Keresés
Keresési eredmények
-
A fizikai aktivitási szokások vizsgálata a Myers-Briggs-féle személyiség preferenciák tükrében
30-42Megtekintések száma:332Kutatásunk célja annak felmérése volt, hogy a Myers-Briggs-féle személyiség preferenciák befolyásolják-e a fitneszterembe járók edzési szokásait, valamint különböznek-e legfőbb edzésre ösztönző motivációik egymástól, hiszen ezek a motiváló tényezők és célok meghatározóak lehetnek abban, hogy milyen rendszeres és milyen hosszú távú a testmozgásba való bekapcsolódás. A mintában leggyakrabban előforduló személyiségtípus az MBTI alapján az extrovertált – érzékelő – gondolkodó – ítéletalkotó típus volt. Eredményeink azt tükrözik, hogy a sportolásba való bekapcsolódás rendszeressége és időtartama nem függ sze-mélyiségtől. A minta megoszlása alapján feltételezhetjük, hogy a fitnesztermi edzésekbe leginkább az extrovertált, érzékelő, gondolkodó és megítélő beállítottságú szabadidősportolók kapcsolódnak be, így a fitnesz szolgáltatóknak érdemes az erre a típusra jellemző motivációkat és célokat figyelembe véve megszólítani a kívánt célközönséget, valamint megpróbálni kialakítani egy olyan szolgáltatáscsomagot, amellyel a többi myersi típus mindennapos fizikai aktivitásban való részvételének növekedése is elősegíthető.
-
A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) és előzményének támogatási rendszere - különös tekintettel a sportcivilek támogatására
129-153Megtekintések száma:28A demokratikus politikai rendszer alapvető működési egységei a plurális tevékenységű civil szervezetek. A hazai rendszerváltást követően jelentős számban megjelenő, alulról szerveződő klasszikus civil szervezeti szféra sajátossága a támogatásokkal történő erős összefüggés/függőség. 2003-ban jelent meg a szervezetek nagyobb körét átfogó, pályázati alapú támogatási rendszer, a Nemzeti Civil Alap (NCA) mely mára Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnevezéssel a szféra szervezeteinek közel 10%-át támogatja, éves működési és programszerű tevékenységek finanszírozásával. A kezdetek óta jelentősen átalakult ez a rendszer, és mára, bizonyos keretek mellett, az arra felkészült szervezetek számára kiszámítható módon nyújt akár előfinanszírozott alapon is támogatást. A szokásos statisztikai adatokat meghaladva tanulmányunk a pályázati rendszer egyes sajátosságaira kíván rávilágítani olyan módon, mely nem a szokásos pályázati ismertetést követi. A meglévő adatok, források kezelése is meglehetős óvatosságot igényel, valamint arra is kitér, hogy noha jelentősen a keret követelményei nem változtak, a 2024-es időszak kompenzáció nélkülisége vélhetően hatással lesz a támogatási forma kiszámíthatóságára.
-
A szervezeti értékek a tanyagondnoki szolgáltatásoknál
189-211Megtekintések száma:99A magyar tanyák története az elmúlt két és fél évszázadban megmutatta azt, hogy az ott lakóknak, találékonyságuk ellenére azok fenntarthatóságának érdekében rengeteg hátráltató körülménnyel kellett megbirkózniuk. Manapság a kihívásokkal küzdő tanyalakók életének megkönnyítése, illetve a fiatalabb nemzedékek helyben tartása melletti küzdelemben a tanyagondnok az, aki felveszi a harcot a meg nem szűnő problémákkal, a tanyagondnoki szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatás keretében. A tanyasi élet segítése a legtöbb esetben hasonló, viszont nagyon eltérőek lehetnek az egyes szolgáltatók lehetőségei és prioritásai, sokszor a fenntartói forma is, ezért eltérő módon kezelik a problémákat, ami miatt különbségek mutatkozhatnak a tevékenységükben. Tanulmányunk elsődleges célja a tanyagondnokoktól aktuális adatok beszerzése volt a hazánkban található tanyagondnoki szolgálatok működésére vonatkozóan, másodsorban pedig arra kerestük a választ, hogy a szakemberek hogyan ítélik meg szolgálatok szervezeti értékeinek megnyilvánulását. A kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy hasonló fejlesztéseket idealizálnak a megkérdezettek (n=131) fenntartói formától függetlenül, illetve az is érezhető, hogy a munkavégzés optimalizálása érdekében a szolgálatok vezetőinek jobban kellene törekedniük az újdonságok és a különböző vélemények interpretálására.