Keresés

Keresési eredmények

• A comparative analysis of the community-based care and program for the elderly in the Seychelles and Mauritius Islands

  71-75

  Vivienne Alexandra Sharri Lesperance

  Megtekintések száma:

  189

  The World Health Organization describes an elderly person as someone who is aged 60 years and older and further predicts that by 2030, the number of older people will rise by 1.4 billion (WHO, 2017). This phenomenon has not spared the Small Island Developing States (SIDS); according to the United Nations (2023), they anticipated growth from 6.5 to 14.0 million older persons between 2021 and 2050. Undoubtedly, these figures are indicative of significant growth in the aging population across the world, and this is merely the chronological age; needless to say, numerous physical, psychological, and environmental factors can impede longevity and healthy aging.

• COVID-19, lockdown, elderly. Experiences of the follow up research among active older adults 2020-2021.

  40-42

  Patyán László

  Bene Ágnes

  Stumpf-Tamás Ivett

  Megtekintések száma:

  489

  Introduction, aims:
  The COVID-19 pandemic caused invaluable harms on the World during last two years. Among all economic and societal consequences the negative effects for elderly people was also apparent. Researches - among others - focused on the age related inequalities for accessing and using services, economic disadvantages, the decline of psychical, physical and mental conditions, reduced quality of life, increased level of loneliness, stress and depression, such as the increase and new faces of ageism.
  This research focused on the individual and organizational consequences of COVID – 19 pandemic and the effects of the state interventions followed by. The target group were identified as active seniors who have leading positions in different local and regional senior’s associations. These people were affected individually as a member of the age group and as an experts with organizational responsibilities as well.

  Research method:
  We chose a qualitative follow up (longitudinal) research method that was committed by semi structured phone interviews, recorded and anonymised. The time of the two data record focused and followed the main Hungarian waves of the pandemic: May – June in 2020 and June – July in 2021. Sample were collected from all districts of Hungary (n=42).

  Main research topics were:
  - The situation of the older adults (experiences about the local older people, daily life, problems, issues, social connections)
  - The life in the organization (activities, new initiatives, problems, issues)
  - Individual experiences (fears, daily life, social connections, shopping habits, use of ICT, vaccination).

  Results:
  We found significant differences on the personal life situation and the perception of pandemic and related interventions during the two waves. Pandemic situation may influenced these results. The age related “stay at home campaign” made more difficulties for the older people during the first wave, meanwhile related interventions weren’t so strict during the second wave by introducing shopping timeline for older people and night curfew for all in the late nights. Even first wave did not cause such harm like the second one in Hungary.
  During the first wave we found older people as a rule following citizens. They followed all the restrictions and regulations strictly. Life situations mainly were determined by the living conditions, that is means the ones who lived in the countryside mainly a house with garden experienced less negative effects than those, who lived in the housing estate area (first wave mainly fall on March – May).
  Older people reported increased importance of the local authorities. With the lack of central supporting interventions, local authorities played main role for local support, care and security. If the local government took care of older people they felt safety. Less interventions and coordination made older people insecured.
  The second wave made new situations for people. Older adults became one of the first target groups in vaccination and people started to cope with the pandemic.
  Older adults became more critical with governmental interventions.
  Critics focussed on the
  - pandemic related communication, the vaccination (older people mainly got Shinofarm vaccine that was not accepted in the EU at that time),
  - difficulties with the availability of health services, and
  - they experienced increased economic problems.
  The life in the organization: during the first wave we found frozen life of the seniors organization, cancelled and delayed programmes. Some initiatives were also reported. People preferred to keep contact via phone instead of using another ICT tools. Some of the answerer worried about the community life, how they can restart after the pandemic, others preferred the forthcoming chance for personal meetings.
  Seniors organisations may play an important role of the senior’s life by organizing free time and social activities, advocacy, and many other aspects of active ageing. As we made a first extract of this research further analyse will focus more on the good examples and new initiatives on the social, community and organizational levels.

• Physical Restraint Use within Maltese Long-Term Care Settings

  9-10

  Maria Aurora Fenech

  Megtekintések száma:

  149

  The holistic study looked at the locally unexplored environment, providing a platform of knowledge base and information on physical restraint use. The project secured relevant information focal to the older person residents, health care providers and policy makers within long-term care settings.

• Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care Centers in Baghdad City - Iraq

  9-10

  Aldeen Zahraa Burhan

  Abbas Iqbal Majeed

  Megtekintések száma:

  299

  Violence is widespread, affects women of all cultures globally, breeds in silence, it is an important cause of physical, psychological reproductive health problems.
  Method:
  A cross sectional design was utilized to assess the types domestic violence and it's impacts of upon reproductive health during corona virus pandemic among women attending primary health care centers in Baghdad City - Iraq
  A non-probability sample of (150) women who expose to violence was selected during the period from 26th Jun to 18th Mar. 2021. Data was collected by filling out the questionnaire, and the validity and reliability were determined through the pilot study, and descriptive and inferential statistical methods were used in analyzing the data.
  Results:
  The results of the study revealed that most of the study sample were subjected to hitting (86%) and slapping (83%) during their daily lives, controlling their behavior (90%) and abuse or the use of force during sexual relations (75%), while preventing them from using some social networking sites(84%). According to the R/S, the result was psychosocial violence was high level, and physical and electronic violence was medium level, while sexual violence was low level, The study finding indicated that all study samples suffer from at least one impact of domestic violence on them during childbearing age, but most of the study sample considered psychosocial violence to be the most influential on their lives than others. The study recommends that women will be screened for any type of domestic violence during childbearing age. Incorporating domestic violence topics into education curricula, using social media, the availability of health services, and supporting the strengthening of cooperation between social agencies, justice and the police through law enforcement and research to promote and protect women's rights.

• Proper Collaboration between Social Impact and ESG in Long-term Care

  51-52

  Martin Zsarnoczky

  Megtekintések száma:

  109

  New terminologies induce new solutions that affect long-term care actors. ESG (Environmental, Social, and Governance) provides globally new standards that stakeholders use to measure their impact on society and the environment. In this changing environment, long-term care facilities are no exception as well in this process. Social impact is one of the three pillars of ESG and refers to the positive or negative effects that a company's activity has on society affects the term of the social responsibility.

• Bölcs öregedés az életút alkonyán

  180-199

  Homor Tivadar

  Megtekintések száma:

  312

  A tanulmány rávilágít arra, hogy a megtett életút minősége, milyen lenyomatot képez időskori énünkben. Az öregedés folyamatának komplex bemutatásával árnyaltabb diagnózist lehet felállítani az időskor sokarcúságáról, ezáltal hatékonyabb prevenciós-, és gondozó tevékenységet lehet folytatni. A tanulmányban vázolt pozitív életfilozófia alkotóelemeinek megismerése és gyakorlatban való alkalmazása, hozzájárul az időskori mentális egyensúly fenntartásához.

  Gyakorlati relevanciák: A kutatás eredményei elsősorban gondozóintézetekben idősotthonokban és nyugdíjas klubokban hasznosíthatók. Hatékonyan segíthetik az idős emberek testi - lelki - szellemi gondozását és problémás élethelyzetük elfogadását. A tanulmány felhasználható az alap és középfokú andragógiai képzéseken és szaktanfolyamokon (szociális munkás, szakápoló, terapeuta).

• A telemedicina szolgáltatás térhódítása a pandémia idején

  127-137

  Paulikné Varga Barbara

  Megtekintések száma:

  359

  A COVID világjárvány idején az info- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák és a mindennapi használtban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. Ebben a szituációban újszerű felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a laboratóriumi, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is. A koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult egy személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. A telemedicina hasznosságát a pandémia idején bizonyította, további fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.

• A városi zöldterületek szerepe a demenciával élők és gondozók jóllétének megőrzésében

  50-77

  Fekete Márta

  Frankó Luca

  Pataki György

  Kiss Veronika

  Megtekintések száma:

  325

  Empirikus kutatásunk célja annak feltérképezése volt, hogy a városi lakókörnyezet zöldterületein tett séta hogyan járul hozzá a demenciával élő betegek és az őket gondozó családtagjaik jóllétének megőrzéséhez. A vizsgálatban 3 gondozó-gondozott diád vett részt, a gondozók a rendszeres közös sétákról egy hónapon keresztül (2021 április-májusban) készítettek naplóbejegyzéseket. A naplóírás mellett egy kvantitatív kérdőív kitöltése is a gondozók kutatótársi feladatának részét képezte, amelyben a gondozók értékelték saját és demenciával élő hozzátartozójuk mentális és hangulati állapotát, valamint a kettejük együttműködését a séta előtt, alatt és után. A 39 sétáról beérkezett kérdőívek értékelései alapján a gondozottak és a gondozók esetében is az eredmények szignifikáns javulást mutattak a mentális állapot és hangulat tekintetében, illetve a kettejük együttműködésének alakulásában is a séta hatására. Ezt a tendenciát a naplóbejegyzések szöveges tartalmai is alátámasztották, magyarázták. Kis mintás kutatásunkban sikerült tehát igazolni, hogy az általunk vizsgált gondozó-gondozott diádok esetén a városi zöld környezetben tett séta mindkét fél hangulati és mentális állapotára, valamint kettejük együttműködésére is kedvező hatású volt. Eredményünk jelentősége abban áll, hogy hazai mintán is alátámasztja a városi zöldterületek egészségmegőrzésben betöltött szerepét krónikus betegek és gondozó családtagjaik körében: a séta a természetben ily módon egy alacsony költségű, általánosan pozitív hatású és relatíve könnyen és sokak számára elérhető, mégis nagy hatású intervenciónak tekinthető.

• Barriers of Accessing Elderly Care Services in Bangladesh

  81

  Masud Rana

  Megtekintések száma:

  114

  Approximately one in ten persons in Bangladesh is over 60 years old and it is estimated that this figure will increase to 21.5% in 2050. This huge proportion of the population often faces barriers in terms of accessing elderly care services.

• Sikeres időskort segítő tanulási programok elméleti alapjai szociális ellátások tekintetében

  90-117

  Virágh Viktória

  Megtekintések száma:

  154

  A Healthy Ageing évtizedében az egészséges és sikeres öregedést az időseket ellátó szociális szolgáltatásokban és ellátásokban is elő lehet segíteni. Támogatni és fejleszteni szükséges azokat a funkcionális képességeket, amelyekkel az idősek ki tudják elégíteni a szükségleteiket a saját környezetükben. Az egészséges és sikeres öregedés modelljei a hatvanas évektől folyamatosan pozitív irányba tolódtak el, bővültek és egymás mellett tovább éltek. Mára az idős emberek életét nagyon komplex módon lehet segíteni a modellek által meghatározott dimenziók mentén. Egyre hangsúlyosabbá válik az is, hogy az egészségben várható élettartamot ki lehet tolni késői életkorra. Ugyanakkor a krónikus betegségeket és a funkcionális képességek csökkenését elkerülni nem lehet. A legidősebb, gyakran szociális segítséget igénybe vevő idősek esetén a változásokhoz való alkalmazkodás folyamatát lehet és szükséges is segíteni. Mind az alkalmazkodást, mind a képességek megtartását leginkább oktatással, tanulással lehet támogatni. Szociális intézményekben a terápiás gondozás részeként be lehet illeszteni az idős ellátottak napirendjébe a képességeiknek megfelelő, didaktikailag megalapozott tanulási programokat. Ezek fejlesztéséhez és gyakorlati alkalmazásához az idősekkel foglalkozó szakemberek bevonása elengedhetetlen. Az akciókutatás stratégiája lehetőséget ad arra, hogy együttműködő, cselekvésorientált folyamatban fejlődjenek és valósuljanak meg a szociális szférában is eredményesen alkalmazható tanulási programok. Tanulmányomban ennek a gondolati ívnek az elméleti megalapozását mutatom be.

• Medication adherence in older adults with hypertension in Slovakia

  35-36

  Mária Sováriová Soósová

  Valéria Parová

  Renáta Suchanová

  Antónia Ulbrichtová

  Olívia Kopcová

  Megtekintések száma:

  130

  Non-adherence to medical therapy in patients with arterial hypertension (AH) is associated with increased cardiovascular and cerebrovascular morbidity and mortality, and thus increased healthcare costs. The prevalence of AH increases with increasing age. In view of this, monitoring adherence to medical therapy in older adults and its determinants is very important.

• Interdisciplinary collaboration in geriatrics: implications for social work profession in Nigeria

  68-70

  Emmanuel Temitope Adaranijo

  Megtekintések száma:

  148

  With age comes the rising demand for health care and even more peculiarities to care giving. In addition to biological changes are socioeconomic factors that impact the health and treatment of the elderly population. The dynamics involved in providing adequate care for the elderly population as seen in developed societies reveals that there is no watertight compartment to knowledge and the need for interdisciplinary collaborations.

• Hogyan segítheti az idősek magányosságának és izolációjának csökkentését a telementálhigiéné?

  2-29

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  548

  A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismerteti a szerző a telementálhigiéné fogalmát, illetve azt, hogy a telementálhigiéné hogyan járulhat hozzá az idősek magányosságának és izolációjának csökkentéséhez. Kitér a magyarországi idősellátásban az IKT használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá a digitális technológia alkalmazása az idősek szociális és mentálhigiénés ellátásához, milyen változások történtek. A tanulmány a szociális munkások IKT használatára és az időseknek szóló telementálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó ajánlások megfogalmazásával zárul.

• Az olaszországi Nemzeti Demencia Tervtől a Demencia Barát Közösségekig

  117-142

  Fontanini Mónika

  Megtekintések száma:

  251

  A tanulmány az olaszországi demencia stratégiákat vizsgálja előtérbe helyezve az innováció szerepét. Először az olaszországi Nemzeti Demencia Tervet mutatja be, kiemelve a célkitűzéseket és kezdeményezéseket, majd bemutatja Veneto régióban kidolgozott Demencia Térképet, az ottani demenciával élő személyek támogatására szolgáló innovatív online információs rendszert. A tanulmány röviden kitér a könyv formájában fellelhető kiadványokra is, amelyek jelentőséggel bírnak a demencia ellátásával kapcsolatos ismeretek terjesztésében, majd bemutatja Olaszország első demencia-barát városát, amely azon törekvésekre összpontosít, hogy kialakítson egy olyan közösséget, amely befogadó és támogató a demenciával élő személyek számára. A projekt tapasztalatai és tanulságai értékes betekintést nyújtanak más közösségek számára, akik hasonló céllal szeretnének demencia-barát közösséggé válni. Összegzésként hangsúlyozza a közös erőfeszítések, innovatív megközelítések és a közösségi részvétel jelentőségét a demenciában érintett személyek és gondozóik életminőségének javításában. Kiemeli a demencia ellátás folyamatos fejlődésének fontosságát, valamint a folyamatos támogató rendszerek szükségességét, hogy megfeleljenek az érintettek változó igényeinek. A bibliográfia tartalmazza az adott témákat tovább elemző releváns források és hivatkozások listáját.

• Growing Ageing Population and European Policies

  27-28

  Kabooro Rehana Sindho

  Megtekintések száma:

  273

  Introduction to Social change due to aged population

  Increased elderly population in Europe has many factors, it took decades what is happening now. Europe’s low fertility rate, Europe’s migration from developing to developed country, high life expectancy and immigration laws. The developmental strategies of G20 countries are significantly interlinked with the economic and population development policies. The recognition of ageing population is followed by the Japan’s ageing population process which is also mentioned in most of the Eu data on comparison for the ageing population strategies. It is a visible change that social and economic developments causes higher life expectancy and better health in Europe.
  The average middle age is increasing, and it is predicted about 4.5 years by 2019 to 2050 it may reach 48.2 years as European middle age. In the most developed parts of the world, elderly population was discussed long ago, and serious steps were taken for global improvements for older people. As the life expectancy increases dependency increases that creates pressure to fulfil the needs of elderly for health, socially, and economically. Increasing number of elderly populations, is actual rise in social, cultural, and economic responsibilities for welfare systems, health care systems and individuals. More elderly people, more reliance needed number of old age homes, elderly rehabilitation centers and Palliative care centers are increased.

  Population ageing is not a sudden change in population, but it took decades to consider about the population phenomenon. The European social change has major cause of ageing population that may has dark impact to the future perspective. In current situation birth rate is low, mortality rate is also low and life expectancy is high which is creating a lot pressure on the economic growth and to run the economic cycle the labour force is insufficient, health care systems are updating each year since COVID pandemic and system failure was visible in many OECD countries as well in such condition there is a lot more pressure on the women to balance birth ratio at the same time women is considered as “Sandwich Generation” by some of the European researchers, women cares for the both younger and the older generation nowadays.

