Keresés

Keresési eredmények

• „Nem tudom, hogyan lehet rájuk hatást gyakorolni...” Pedagógusok a roma tanulók oktatásáról

  71-88

  Jakab Judit

  Megtekintések száma:

  119

  Tanulmányunkban a roma tanulók tömeges iskolai jelenlétének egyik sajátos vonatkozásával foglalkozunk: azzal, hogy a székelyföldi társadalmi környezet milyen kontextust teremt a roma tanulók beiskolázásának. A térségi társadalmi kontextus jellemzőinek felvázolását követően a térségben roma tanulókat oktató pedagógusok körében végzett interjús kutatás anyagai alapján azokat a pedagógusi percepciókat mutatjuk be, amelyek számukra a tanulók kulturális másságával való szembesülés kihívásait hordozzák. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a roma többségű osztályokban tanító pedagógus munkájának egy jelentős része nem az oktatásra, hanem a kulturális másság kezelésre irányul. A székelyföldi térség sajátos társadalmi viszonyai közepette a roma gyerekek oktatásában a szociális jellegű megközelítés (mélyszegénység) és a módszertani megoldások keresése mellett célravezető figyelmet szentelni az oktatási folyamatot ennél tágabb, ugyanakkor mélyebb szinten keretező társadalmi viszonyoknak is.

• Health through the Eyes of the Romani minority

  16-22

  Toumová Kristýna

  Tóthová Valérie

  Dušičková Tereza

  Kaas Jiří

  Maňhalová Jana

  Megtekintések száma:

  127

  Cél: A tanulmány célja a Transcultural Assessment Modell segítségével megismerni a roma közösség saját egészségi állapotának szubjektív megítélését a társadalmi integráció és a környezeti hatások kontextusában.
  Módszer: Kvantitatív kutatással kérdőíves adatgyűjtés. A felmérésben résztvevő csoport 600 fő roma kisebbséghez tartozó egyén.
  Eredmény: Az eredmények megmutatták, hogy az egészség az egyik legfőbb érték a roma kisebbség számára. A válaszadók jelentős hányada szerint gyakran aggódnak az egészségük miatt, ugyanakkor nem járnak egészségügyi vizsgálatokra.
  Következtetés: Az egészség és betegség fogalma egyénenként jelentősen eltérő. Továbbá, az a kultúra, melyhez az egyén tartozik, azon a tényezőkhöz egyike, melyek befolyásolják az egészségről kialakított felfogásukat. Ennek következtében az egészségügyi ellátást nyújtónak tisztában kell lennie a beteg kultúrájával és azzal, hogy mi a felfogása az egészség-betegségről.

• Az egészség komplex megközelítése, mint az egészség-szociológiai vizsgálatok elméleti kerete

  24-49

  Moravcsik-Kornyicki Ágota

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  914

  A közép-kelet-európai térség egészében, és így Magyarországon is rosszak a népesség egészségmutatói. A magyarok egészségi állapota nem elszigetelt, nem egyedi jelenség. Magyarország társadalmának egészségi állapota a legrosszabbak közé sorolható Európai Uniós viszonylatban.

  Tanulmányunkban az egészség komplex megközelítését, a társadalmi beágyazottságát mutatjuk be azzal a céllal, hogy elméleti alapját adjuk egy általunk tervezett a hazai egészség jellemzőket célkeresztbe állító vizsgálatnak.

  Az elméleti áttekintésben hangsúly helyeződik a társadalomtudományok bizonyos tudományterületei által használt egészség definíciókra, az egészség magyarázó tényezőinek bemutatására, tézisek és modellek kontextusára. Jelen munkánk és jövőbeli kutatásunk körülírása nem nélkülözheti az egészség fogalmának meghatározásban lezajlott változások nyomon követését, ezért elsőként ennek elemzésre térünk ki. Az elméleti alapok lefektetésében az egészség komplex szemléletéhez nyúlunk vissza, melyben a biomedikális és bio-pszicho-szociális modellek bemutatására térünk ki részletesen, majd az egészség gazdasági és társadalmi modelljeit ismertetjük. Továbbá foglalkozunk az egyén és a társadalom egészségét meghatározó egészségdeterminánsokkal is.

• Iskolavezetők és vidéki elitszerepek

  54-70

  Sárosi-Blága Agnes

  Megtekintések száma:

  139

  A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.

• Sajátos nevelési igényű hallgatók tanulmányi eredményességét befolyásoló tényezők feltárása egy interjús kutatás tükrében

  31-44

  Hrabéczy Anett

  Megtekintések száma:

  289

  Kutatásunk középpontjában azok a hallgatók állnak, akiket a hatályos felsőoktatási törvény fogyatékossággal élő hallgatónak nevez. A téma aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az említett hallgatók az egyetemeken, azonban jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel. A korábbi kutatások nemzetközi és hazai viszonylatban is vizsgálták az intézmények akadálymentességét és inkluzív gyakorlatait, kevés figyelmet fordítottak azonban a bekerülési és bennmaradási esélyekre. Legfontosabb eredményeink alapján lényeges támogató faktorként jelennek meg a felsőoktatásban megvalósuló esélyegyenlőségi támogatások, azonban a sikeres bekerülést és a diplomaszerzést nagy mértékben képes befolyásolni az egyén konkrét társas kontextusa. További kutatási lehetőségként felmerül a fogyatékossággal élő hallgatók intézményi jelenlétének és tanulmányi eredményességet támogató tényezőinek mélyebb, szélesebb körű kvantitatív vizsgálata.