Sportolási szokások a különböző életszakaszokban
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
Az utóbbi időben a fizikailag inaktív életmód negatív következményei világszerte súlyos problémát jelentenek. Az elhízást, valamint az ezzel összefüggésben álló betegségeket országunkban is komoly népegészségügyi kockázatként tartják számon. Magyarországon a nők 32%-a számít túlsúlyosnak, míg a férfiak körében megközelítőleg ez az arány 40% (RURIK et al., 2015). Ennek az egyik oka az, hogy az emberek jelentős része mozgáshiányos életmódot folytat, ami számos betegség kialakulását is eredményezheti. Mindezt elkerülhetjük, ha napirendünkbe beiktatjuk a rendszeres testmozgást. Kutatásom elsődleges célja bemutatni, milyen fontos szerepet játszik az emberek életében a mozgás. Példákkal alátámasztva ismertetem a fizikai aktivitás előnyeit, a mozgáshiányos életmód hatásait, és ezáltal próbálom felhívni a figyelmet az aktív életvitel kialakításának fontosságára. Szakirodalmak, folyóiratok tanulmányozását követően összegyűjtöttem azokat az információkat, amelyek segítségével igyekeztem bebizonyítani, hogy az emberi élet minden szakaszában nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. Interjút és kérdőíveket készítettem a különböző célcsoportok számára. „2005-ben a betegségek gazdasági terhei folyó áron összesen több mint 2526 milliárd forintot tettek ki, amely az akkori GDP 11,49 százalékára rúgott” (ÁCS et al., 2011, p. 696.). Úgy gondolom, hogy ezek alapján kijelenhetjük, hogy az egészséges életmód folytatása nemcsak egyéni, de társadalmi érdek is hazánkban.
Hivatkozások
- ÁCS P. – HÉCZ R. – PAÁR D. – STOCKER M. (2011): A fittség mértéke. Közgazdasági Szemle. LVIII. évf. 2011. július-augusztus pp. 689-708.
- CSÁNYI T. (2010): A fiatalok fizikai aktivitásának és inaktív tevékenységeinek jellemzői. Új Pedagógi-ai Szemle, 128 p.
- DÁVID ZS. (2015): Életmód Orvoslás- A fizikai aktivitás gyógyító hatásai. Mosoly Patikák Kft., János-halma, 22 p.
- JUHÁSZ J. – SZŐKE I. – O. NAGY G. – KOVALOVSZKY M. (1987): Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 874 p.
- LENGYELNÉ T. (2013): Kutatástervezés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger, 2013, 168 p.
- MAGYAR ÉLETMÓD ORVOSTANI TÁRSASÁG (2019): http://www.emot.hu/fizikai-aktivitas (letölt-ve: 2019. 10.19.)
- PAVLIK G. (2015): A rendszeres fizikai aktivitás szerepe betegségek megelőzésében, az egészség meg-őrzésében. Egészségtudomány. 59. évf. 2. szám, pp.
- PFAU C. – PETŐ K. – BÁCSNÉ É. (2018): A fizikai aktivitás mint egészségbefektetés. Egészségfejlesz-tés. LX. évf. 2019. 1. sz. pp. 32-44.
- RURIK I. – UNGVÁRI T. – SZIDOR J. – TORZSA P. – MÓCZÁR CS. – JANCSÓ Z. – SÁNDOR J. (2015): Elhízó Magyarország. A túlsúly és az elhízás trendje és prevalenciája Magyarországon. Orvosi Hetilap. 157. évf. 31. sz. pp. 1248-1255.