  Such ageing population determinants push the policy makers to design such policies and laws to combat this situation to secure future generations. Some of the EU policies to promote Active ageing and solidarity between generations, Silver Economy project to provide elderly jobs to decrease dependency ratio and Healthy ageing programs are running but still there is long way to show up positive results if migration policies will not be softened at certain points to keep achieving sustainable development goals in Europe.

• Local community practices to improve healthy aging in the North

  25-26

  Golubeva Elena

  Emelyanova Anastasia

  Megtekintések száma:

  258

  The governments of Finland, Denmark, Norway and Russia have developed national programs to address population ageing. There are also successful practices in healthy ageing at the local level in different countries, but they remain unknown among the global professional community and governmental authorities.

  Healthy ageing has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the second action plan of the WHO ‘s Global strategy on ageing and health. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are in the core of this plan, and it brings together variety of actors, including governments, civil society, international agencies, professionals, academia, the media, and the private sector. The Plan also notes that healthy ageing is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

  The aim of research was to search and introduce local community practices according the priority areas of WHO Decade of Healthy Aging action plan for gerontological policy in arctic countries.

  Examples of good practices for the Priority 1 of the Plan: Change how we think, feel and act towards age and ageing

  Fostering of Healthy Ageing requires fundamental shifts from existing stereotypes, prejudices, and discrimination towards older people. Older people should not be seen only as an economic burden for the welfare society, but as contributors to the state and communities, and as resourceful carriers of traditional values and wisdom. Governments eliminate age discrimination by variety of actions, such as legislative changes, and policies and programs which engage older people in decision-making.

  Initiatives for Priority 2 of the Plan: Ensure that communities foster the abilities of older people

  The environments which are built on decisions made not only by policy makers but involve citizens of all ages are better places to grow, play, live, work and retire. Even those people who have lost their capacity, shall be able to continue to enjoy everyday activities, to continue to develop personally and professionally, to participate and contribute to their communities while retaining their autonomy, dignity, health, and well-being.

  Practices for Priority 3 of the Plan: Deliver person-centered, integrated care and primary health services to older people

  Good-quality essential health services include prevention of diseases; promotion of healthy lifestyle; curative, rehabilitative, palliative and end-of-life care; safe, effective, good-quality essential medicines and vaccines; dental care; assistive technologies, while ensuring that the use of services does not cause the user financial hardship.

  Local northern practices are mirrored against the recently released WHO Decade of Healthy Ageing 2020-2030 Action Plan with paying attention to indigenous elders. Based on these practices the national, regional, and municipal level authorities of the Nordic countries and Russia were suggested to consider the policy recommendations based of the research.

• Mental health of older adults living in nursing homes in Slovakia – Results of a preliminary study

  44-45

  Sováriová Soósová Mária

  Hazuchová Lucia

  Megtekintések száma:

  166

  Loneliness is a serious public health problem of an ageing population. The prevalence of loneliness in elderly population was estimated to rise from 10% to 45%. In elderly population, loneliness is considered as a risk factor for mental health disorders, especially depression. Depression and anxiety are among the most common mental health disorders worldwide and their prevalence is increasing, especially among seniors who are hospitalised and living in nursing homes.

• Insights into the lived experience of Long-Term Care and End of Life Transitions in Malta

  3-4

  Christian Borg Xuereb

  Megtekintések száma:

  172

  In this keynote presentation, I explore the profound implications of the global demographic shift towards an ageing population. I delve into the challenges and opportunities presented by this shift, using Malta as a unique case study with 25% of its citizens aged 60 and older. The dense population poses challenges for infrastructure, healthcare access, and the overall well-being of older individuals.

• Relocation Stress Syndrome and Associated Health Outcomes among Older Persons Living in Long-Term Care Facilities: Findings from a Systematic Literature Review

  53-54

  Gouder Jeannette Azzopardi

  Sultana Roberta

  Fenech Maria Aurora

  Megtekintések száma:

  93

  Relocation stress syndrome was officially recognised as a nursing diagnosis in 1992; however, the phenomenon had been documented for at least 70 years. In Western literature, high mortality rates and other deleterious effects of relocation on older person populations were described as early as the 1960s.

