Keresés

Keresési eredmények

• Az ember- és természetközeli városoknak vannak Magyarországon történelmi gyökerei / Aspektusok és impressziók a városkutatás kapcsán

  5-19

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  151

  Napjainkban a népesség jelentős, a mi kontinensünk lakosságának a döntő többsége városlakó vagy városias környezetben él. A város fogalmának, típusainak és a jogi kiváltságainak a kutatása Magyarországon a 20. században felerősödött. A városi sajátosságokkal társadalomtudomány több ága foglalkozik, így földrajz, gazdaság, igazgatás, művészet, geográfia, etnográfia, stb. Napjaink városkutatói számára fontos kihívás a város és vonzáskörzetében élő lakosság életmódjának multidiszciplináris kutatása, valamint az urbanizáció hazai lehetőségeinek a vizsgálata. A tanulmány azoknak a történeti diszciplínáknak a hazai kutatóit mutatja be, akik a hazai városfejlődést tudományos munkáikban feltárták, a városfejlesztés lehetőségeinek kidolgozásához hozzájárultak. A különböző kutatói körök munkásságából a város és környezetének, a vonzáskörzetek urbanizálódásának a hazai jellegzetességeit ismerhetjük meg, amelyek alapján napjaink település- és társadalom kutatói az életminőség jelenlegi jellemzőit és várható feladatait igyekeznek bemutatni, prognosztizálni. A magyar városkutatás a nemzetközi kutatásokhoz képest kissé megkésett, aminek oka a hazai történelemből is adódik. A megkésettség ellenére a kutatások bizonyítják, hogy hazánkban, akárcsak Európa nagy részén, nem a megapoliszok, a viszonylag kis területre koncentrálódó, egeket ostromló toronyházak építésének vannak meg a történelmi gyökerei, sokkal inkább a városok területi kiterjedésének, az agglomerációkban és a különböző települési formákon a városiasodás fejlesztésének van jövője.

• Nyíregyházi, telepi körülmények között élő, 18-29 éves roma fiatalok egészségmagatartása (fókuszcsoportos interjú)

  84-100

  Ember Zsolt

  Megtekintések száma:

  503

  A cigányság nem csupán gazdasági, oktatási és kulturális hátrányok elszenvedője, hanem az egészség dimenziójában is egy erősen hátrányos helyzetű réteget képez - a leghátrányosabb helyzetben pedig a telepi lakókörnyezetben élők vannak. Az egészség alapvető értékként és cselekvési potenciálként jelenik meg minden ember életében, ami azonban nem tud megfelelően funkcionálni, ha hiányoznak a megfelelő szintű egészségismeretek, ha nincs meg az egészségért vállalt egyéni felelősség, ha csorbul az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga és sérül az egyenlő bánásmód elve, továbbá, ha hiányosak a komplex társadalompolitikai fejlesztő programok és nem utolsó sorban, ha hiányzik a többségi lakosság inklúziós szemléletű attitűdje a cigánysággal szemben. Jelen tanulmány a nyíregyházi, telepi körülmények között élő fiatal felnőtt (18-19 éves) roma lakosok egészségmagatartását mutatja be, fókuszcsoportos interjú keretén belül.

• Az óvodáskorú gyermekek társas megküzdésének és szüleik szocioökonómiai hátterének összefüggései

  5-40

  Lazsádi Csilla

  Megtekintések száma:

  439

  A tanulmány azt vizsgálja, hogy a család szociális hátterének milyen szerepe van abban, hogy a gyerekek milyen megküz­dési módokat alkalmaznak. 306 óvodásról nyertünk adatot szóbeli és írásbeli kikérdezés módszerével: a megküzdési stratégiákra vonatkozóan a pedagógusoktól és a gyermekektől, a családi háttértényezőket érintő kérdésekre a szülőktől. A többváltozós regresszióanalízissel nyert eredmények azt mutatják, hogy a SES változók más, demográfiai, családszerkezeti és szociális-érzelmi tényezők mellett már óvodás korban befolyásolják a megküzdések preferenciáját: a segítségkérő megküzdés az anya beosztott státuszával és az apa alacsony képzettségével függ össze, az egyezkedő megküzdés elsajátításának nem kedvez a szülő munkaerő-piaci aktivitásának hiánya, különösen, ha más stressztényezőkkel társul, mint az anya betegsége vagy párkapcsolati elégedetlensége, az agresszív megküzdést az apa beosztott státusza moderálja. Azoknak a gyerekeknek, akiknek társadalmi helyzete kedvezőbb, hatékonyabb a megküzdése.