Keresés

Keresési eredmények

• Magyar Gerontológia 15 (KK) 2023 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  11

  A Különszám vendégszerkesztőjének bevezetője

  Hálával és megelégedettséggel írom ezt a bevezetőt a Gerontológiai Napok 2023 évi Nemzetközi Tudományos Konferencia előadás összefoglalóit befogadó Konferencia Különszám vendégszerkesztőjeként. Ezen a Konferencián lehetőségünk nyílt olyan közös munkára, amely megalapozhatja az együttműködést intézményeink között. A Konferencia lezárult, és rengeteg tudást, tanulságos vitákat és a gerontológia iránti megújult elkötelezettséget hagyott maga után. Ahogyan az eseményeken elgondolkodunk, egy mélyreható demográfiai változás és az öregedő népességgel kapcsolatos kihívások és lehetőségek kezelése iránti globális elkötelezettség metszéspontjában találjuk magunkat. A Konferencia angol nyelvű napján a minden eddiginél kritikusabbnak bizonyuló gerontológia feltárását három átfogó téma vezérelte: "idősödés", "jóllét" és "innováció". Ezek a témák irányították az idősödés összetettségének, az idősebb felnőttek jóllétének előmozdítására irányuló stratégiáknak és az innováció átalakító erejének feltárását. Az általunk megvitatott kihívások és az előrelépés lehetőségei egyaránt jelentősek. Közösen próbáltunk eligazodni az idősödés összetett kérdéseiben. Az idősödés sokrétű, bölcsességben és rugalmasságban gazdag útja állt a középpontban, amely kutatásokat inspirált és döntéseket befolyásolt. A jóllét fogalma nem véletlenül került középpontba, hiszen nem csupán a hosszú életet, hanem a méltósággal, elégedettséggel és értelemmel teli életet is hangsúlyozza. A jóllét különböző aspektusainak feltárása a legújabb kutatásokat és a legjobb gyakorlatokat mutatta be, megerősítve elkötelezettségünket olyan közösségek létrehozása iránt, ahol az idősebb felnőttek méltósággal és „virágozva” élhetnek. A harmadik téma: az innováció ösztönzése, a kreatív gondolkodás és az újszerű stratégiák szükségességét hangsúlyozza a gerontológia folyamatosan fejlődő területein. A Konferencia platformot biztosított a legújabb innovációk megismerésére és megvitatására, a gerontológusokat pedig az innováció által vezérelt utazás élére állította. Vendégszerkesztőként kiváltságosnak érzem magam, hogy tanúja lehetek közös erőfeszítéseink hatásának. Ez a kiadvány összefoglalót nyújt a vitáink mélységéről, szemlélteti a nézőpontok sokféleségét, valamint a gerontológusok, kutatók, gyakorlati szakemberek, gondozók és politikai döntéshozók elkötelezettségét a pozitív változások előmozdítása iránt. Szívből köszönöm minden egyes hozzászólónak értékes meglátását és elkötelezettségét. A Különszám a gerontológiai közösséget meghatározó fáradhatatlan munka és együttműködési készség bizonyítéka. Legyen ez az összeállítás tartós forrás, amely további kutatásokra, szakpolitikai fejlesztésekre és innovációkra ösztönöz az idősebb felnőttek életének javítására irányuló törekvésekben. Köszönjük a szerzők és előadók elkötelezettségét és hozzájárulását.

   Dr. Christian Borg Xuereb PhD.

  A Különszám vendégszerkesztője

  Department of Gerontology and Dementia Studies

  Faculty for Social Wellbeing

  University of Malta, Málta

• Health challenges of the elderly: a comparative study of the need for health social workers in Nigeria and Bangladesh

  11-14

  Adaranijo Emmanuel Temitope

  Hossain Sarafat

  Megtekintések száma:

  235

  The established fact is that the population with the highest consumer of healthcare services is the elderly because of the increasing demand for adaptive health services accessible to the elderly. As the elderly continue to age, there is a decline in the health condition, developed societies have explored and employed several multidisciplinary approaches to the care of the elderly. The focus is on social work as a profession.

• Charitable organizations as a new visible source of support for older people during the COVID-19 pandemic in Russia

  25-26

  Elena Golubeva

  Megtekintések száma:

  145

  The activities of a third sector including non-governmental organizations (NGOs), charity foundations, and voluntary associations have received a new impetus during the COVID-19 pandemic their roles in supporting older people much widened compared to the time before the pandemic (Zobernyus et al. 2022).

• Az AGE Barometer 2023 áttekintése: Az idősebbek munkaerő-piaci helyzete, kritikák és az EU tagállamok jó gyakorlatai - Magyarország esete

  15-24

  Balangue Climson L.

