Keresés

Keresési eredmények

• Sportolási szokások a különböző életszakaszokban

  43-50

  Maklári Eszter

  Bartha Éva Judit

  Megtekintések száma:

  130

  Az utóbbi időben a fizikailag inaktív életmód negatív következményei világszerte súlyos problémát jelentenek. Az elhízást, valamint az ezzel összefüggésben álló betegségeket országunkban is komoly népegészségügyi kockázatként tartják számon. Magyarországon a nők 32%-a számít túlsúlyosnak, míg a férfiak körében megközelítőleg ez az arány 40% (RURIK et al., 2015). Ennek az egyik oka az, hogy az emberek jelentős része mozgáshiányos életmódot folytat, ami számos betegség kialakulását is eredményezheti. Mindezt elkerülhetjük, ha napirendünkbe beiktatjuk a rendszeres testmozgást. Kutatásom elsődleges célja bemutatni, milyen fontos szerepet játszik az emberek életében a mozgás. Példákkal alátámasztva ismertetem a fizikai aktivitás előnyeit, a mozgáshiányos életmód hatásait, és ezáltal próbálom felhívni a figyelmet az aktív életvitel kialakításának fontosságára. Szakirodalmak, folyóiratok tanulmányozását követően összegyűjtöttem azokat az információkat, amelyek segítségével igyekeztem bebizonyítani, hogy az emberi élet minden szakaszában nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. Interjút és kérdőíveket készítettem a különböző célcsoportok számára. „2005-ben a betegségek gazdasági terhei folyó áron összesen több mint 2526 milliárd forintot tettek ki, amely az akkori GDP 11,49 százalékára rúgott” (ÁCS et al., 2011, p. 696.). Úgy gondolom, hogy ezek alapján kijelenhetjük, hogy az egészséges életmód folytatása nemcsak egyéni, de társadalmi érdek is hazánkban.

• A szabadidősport hatásai a Debreceni Egyetemisták személyiségére és egészségtudatosságára

  57-66

  Mészáros János

  Pfau Christa Sára

  Megtekintések száma:

  39

  A mai modern világunk egyik súlyos problémája a fizikai inaktivitás, melyhez számos betegség és negatív következmény fűződik. Ez a probléma, mely az ember egészségi állapotára is hatást gyakorol, egyértelműen orvoslást igényel. Ennek az egyik lehetséges megoldása a szabadidőben űzött rendszeres fizikai aktivitás lehet, azon belül is a szabadidősport, mely a fizikai aktivitás egyik alappillére. A szabadidősport hatásainak vizsgálata nagyon fontos, hiszen ez által megismerhetővé válnak az egyének sportolási szokásai, motivációi, illetve a sport egyére gyakorolt hatásai mind fizikai, mind pszichikai értelemben. Kutatásunk ezt felismerve igyekszik megfigyelni a Debreceni egyetemisták egészségtudatosságát, sportolási szokásait, szabadidős tevékenységeit, motivációs hátterüket, illetve a sport személyiségre gyakorolt hatásait. Vizsgált célcsoportnak a Debreceni egyetem hallgatóit választottuk, hiszen egyrészt ez az a közösség, melynek tagjai a jövő generáció értelmiségi rétegét fogják képezni, ezáltal hatást gyakorolva a jövő nemzedék értékrendjére, gondolkodásmódjára (példamutatásra, magas döntéshozói pozíciók betöltésére). Másrészt, ha sikerül jobban megismerni a fiatalabb korosztályokat, akkor könnyebb megoldásokat találni a felmerülő problémára. Ezért is vizsgáltuk, hogy az egyetemisták miként gondolkodnak saját egészségükről, sportolási szokásaikról, illetve miként látják a sport pozitív, fejlesztő hatásait saját életükre vonatkoztatva.

• Az élelmiszerfogyasztás és a fizikai aktivitás kapcsolata az egészséges életmód tükrében

  35-42

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  74

  Az elmúlt évtizedekben az emberiség életmódja jelentősen változott, amely kezdetben a fejlettebb országokban majd napjainkban az egész világon új típusú betegségeket alakított ki.
  Az úgynevezett civilizációs betegségek terjedése által bekövetkezett halálozási arány mára a legnagyobbnak tekinthető. A jelenséggel foglalkozó szakértők megállapították, hogy a krónikus betegségek megjelenése sok tényező következménye: a környezetszennyezés, a felgyorsult és túlhajszolt életmód, továbbá a túlzott stressz mellett a civilizált társadalmakra egyre inkább jellemző mozgásszegény életmód is kiváltó ok lehet, amely az ülő foglalkozások növekvő számának tudható be. Ehhez a megváltozott életmódhoz képest azonban a társadalmak táplálkozási szokásai nem változtak, így – a táplálkozástudományokkal foglalkozó kutatók szerint – egyenes út vezetett a civilizációs betegségek elterjedéséhez, amely jelentős mértékben terheli a fejlett országok egészségügyi rendszereit, egyúttal gazdasági veszélyekkel is jár (pl. munkából való kiesés, táppénz növekvő mértéke). A legtöbb betegség kialakulásában az életmódnak és a táplálkozásnak van meghatározó szerepe, ezért ezeket a szakirodalom életmóddal és táplálkozással összefüggő betegségeknek nevezi. A magyar lakosság táplálkozási helyzetének a statisztikai adatait elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi zsiradékot fogyasztanak az ajánlottnál, továbbá a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi koleszterint, és négyszer, illetve háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendő lenne, viszont az ajánlott élelmi rost mennyiségnek csak a kétharmadát. A fizikai aktivitás növekedése, és az elfogyasztott ételek milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot.