Az EU-hoz való csatlakozással az európai jog a magyar jogrend része lett, mégpedig úgy, hogy alkalmazása elsőbbséget élvez a magyar jogrend hasonló tárgyú, de azzal ellentétes szabályaival szemben. A rendes bíróságok ezért kétség esetén alkalmazzák is az európai jogot. E jogszabály-anyag beáramlása a magyar jogba mindazonáltal nem problémamentes: az Alkotmánybíróság csapdába került, mivel rá az európai jog elsőbbségének tétele nem vonatkozik, így csak a magyar Alkotmányon mérheti le egy akár európai jogból eredő magyar jogszabály alkotmányosságát. A jogalkotónak pedig folyamatos kötelezettsége a magyar jogrendnek „eurokonform”-állapotban tartása, azaz a jogharmonizáció. Ez igen precíz, átgondolt jogalkotást kíván, ám a jogalkotó gyakran egyszerűen „átmásolja” az európai jogszabályokat átültetés címén a magyar jogba, szétverve ezzel a korábbi magyar jogszabály belső logikáját, konzisztenciáját. A gondok mögött az európai jog mint jogterület rendszertani átgondolatlansága, egyfajta monstrumkénti fejlődése áll.