Keresés

Keresési eredmények

• Precíziós tápanyag-gazdálkodás a gyakorlatban

  17-22

  Ferencsik Sándor

  Megtekintések száma:

  10

  A vizsgált gazdaságban 24 táblán gazdálkodnak összesen 2 247 hektár területen. A gazdaság területét három növénytermesztési kerületre (blokkra) osztottuk. A keleti blokkban 11 tábla (1 005 hektár), a középsőben 10 tábla (969 hektár), a nyugatiban pedig 3 tábla (274 hektár) termőterület található. A hagyományos tápanyag-gazdálkodási rendszeren alapuló (jelenlegi) növénytermesztési tevékenységhez viszonyítva a költségek – számításaink szerint – a négy fő növénynél 2,9-4%-kal csökkenthetőek. A vizsgált 16 megtérülési változatban a belső kamatláb18-89% között változik, azaz az önjáró célgép beruházása feltétlenül támogatandó. Az egyes kezeléstípusokban („csak” tápanyag-visszapótlás, vagy tápanyag-visszapótlás és növényvédelem, precíziós, vagy precíziós-blokkos, illetve saját területekre, vagy saját területre és bérszolgáltatásra alapozva) eltérőek az önjáró célgép megtérülési idejei. Valamennyi esetben az amortizációs időszaknál (10 év) kedvezőbb megtérülési időket kaptunk. A leghosszabb a „csak” differenciált tápanyag-visszapótlási változatban 7,2 év, a legrövidebb a tápanyag-visszapótlást és növényvédelmi tevékenységet egyaránt végző precíziós blokkos saját területekre és bérszolgáltatásra alapozott változatban 3,2 év. A fedezeti pont értékelés alapján az önjáró géprendszer beruházása indokolt.

• A biogáz hasznosítás perspektívái a kenderesi biogáz-üzemben

  23-30

  Juhász Ilona Lilla

  Megtekintések száma:

  11

  A biogáz a jövő energiahordozója. Az energiaforrások kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi politika, és a nemzeti gazdasági rendszerek versenyképességének befolyásolásában. Mivel az olaj- és földgázárak egyre emelkednek, még fontosabbá válik az olyan technológiák kifejlesztése és terjesztése, melyek csökkenthetik a hagyományos fosszilis energiahordozóktól való függést, egyben megoldást kínálnak hulladékgazdálkodási problémákra is. A biogáz megfelel ezeknek a kritériumoknak. Magyarországnak, amely teljes energiafelhasználásának közel 70%-át importálja, rendkívül fontos feladata lenne a fosszilis energiahordozók kiváltása, hiszen hazánk ezen energiaforrásokban nem bővelkedik, ezzel szemben jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, akár energianövények termesztésére is. A megújuló energiahordozók közül a biogáz a vidék számára és a magyar nemzetgazdaság számára is hatalmas potenciált rejt. Ennek alapja, hogy a környezetvédelem és az energiatermelés hatékonyan és gazdaságosan összekapcsolható. A felhasználás is jelentősen differenciált, hiszen a biogáz felhasználható áramtermelésre, hűtésre, fűtésre, gépjárművek motor-hajtóanyagként, hálózati rendszerbe betáplálva pedig minőségi gázként.

• Családi házak fűtésének gazdaságossága

  49-56

  Durkó Emília

  Megtekintések száma:

  2

  Tanulmányomban egy 100 m²-es gáztüzelésű családi ház lehetséges fűtési alternatíváit, és ezek költségigényeit határoztam meg. Elsődleges célom az volt, hogy megállapítsam, milyen feltételek mellett érdemes áttérni a legelterjedtebb fosszilis energiahordozón alapuló fűtésről szalma-, pellet- vagy biobrikett-tüzelésre. Vizsgálataim során bebizonyosodott, hogy a biomasszából készült tömörítvények versenyképes megoldást jelentenek a háztartások - különös tekintettel a kényelmes energia-ellátást igénylő, vagy kandallóval rendelkező, fizetőképes fogyasztók - számára. A választék széleskörű, egyéni igényeinknek és lehetőségeinknek megfelelően kell választani, és eldönteni, mennyit vagyunk hajlandók a kényelmünkre áldozni.

• Intenzív spárgatermesztés beruházásának üzleti elemzése

  21-26

  Erdős Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  2

  A spárga, mint zöldségnövény az igen korai zöldségek csoportjába tartozik. Tudományos kutatások bebizonyították, hogy a spárgában található antioxidánsok és vitaminok jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Mindezek ellenére Magyarországon az egy főre jutó fogyasztása igen alacsony (0,1 kg), míg Nyugat-Európában az éves fogyasztás meghaladhatja a
  2 kg/fő mennyiséget. Az általam vizsgált vállalat 20 hektáros spárgatelepítést tervez. A 20 ha ültetési költsége több mint 147 millió Ft. Ebben az összegben a következő tételek jelennek meg: szaporítóanyag, ültető- és bakhátkészítő gép, öntöző- és tápanyag kijuttató rendszer, a kerítés, a fólia és a hűtőház.
  A technológia vizsgálatával és a technológiai tervlapok részletes kiszámításával elkészítettem a spárgaültetvény 10 éves termelési tervét. Vizsgálataim során a bevételi adatok meghatározását realista (legvalószínűbb), pesszimista, és optimista szcenáriókkal végeztem. Elemzéseim eredményeként a 20 hektáros spárgaültetvény reális esetben - önerő, hitel és támogatás mellett - a beruházás 9 év alatt térülne meg. A számításaim azt mutatják, hogy a beruházást mindenképpen érdemes és indokolt valósítania a vállalatnak.

• Fejőrobot beruházás hazai megvalósításának ökonómiai vizsgálata adott vállalkozás példáján keresztül

  7-14

  Blaskó Beáta

  Megtekintések száma:

  12

  A világ tejgazdaságaiban az elmúlt évek legújabb technológiai változása, a fejőrobotok megjelenése, azonban Magyarországon ez idáig még nem valósult meg fejőrobot beruházás. Jelen tanulmány általános célkitűzése a korszerűsítés rövid és hosszú távú gazdasági viszonyainak komplex ökonómiai értékelése adott vállalkozás példáján keresztül. Annak ellenére, hogy a vizsgált technológiai fejlesztés több naturális hatékonysági mutató (fajlagos hozam, fajlagos takarmány-felhasználás, élőmunka ráfordítás, állategészségügyi helyzet) esetében javulást mutat, a pénzügyi számadatok szerint a fejőrobot technológia belátható időn belül nem megtérülő, jelentős kockázatot magában hordozó beruházás a vizsgált telep számára, melyet jelen körülmények között nem érdemes megvalósítani. A kapott eredmények alapján el kell vetnem alaphipotézisem második részét, miszerint a beruházás tíz éven belül biztonsággal megtérül.