Keresés
Keresési eredmények
-
A magyar sertéshúsfogyasztás marketing aspektusai
109-116Megtekintések száma:8Kutatómunkám célja az, hogy felmérjem a magyar sertéshús megítélését és fogyasztását napjainkban. Célul tűztem ki, hogy feltérképezem a Hajdú-Bihar megyében élő fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait a sertéshús esetében. Napjainkban több tényező is negatívan befolyásolja a sertés ágazatot, melyek egyértelműen hatással vannak a sertéshúsfogyasztásra, és annak csökkenését idézik elő. Munkám során kérdőíves felmérést végeztem; összesen 1 089 főt kérdeztem meg Hajdú-Bihar megye különböző településein. Az adatokat statisztikai hipotézis vizsgálatokkal kiértékeltem. Kutatásom végére áttekinthető képet kaptam a hajdú-bihari fogyasztók vásárlási és fogyasztási szokásairól, valamint a magyar előállítású sertéshússal kapcsolatos véleményükről, gondolataikról. Dolgozatomban számos kérdés segített kideríteni a sertéshúsfogyasztás volumenét, arányát a többi húshoz képest. Megállapítható, hogy a sertéshúsfogyasztás nemzeti sajátosságként kezelhető, mely a különböző korosztályok esetében eltérő módon jelentkezik. Megvizsgáltam az egyes tényezők fontosságát a vásárlás folyamán. A vásárlók rendkívül fontosnak tartják a származás, a minőség, a kinézet és az ár tényét. Felmértem a „sertéses” reklámok hatását és megítélését, mely igen stabil képet mutat a hatékonysággal kapcsolatban. Összességében úgy gondolom, hogy nagymértékben sikerült megismernem a Hajdú-Bihar megyei fogyasztók fogyasztási és vásárlási szokásait, melyek valószínűleg országos érvényűnek is tekinthetőek.
-
TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN
87-94Megtekintések száma:129Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az egészséges étkezés fontossága mind a tudomá[1]nyos szakemberek, mind a közvélemény esetében, mégis az emberek körében számos tévhit és hiedelem terjed az egészségesnek vélt táplálkozást illetően. Sokan olyan diétákat folytatnak, melyek kifejezetten károsak az egészségükre, habár ennek nem feltétlenül vannak a tudatában. Az egészségtelen táplálkozás megfigyelhető az egyetemisták körében is, vélhetően a rohanó életmódjuk, és a folyamatosan változó, követendőnek vélt divatdiéták miatt. Kutatásunk fóku[1]szában a 18-30 éves egyetemisták táplálkozási szokásait vizsgáltuk, egy országos kérdőíves felmérés segítségével, összevetve azt a szakemberek véleményével. A legfőbb következtetésünk, hogy egyre többen olyan diétákat folytatnak, melyek ételintoleranciához kapcsolódnak (pl. gluténmentes diéta 25,7%) úgy, hogy nem szenvednek ételintoleranciában, s tévesen gondolják azt, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek, hiszen az emberi szervezetnek minden tápanyagra szüksége van a megfelelő mennyiségben. Csekély számú egyetemista (31%) fogyaszt naponta tej- és tejterméket, ami a fiatalok körében kiemelt fontosságú tápanyag. A tényleges fogyasztási szokások eltérnek a szakemberek által egészségesnek vélttől. A tévhitek és diétatrendek döm[1]pingjében kiemelt fontosságú lenne a megfelelő, szakmai tájékoztatás számukra.
-
FUNKCIONÁLIS ÜDÍTŐK MEGÍTÉLÉSÉNEK ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK FŐBB JELLEMZŐI A 18-30 ÉVESEK KÖRÉBEN MAGYARORSZÁGON
67-75Megtekintések száma:45Ebben a folyton változó, modern világban az egészséges életmód egyre inkább előtérbe ke[1]rül, amelynek az egészséges, vitamindús étrend és a rendszeres testmozgás a két alappillére. Ezen két pillérhez kapcsolódhatnak a funkcionális üdítők. Kutatásom célja annak felmérése, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a funkcionális üdítőket, hogyan vélekednek ezeknek az üdítőknek az élettani hatásairól, és milyen fogyasztói attitűdök jellemzik ezeket az üdítőket. Célom emellett az is, hogy vizsgáljam a vásárlók funkcionális üdítőkkel kapcsolatos elvárásait. Kutatásom kérdőíveken alapul, amelyet Google kérdőívként készítettem és a közösségi médián keresztül juttattam el a célcsoporthoz. Leíró statisztikai módszereket és nem-paraméteres próbá[1]kat alkalmaztam a beérkezett 444 kérdőív adatainak elemzésére. A vizsgált sokaság statisztikai[1]lag nem reprezentálja hazánk lakosságát az adott korosztályban, a kutatást nem tekintjük repre[1]zentatívnak, az eredmények iránymutatásként szolgálnak. Az eredmények alapján megállapítha[1]tó, hogy a válaszadók közel 60%-a már fogyasztott funkcionális üdítőket. Elmondható, hogy a fogyasztók leginkább a funkcionális üdítők beltartalmát értékelik, amelyet a termék íze követ. A fogyasztók számára a legkevésbé fontos tényező az üdítő színe, illetve a márkája. A megkér[1]dezettek többnyire egyetértettek abban, hogy a funkcionális üdítők egészségesek és hasznosak az emberi szervezet számára, mivel hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Bizonyos demográfiai tényezők alapján vizsgálva, az egyes fogyasztói szegmensek eltérő vála[1]szokat adtak bizonyos kérdésekre.