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  616

  Az AGE Barometer 2023-as kiadását az Age Platform Europe jegyzi, melynek célja az európai statisztikákból és nemzeti szintű forrásokból származó adatok szintézise, és 19 európai ország, köztük Magyarország országszintű részletes adatainak elemzésén alapuló kritikák megfogalmazása és a tagországok jó gyakorlatainak bemutatása. A kiadvány legfontosabb célja az idősebbek munkaerő-piaci szerepvállalásának erősítése, valamint a fenntartható és minőségi munkával töltött élet elősegítése. A Barométerből kiderül, hogy az Európai Unió (EU) messze van attól, hogy elérje a 20 és 64 év közötti felnőttek 78%-os foglalkoztatottsági célját, a jelenlegi állapot 62,3%. Ennek okai az idősebbek munkaerő-piaci integrációjának különböző akadályai lehetnek, amelyek közé tartoznak a nem megfelelő támogató politikák, az ageizmus és a kedvezőtlen munkahelyi feltételek. Az eredmények mélyebb elemzése, különös tekintettel egy-egy ország, például a Magyarország-I adatok elemzése fontos lehet abban, hogy jobban megértsük az eredmények nemzeti és helyi kereteit, és hogy meghatározzuk az idősek munkaerő-piaci integrációját elősegítő politikákat és programokat, és azonosíthassuk a hiányosságokat. Jelen írás különböző módszerek - kritikai elemzés, irodalmi és szakirodalmi áttekintés, valamint tematikus elemzés - alkalmazásával vizsgálta a Barométert és más releváns forrásokat.

• Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study

  29-30

  Karnjuš Igor

  Bogdan Denis

  Prosen Mirko

  Ličen Sabina

  Megtekintések száma:

  216

  Introduction:
  Spiritual care is an important component of holistic care in nursing. However, health care workers are not unanimous in who is responsible for the spiritual care of patients. It is likely that nurses are best suited to provide spiritual care because of the nature of their work, which requires constant contact with patients. Yet, meeting spiritual needs is not well defined in the role of nurses and is not always taught comprehensively in formal nursing education programmes. The aim of this study was to explore the extent to which nurses working in social care settings implement interventions related to spiritual care in their daily practise, how they perceive their knowledge of spiritual care, and the extent to which this dimension of care was included in their nursing education programmes.
  Methods:
  A non-experimental quantitative descriptive research study was used. In April 2020, 214 nurse assistants and registered nurses from 12 nursing homes in Slovenia participated in the study. The questionnaire used in the study included 12 statements related to 3 main areas: i) knowledge of the concepts of spirituality and religion, ii) implementation of spiritual/religious interventions in daily practice, iii) spirituality in nursing education. The individual statements were rated by the respondents on a 5-point Likert scale (1 - strongly disagree to 5 - strongly agree). The questionnaire had adequate internal consistency (Cronbach alpha = 0.857). Data were described using calculated means, Mann-Whitney U test, and Spearman correlation coefficient. A p-value ≤ 0.05 was considered significant.
  Results:
  Regular spiritual assessment of nursing home residents is rarely performed by nurses (x̄=2.73, s=1.03). Female nurses (U=2191.500, p=0.008) and nurses who described themselves as religious (U=3314.000, p=0.001) implement spiritual/religious interventions in daily practice to a greater extent; they also expressed higher knowledge of the concepts of spirituality and religion compared to the others (religious/non-religious: U=2920.000, p=0.000; female/male: U=1885.000, p=0.000). The implementation of spiritual/religious interventions in daily practice correlated positively and statistically significantly mainly with self-perceived knowledge of the concepts of spirituality and religion (r=0.495, p=0.000) and the extent to which the content of spiritual care was represented in their nursing education program (r=0.494, p=0.000). However, nurses emphasized that the concept of spirituality and spiritual care tended to be poorly represented in formal nursing education programs (x̄=2.76, s=0.89).
  Discussion and conclusions:
  Individual characteristics, particularly self-reported religiosity and gender, appear to have an important influence on the implementation of spiritual/religious interventions in daily practise. In addition, our study suggests that the level of knowledge about the concepts of spirituality and religion influences nurses' willingness to implement spiritual care with their residents. Therefore, nursing educators need to develop curricula that include strategies to increase trainees' awareness of spiritual care. Current international research efforts on perceptions of spirituality and spiritual care in nursing offer important contributions to understanding the role of nursing in relation to spirituality and to developing educational content and approaches for both undergraduate and lifelong learning in nursing.

• Early recognition of dementia within the family

  17-18

  Zsarnóczky Martin

  Zsarnóczky-Dulházi Fanni

  Megtekintések száma:

  297

  The awareness of communities with dementia in Western Europe has moved closer to recognizing priority issues such as the environment or climate change. Dementia-friendly communities how have a history of 30 years and have achieved significant results through their work, both for those affected by the disease and those not directly affected. It probably affects many families, the topic is also getting into the spotlight in Hungary.

  Without specific and detailed statistics and databases, dementia currently exists in the latent zone. The vast majority of the literature defines dementia as a diesease for which there is no treatment or cure. The effect of dementia is considered primarily as problems in the brain that negatively affect clear thinking, memory processes and result in additional emotional turbulence. Dementia is known as an age-related condition.

  In general, dementia is identified as senility, incorrectly. Dementia can occur in different areas and at different levels in individual patients. As a result, families affected by the disease often face serious difficulties in identifying the disease. Without proper and detailed knowledge of the diagnosis, many families struggle with the situation of self care solutions at home. This personal involvement not only imposes a significant financial and emotional burden on the family but also often leads to separation and isolation, which can have additional negative effects on the disease itself and even on the mental health of the patient’s family members.

  The global extent of dementia is generally known only to experts in the field, and to this day there is still a lack of adequate representation in the wider social dialogue. There is a unique and innovative incentive in Gyöngyös where Matralab’s integrated care centers offer day-care activities and solutions to support and provide experts advice to families with dementia. The project is implemented at the regional level, where 25 municipalities start monitoring the conditions and impacts of dementia in the region. As dementia is a prevalent and identifiable condition, affected families need help and support at the widest possible level.