Tanulmányok

„Egyszerre időtlen és égetően aktuális”: Emlékezés Bródy Andrásra

Megjelent:
June 20, 2011
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Bekker, Z. (2011). „Egyszerre időtlen és égetően aktuális”: Emlékezés Bródy Andrásra. Competitio, 10(1), 5-17. https://doi.org/10.21845/comp/2011/1/1
Absztrakt

2010. december 3-án, 86 éves korában elhunyt Bródy András, a második világháború utáni magyar közgazdász-generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője, talán legszínesebb egyénisége. Magas szintű elméleti kulturáltság, a korszerű elemzési eszközökben való jártasság jellemezte. Az inputoutput modellezés nemzetközileg elismert kutatója, aki Leontief munkatársaként is dolgozott. Több évtizedig foglalkozott a marxi teória matematikai megfogalmazásával. A termodinamika közgazdasági alkalmazásának kísérletével is úttörő kutatást végzett. Sziporkázó érvelése, várt és váratlan megnyilvánulásai szakmánk legendáriumának és anekdotakincsének értékes, sokat idézett és idézendő részeivé váltak. Szerencsénkre, Bródy András 1995 és 2005 között részt vett tanszékünk, a Corvinus Egyetem Elmélettörténet tanszékének oktató- és kutatómunkájában, tanárokat és diákokat egyaránt inspirálva jelenlétével. Annak tudatában, hogy szellemét elsősorban írásainak olvasása, a vele folytatott beszélgetések felidézése révén lehet rekonstruálni, összeállításunk három egymást kiegészítő mozzanatot tartalmaz. Rövid válogatást közlünk olyan cikkekből, melyeket kimondottan tanszékünk oktatási céljaira írt, felidézve tudósi érdeklődésének legfontosabb elemeit; részletek olvashatók abból az interjúból, melyet díszdoktorrá avatása alkalmából készítettünk a közgazdasági egyetemen; végül főbb műveinek bibliográfiáját adjuk közre.

JEL: A11, B23, B24, B32

Hivatkozások
  1. Beaud, Michel–Dostaler, Gilles (1995): Brody Andras. In: Economic Thought since Keynes. London–New York, Routledge, pp. 196–197.
  2. Bekker Zsuzsa. (1999): Bródy András 75 éves. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf. 10. sz. 849–850. o.
  3. Bekker Zsuzsa (1999): „Jövőnk biztosan múltunk elemeiből alakul.” Beszélgetés Bródy Andrással. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf. 10. sz. 930–936. o.
  4. Csató Katalin (2010): Bródy András, az input-output modellek doyenje. Élet és Irodalom, LIV. évf. 28. sz. (júl. 16.)
  5. Kovács János Mátyás (1994): Beszélgetés Bródy Andrással. In: „Miért hagytuk, hogy így legyen?” (Szerk.: Madarász Aladár–Szabó Judit.) Budapest, KJK–MTA Közgazdaságtudományi Intézet. 270–348. o.
  6. Láng Eszter (2010): In memoriam Bródy András
  7. Leontief, Wassily (1970): Preface. In: Bródy: Proportions, Prices and Planning. Amsterdam, North- Holland. pp. 7–8.
  8. Madarász Aladár (2004): „A tudomány volt a legszabadabb hely a világon.” Bródy András születésnapjára. Közgazdasági Szemle, LI. évf. 7–8. sz. 605–607. o.