-
A vásárlási és fogyasztási szokások komplex vizsgálata a mangalica termékek esetén
53-60Megtekintések száma:28Az utóbbi évtizedekben szinte porából támadt fel az ősi magyar zsírsertés. Ennek a sikertör-ténetnek egy valós piaci igény volt az oka, mely nem más, mint a világhírű spanyol serrano sonka, ami a hispán ibérico sertésből készül, és paraméterei szinte megegyezik a mangalica adottságaival (PAPP et al., 2013). A közleményem címéből kiderül, hogy a kutatásom egyik része a hazai mangalica hús és zsír fogyasztók és vásárlók szokásairól szól, a másik része pedig arra keresi a választ, hogy táplálkozás élettani szempontból hogyan vélekedünk a mai napig vitatott mangalica hús és zsír „egészségesebb”megítéléséről.
-
Fogyasztási szokások a lisztérzékenyek körében, és a finom gluténmentes kenyér történe-te: a Glulu márkaépítése
119-126Megtekintések száma:25A lisztérzékenység súlyos élelmiszerintolerancia, amit Magyarország lakosságának 1,5-2%-ánál diagnosztizáltak. A lisztérzékenységre egyetlen gyógymód az élethosszig tartó gluténmentes diéta. Teljesen ki kell zárni az étrendből a búzában, rozsban és árpában megtalálható fehérjét: a glutént. Ezzel elkerülhetőek a nem diagnosztizált lisztérzékenység eredményeként kialakuló súlyos megbetegedések. Mióta kiderült, hogy lisztérzékeny vagyok, folyamatosan foglalkozom gluténmentes kenyerek és sütemények fejlesztésével. A célom kezdetben az volt, hogy a fogyasztók igényeit felmérve kifejlesszek egy igazán ízletes gluténmentes kenyeret, illetve ezek alapján saját vállalkozás, péküzem elindítását is célul tűztem ki. Először egy kérdőíves kutatásban 438 lisztérzékeny, gluténmentes diétát tartó személy adatközlése és véleménye alapján megállapítottam, hogy mit és mennyiért vásárolnak a lisztérzékenyek. Megállapítottam, hogy mire van igazán szükségük, milyen elvárásaik vannak a termékekkel kapcsolatban. Sikerült a saját receptjeim alapján olyan gluténmentes kenyeret sütnöm, amelynek nincsen rossz utóíze, és visszaadja a kenyérevés örömét a lisztérzékenyeknek. Ezzel jelentkeztem az !gen – Innovatív Generáció – Debrecen nevű versenybe, ahol négy segítőt kaptam az ötletem - a gluténmentes pékárut gyártó üzem - megvalósításához.. A márka a Glulu nevet kapta, amely a glutén szóból és a Lulu becenevemből született. 2015 márciusában alakultunk csapattá, azóta pedig már a saját vállalkozásunk, a Glulu Pékmanufaktúra Kft. tulajdonosai vagyunk. A Kft-t öten alapítottuk. A küldetésünknek azt tekintjük, hogy az összes lisztérzékeny számára „egy falatnyi boldogságot” nyújtsunk a termékeinkkel. Már heti öt alkalommal gyártunk termékeket a saját üzemünkben, illetve folyamatosan dolgozunk az eladáson, a marketingen és további termékek fejlesztésén. A termékeinket kérdőíves kutatásban hasonlítottam össze a többi gluténmentes termékkel. A kutatással arra kerestem választ, hogy a lisztérzékenyek mennyire vannak megelégedve a piacon kapható gluténmentes pékárukkal, illetve, a Glulu termékeink minőségben különböznek-e a többi gluténmentes versenytárstól a fogyasztók megítélése szerint. A kérdőíves kutatásban résztvevő 187 megkérdezett a Glulu termékeit szignifikánsan finomabbnak, designosabbnak értékelte, mint a piacon kapható termékeket.