• Addressing the Geriatric Hypertension Crisis in the Philippines: Challenges and Strategies for Improved Care

  99-100

  Anonuevo James Luke Abalos

  Megtekintések száma:

  124

  This paper provides an in-depth analysis of the challenges confronting the elderly population in the Philippines, focusing on economic insecurity, healthcare accessibility, social isolation, and the socio-cultural context of aging. While the elderly population remains smaller in proportion compared to other Southeast Asian nations—growing from 2.7% in 1990 to a projected 7.7% by 2025—this demographic shift brings significant implications. The increase in the aged dependency ratio, expected to double from 5.5 elderly per 100 working-age persons in 1990 to 10.5 by 2025, reflects the pressures on younger generations to support an aging population.

• Early recognition of dementia within the family

  17-18

  Zsarnóczky Martin

  Zsarnóczky-Dulházi Fanni

  Megtekintések száma:

  261

  The awareness of communities with dementia in Western Europe has moved closer to recognizing priority issues such as the environment or climate change. Dementia-friendly communities how have a history of 30 years and have achieved significant results through their work, both for those affected by the disease and those not directly affected. It probably affects many families, the topic is also getting into the spotlight in Hungary.

  Without specific and detailed statistics and databases, dementia currently exists in the latent zone. The vast majority of the literature defines dementia as a diesease for which there is no treatment or cure. The effect of dementia is considered primarily as problems in the brain that negatively affect clear thinking, memory processes and result in additional emotional turbulence. Dementia is known as an age-related condition.

  In general, dementia is identified as senility, incorrectly. Dementia can occur in different areas and at different levels in individual patients. As a result, families affected by the disease often face serious difficulties in identifying the disease. Without proper and detailed knowledge of the diagnosis, many families struggle with the situation of self care solutions at home. This personal involvement not only imposes a significant financial and emotional burden on the family but also often leads to separation and isolation, which can have additional negative effects on the disease itself and even on the mental health of the patient’s family members.

  The global extent of dementia is generally known only to experts in the field, and to this day there is still a lack of adequate representation in the wider social dialogue. There is a unique and innovative incentive in Gyöngyös where Matralab’s integrated care centers offer day-care activities and solutions to support and provide experts advice to families with dementia. The project is implemented at the regional level, where 25 municipalities start monitoring the conditions and impacts of dementia in the region. As dementia is a prevalent and identifiable condition, affected families need help and support at the widest possible level.

• Preventív geriátria – A XXI. századi társadalom új lehetősége

  49-63.

  Szalkai Iván

  Megtekintések száma:

  353

  Az idősödés globális jelenség, a modern társadalmak számára mind nehezebben megoldható financiális és szociális problémát jelen. Azt, hogy az öregedés= betegség azonosságot elfogadjuk, az a probléma megoldását nem segíti, csak a költségeket növeli. A fekvőbeteg osztályokon így is jelentős a 65 év felettiek száma. A megoldási lehetőség az, hogy az öregedést dekompenzációnak tekintjük, egy olyan folyamatnak, amelynek részei és beavatkozási lehetőségei vannak. Amennyiben a dekompenzációs folyamat hullámvölgyeiben beavatkozunk a megfelelő eszközökkel, a dekompenzáció csökkenthető, az egészségben eltöltött életévek növelhetők. A cél az önellátó képesség minél további megőrzése. Ahhoz, hogy ez ne egyedi vásárolt szolgáltatás legyen, rendszert kell kialakítani. Áttekintettük azokat a jelentősebb kísérleteket, amelyek a világban zajlottak, s alkalmasnak tűnnek a kérdés megfelelő kezelésére. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, azonban nemcsak struktúra, hanem szemléletváltozás is szükséges.

• An exploratory metaphor analysis on the perceptions of nursing students about the concept of aging

  30-42

  Yilmaz Emel Bahadir

  Yüksel Arzu

  Megtekintések száma:

  317

  Purpose: The aim of this study was to reveal the perceptions of nursing students about the concept of aging through metaphors.

