from the time of the survey. Gathering data took three years (2015–2017). The research included the inquiry interview with the primary caregiver family member, in which we assessed the functional barriers and the psychosocial difficulties (Szabó 2000). The analysis of the levels of social skills was built upon this, and it unfolded the main characteristics of self-sufficiency, existing social skills, and social adaptation. This survey pointed out the everyday tasks in which the client requires help. With regard to family care, we have also analysed the independent living ability of people with dementia. These three angles offered the guidelines for the assessment of “objective burden” of the caring family member. Reviewing the distribution of caring tasks within the family is based on this, which helps us finding out who the key persons are, the ones undertaking the primary caregiving duties. For analysing the formation of roles within the family, we have devised our own criteria (Szabó–Kiss 2015). Starting from the objective burden, in regard to the “subjective burden”, we have obtained valuable indications about the emotional effect of caregiving family member. The detailed assessment of self-sufficiency through which we have analysed the measure of functional degradation of people living with dementia, was added to the devices of the analysis (Szabó 2000). The internationally approved scale of memory and behavioural problems (Zarit 1985) is connected to this, which measures the distractive attitude of the person living with dementia and its effect on the primary caregiver. The survey of the primary caregiver’s burdening is also connected (Zarit 1985), and so is the assessment of the negative and positive attitude towards the caregiving tasks (Farran et al. 1999). A six-step focus group is added to the devices of the research, in which the primary caregivers, by hearing each other’s cases and following thematic questions, open up more easily about the critical periods of caregiving and the pivotal factors of institutional placement.

• Az Alzheimer Café és Idősotthon együttműködése - "Kéz a kézben"

  194-197

  Mónika Nagyné Mudra

  Views:

  102

  Nagyné Mudra Mónika vagyok, a debreceni Méliusz Juhász Péter Református Idősek Otthonának intézményvezetője. Idősotthonunk szakápolási engedéllyel rendelkezik, 89 férőhelyen teltházzal működünk. Ápolási osztályunkon 16 fő súlyos és középsúlyos demens és Alzheimer kórban szenvedő lakónkat gondozunk.

• Hungarian Gerontology 11 (37-38) 2018 Full Issue

  Views:

  8

  Tisztelt Olvasóink!

  A Magyar Gerontológia folyóirat e számában az idősödés társadalmi összefüggéseinek számos fontos kérdését tárgyalják szerzőink. Az időskorúak gondozásának egyik nagy kihívása a család gondozói feladatainak, terheinek vizsgálata áll Tróber Anett Mária, Széman Zsuzsa és Kiss Gabriella kutatásainak középpontjában. Csinády Adriána a nagyszülői szerepek hátterét elemzi. Szilvásiné Bojda Márta cikke a nyíregyházi Alzheimer Café mozgalom elindításainak tapasztalatairól számol be. Égerházi Anikó és szerzőtársai a demencia vizsgálat új módszerét honosították és tesztelték, ennek kutatási eredményeiről számolnak be. Az aktív idősödés kérdéskörében több publikációt is közlünk, melyek az idősek fogyasztói szerepével, a fogyasztóvédelem jelentőségével a fizikai aktivitás fontosságával, valamint az időskorúak környezetében lévő állatok hatásával (állatterápia) foglalkoznak. Boga Bálint pedig az esztétikum idősödésben betöltött szerepét elemzi dolgozatában.

  Patyán László

• Hungarian Gerontology 16 (43) 2024 Full Issue

  Views:

  10

  Dear Reader,
  The 2024 issue of Hungarian Gerontology presents a collection of nine scholarly articles that reflect the journal’s continued commitment to the multidisciplinary exploration of aging and gerontological research.
  In this issue, Dorina Markovics and colleagues investigate the association between multimorbidity in older adults and the corresponding prevalence of polypharmacy. Orsolya Savella and her co-authors explore the characteristics of menopause in later life and examine related aspects of health awareness. Also focusing on health sciences, Bassel Awnar Asaad and his research team discuss opportunities for improving healthcare systems in developing countries, using Syria as a case study.
  A significant portion of the issue is dedicated to various dimensions of active aging. Melinda Bede and Orsolya Pachner analyze the role of social relationships in promoting activity among older adults living both independently and in institutional care settings. Viktória Virágh introduces a theoretical framework for educational programs aimed at successful aging, with implications for social services targeting the elderly. Mónika Beck-Zaja presents the Digital Wellbeing project, implemented within library settings to support digital inclusion among older populations.
  This edition also features two book reviews. Andrea Toldi reviews Generations in Conflict: How Can We Understand Each Other? (2024) by Krisztián Steigervald, while Dalma Tóth offers a perspective on the book of Teri Szűcs’ The memory returned to me.
  Finally, in our science communication section, Mónika Nagyné Mudra highlights a best-practice model of collaboration between a retirement home and the Alzheimer Café program, demonstrating effective community engagement in dementia care.
  We hope that this issue provides valuable insights and contributes meaningfully to the field of gerontology.
  Sincerely,

  László Patyán
  Editor-in-Chief