Search

Search Results

• The transmission of social status and dropping out from higher education

  5-23

  Gabriella Pusztai

  Mihály Fónai

  Veronika Bocsi

  Views:

  279

  The transmission of social status and dropping out from higher education. The sociology of intellectuals offers us a special approach to the phenomenon of dropout. The rate of students with lower parental educational level (’non-traditional students’) has been changed during the process of the expansion. These students have deficiencies in several fields and these deficiencies can rise the chance of drop-out. In the frame of „Social and institutional factors of student dropout in higher education” project (led by Prof. Gabriella Pusztai, OTKA project, no. 123847) a database was created in 2018 (N=605). The respondents were earlier students after the drop-out process. We tried to identify the features of the sociocultural background, the main factors of the drop-out and compare the patterns of the first generation intellectuals and students with intellectual background. Our empirical findings have showed that in the case of lower parental level the elements of compulsion seems to be more typical and voluntary withdrawal seems to be more frequent in the other case.

• Öt év múlva” – még most is aktuálisan Bernáth Krisztina: Hogyan válasszunk egyetemet? A Partiumban élő fiatalok továbbtanulási motivációi” című könyvéről

  141-146

  Mihály Fónai

  Views:

  117

• Az inklúzió és a sajátos nevelési igény lehetséges kontextusai egy nemzetközi kutatás tükrében

  112-132

  Mihály Fónai

  Nóra Barnucz

  Lajos Hüse

  Views:

  167

  Tanulmányunkban az iskolai inklúzió és a sajátos nevelési igénye (a továbbiakban: SNI) összefüggéseit vizsgáltuk egy nemzetközi kutatás keretében. Az elméleti részben vázoljuk a szegregációtól az integráción át az inklúzióig tartó folyamatot, mely alapján vitatott az egyes fogalmak használata. Az iskolarendszerben az integráció a fogyatékossággal élő tanulók szegregált oktatásával szemben kialakult megközelítést és gyakorlatot jelenti, melynek célja az elkülönített oktatás felszámolása volt. Az SNI nem diagnosztikus, hanem iskoláztatási fogalom, és a gyógypedagógiai és a jogi fogalomhasználat sem esik egybe. Kutatásunkba ukrajnai (kárpátaljai, 280 fő), lengyel (271 fő) és magyarországi (552 fő) tanulók kerültek. Az iskolai befogadást és a társas támogatást az iskolai sikerek alakítják, növelik. A sikerek képesek a tanulási problémákkal küzdő tanulók önbecsülését is növelni, ami együtt jár a társas támogatás növekedésének és a kirekesztés csökkenésének a szubjektív észlelésével.