  Methods: The basic qualitative research design was used to evaluate the metaphors of nursing students regarding the concept of aging from their perspectives. The study sample consisted of 104 senior nursing students at Aksaray University in the 2021-2022 academic year. A purposive sampling method was used. "Metaphoric Perceptions Data Collection Form", which was prepared by the researchers in line with the literature, was used as a data collection tool. The form consists of two parts. In the first part, the demographic characteristics of the students were investigated. In the second part, the sentence “Aging is like … because … ” was given to reveal students' metaphors regarding the concept of aging. The metaphors developed by the students regarding the concept of old age were analyzed and interpreted with Metaphor Analysis. Metaphor analysis has been associated with content analysis.

  Results: The mean age of the students participating in the study was 21.65±0.99 (min: 20, max: 25). Of students, 68.6% were female, 33.3% lived in city, and 84.3% had nuclear family. About half (50.0%) of their grandparents lived in their house. Of the students, 39.2% thought about living with your parents when you start a family in the future; 52.9% lived with older adults aged 65 and over until now; 92.2% cared for an older patient during clinical practice; and 74.5% wanted to work in a health institution serving the elderly after graduation. Students produced a total of 102 valid metaphors for the concept of aging. Four main themes were obtained from the data. The main themes were aging as an ending story, a need for care, attention, and support, a new beginning, and a source of life.

  Conclusion: Nursing students' metaphors about aging are generally negative, but also contain expressions of respect.

• Evolúciós és társas hatások szerepe a nagyszülői gondoskodás alakulásában

  107-118.

  Csinády Adriána

  Megtekintések száma:

  291

  A nagyszülők szerepe nagyon meghatározó az életünkben mind szülőként, mind unokaként. Az a törődés és gondoskodás, amit ők nyújtanak érzelmileg meghatározó élmény, ami egyben kötődési mintául is szolgál. Már ősidők óta szerepe van a nagyszülőknek, elsősorban a nagymamáknak az unokák túlélésében.
  Feltehetően a postmenpauzális nőknek, a nagymamáknak köszönhető hogy az ember gyermekénél a hosszú fejlődés időszaka kialakulhatott, aminek rendkívüli a jelentősége az ember kognitív evolúciójában.
  Azonban számos kérdés vetődik fel a nagyszülői segítségnyújtás tekintetében, melyekre mind evolúciós, mind szociális magyarázatokkal szolgálnak a kutatók. Ezen kutatások számba veszik mért jelenhetett meg a nagymamai szerep a humán evolúcióban, milyen faktorok befolyásolják a nagyszülői segítségnyújtást és azt, hogy a szülők, unokák miképp viszonyulnak majd ehhez.

• Frequency of multimorbidity and polypharmacy among geriatric patients

  33-46

  Markovics Dorina

  Virág Andrea

  Besenyei Attila

  Szabó Luca Sára

  Gadó Klára

  Megtekintések száma:

  199

  Magyarországra jellemző az elöregedő társadalom. Az egészségügyi ellátás nagy részét az idősek veszik igénybe. Kórházi kezelésre gyakran van szükség iatrogenezis miatt, amelyet gyógyszer-toxicitás és nemkívánatos kölcsönhatások okoznak. A polifarmácia fokozhatja ezeket a problémákat. 
  Kutatásom célja, hogy felmérjem a polifarmácia gyakoriságát és káros hatásait egy idősek fekvőbeteg-ellátó osztályán. A felmérés eredményei mellett. A fekvőbeteg osztályon végzett kutatás során az érintett betegek beleegyezésével összegyűjtöttem a szedett gyógyszereket, a felállított diagnózisokat és a vesefunkciót. 
  A kutatás szerint bebizonyosodott, hogy az időskorú betegek körében fontos a potenciális kockázataik. Minél több betegségben szenved egy személy, annál több gyógyszert kell szednie, így több gyógyszerkölcsönhatásra kell számítani. Ezért rendkívül fontos az adatbázisok rendszeres átvizsgálása a gyógyszerkölcsönhatások tekintetében. A betegbiztonság javítása érdekében a fekvőbetegek tekintetében nagy segítséget nyújt az "unit-dose rendszer", amely a kölcsönhatások automatikus monitorozását is magában foglalja. Mindezek segítségével csökkenthető a szövődmények kialakulása, a kórházi kezelés és a halálozás. Az iatrogenitás csökkentése nemcsak a betegek életminőségét javítja, hanem az egészségügyi rendszer terheit is csökkenti.