Cikkek

• 25 év a Geroedukációban: Tények szubjektív háttérrel

  2-12.

  Boga Bálint

  Megtekintések száma:

  139

  Több mint 50 éve kezdtem orvosi hivatásom gyakorlását. Az orvos a teljes értékű gyógyításban az emberrel, mint bio pszicho-szociális egységgel kell foglalkozzék, azaz holisztikus szemlélettel kell megközelítse az egészséggel kapcsolatos problémákat. Tevékenységem mindennapi gyakorlata rávezetett erre – a ma már sokat hangoztatott, de a valóságban kevéssé megnyilvánuló – mentalitásra. 35 éve, amikor egy főleg időseket ellátó kórházi osztály vezetője lettem, egyértelművé vált számomra, hogy ez a szemlélet különösen érvényes az idős korosztály kezelése során. Az is evidenssé vált, hogy nem a már a megbetegedett, elaggott idősnél kell kezdeni az odafordulást, hanem amikor még fiatalabb, egészségesebb és még tud tenni azért, hogy teljesebb életet éljen, gondoljon a későbbi testi, lelki bajok megelőzésére és így majd később és kevésbé elesett állapotban igényel komolyabb kezelést. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van az ismeretek bővítésének, szorosabb (egészségügyi, idősödési tanácsadás), és tágabb értelemben (aktivitást találni időskorban) egyaránt.

  278

• Értelmet az éveknek – Gondolatok a társadalom- és humántudományi gerontológiáról

  13-25.

  Simigné Fenyő Sarolta

  Megtekintések száma:

  155

  A tanulmány egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Az elméleti rész a releváns szakirodalomra és a világ fejlett országainak gyakorlatára támaszkodva mutatja be az átlagéletkor növekedése következtében fellépő társadalmi problémákat és azok megoldásainak lehetőségeit.
  Kitér az idősödés és a nyugdíjkorhatár fogalmának tisztázására, az élethosszig tartó tanulásra, ezen belül az időskori nyelvtanulás jótékony hatásának és az idős korban hasznos, értelmes tevékenységi formáknak a bemutatására. Az empirikus rész egy, a Miskolcon 2017 novemberében megrendezett gerontológiai konferencia előtt készült kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti.

  204

• IDŐSKORÚAK LÉTFELTÉTELEINEK VÁLASZRA VÁRÓ KÉRDÉSEI

  26-42.

  Szeitz János

  Megtekintések száma:

  125

  Ahhoz, hogy az időskor jövőjéről képet alkothassunk, fel kell tárni az adott jelen időben és helyen az időskor előzményeit, amiben s ahogy az egyén, a csoport, a társadalmi réteg az időskort elérte, eléri, valamint a jelenben azokat a feltételezhető társadalmi, gazdasági átalakulásokat a jövőben, amelyekre a trendek mutatnak. Az időskorúak társadalmát heterogén társadalmi rétegek alkotják, amelyekben azonos, többnyire közel azonos, az időskori lét általánosítható egészségügyi, mentális, a családi közösségi kapcsolatokban, hasonló állapot változások történnek, folyamatok indulnak meg. Ugyanakkor az időskorúak összességét számos elválasztó létfeltételi, vagyoni, ideológiai, műveltségi állapot tagolja, amelyeket tovább bont a nemek eltérő társadalmi aktivitása, közösségekben való részvétele. Az utóbbi évtizedben számos kezdeményezés indult, illetve erősödött fel az azonosságok és különbségek feltárására, elemzésére, az időskorúak életminősége, társadalmi aktivitása fejlesztése, a káros folyamathatások perfektibilis kezelésére, azonban az átfogó, minden rétegre kitérő megoldások messze nem érik el a kívánatos szintet, nem biztosítják az időskorúak korunkban megkövetelhető létfeltételeit, társadalmi aktivitását.

• „Ecce Homo”

  43-48.

  Bobula Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  105

  A szerző az időskori személyiségfejlődés, a pozitív pszichológia modelljei mentén mutatja be az idősödés pozitív élményként való megélésének jellemzőit.

  209

• Preventív geriátria – A XXI. századi társadalom új lehetősége

  49-63.

  Szalkai Iván

  Megtekintések száma:

  150

  Az idősödés globális jelenség, a modern társadalmak számára mind nehezebben megoldható financiális és szociális problémát jelen. Azt, hogy az öregedés= betegség azonosságot elfogadjuk, az a probléma megoldását nem segíti, csak a költségeket növeli. A fekvőbeteg osztályokon így is jelentős a 65 év felettiek száma. A megoldási lehetőség az, hogy az öregedést dekompenzációnak tekintjük, egy olyan folyamatnak, amelynek részei és beavatkozási lehetőségei vannak. Amennyiben a dekompenzációs folyamat hullámvölgyeiben beavatkozunk a megfelelő eszközökkel, a dekompenzáció csökkenthető, az egészségben eltöltött életévek növelhetők. A cél az önellátó képesség minél további megőrzése. Ahhoz, hogy ez ne egyedi vásárolt szolgáltatás legyen, rendszert kell kialakítani. Áttekintettük azokat a jelentősebb kísérleteket, amelyek a világban zajlottak, s alkalmasnak tűnnek a kérdés megfelelő kezelésére. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, azonban nemcsak struktúra, hanem szemléletváltozás is szükséges.

  251

• Demokratikus értékek – Diszkriminatív gyakorlatok, tekintettel az időskorúak státusára

  64-76.

  Hell Judit

  Megtekintések száma:

  118

  A gerontológiai tudományok művelése Magyarországon rövid múltra tekint vissza. Talán ezért sokan és tévesen a gerontológia jelentését leszűkítik annak biológiai- orvosi típusára. Amellett érvelünk, hogy a humán- és társadalomtudományi gerontológiának is létjogosultsága van. Megmutatjuk, hogy az ember, az idős ember léthelyzetével kapcsolatban a filozófia és az etika milyen sajátos területen vizsgálódik, miben jelölhető meg missziója: elemezzük a nyugati filozófiai gondolkodás történetét, azt, hogy mely nagy erkölcsi eszméket, értékeket munkált ki több ezer év alatt. Ezek az ideák a modern demokratikus társadalmak elvi alapját képezik. Ilyenek: szabadság, egyenlőség, igazságosság, testvériség, emberi méltóság, emberi jogok. A gyakorlatban ezek gyakran sérülnek. Pl. az időseket életkoruk miatt diszkriminálják. Ezzel sérül az egyenlőség és az igazságosság elve, sérül emberi méltóságuk. A gazdaság, politika, kultúra, oktatás, a nemzedékek közötti viszonyok terén hátrányos helyzetük nyilvánvaló. Az etika feladata a nyugati értékek mentén e gyakorlatok elvi kritikája, ezáltal hozzájárulás annak formálásához. A kontinens demográfiai krízisét az Európai Unió korszerű idősügyi politikai intézkedések, támogatások, projektek útján, a klasszikus nyugati értékek őrzése alapján kezeli.

  161

• Az időskor jobb megélése tudatos döntéseinken múlik: A gerontológia társadalmi aspektusai a XXI. sz. 2. évtizedében Magyarországon

  77-82.

  Szanyi Mária

  Megtekintések száma:

  146

  A szerző kiscsoportos testi- és - szükség esetén-lelki foglalkozásokkal segíti megmutatni az utat az időskor minél további jobb megéléséért, és az egészség fenntartásáért.

  277