Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Iskolavezetők és vidéki elitszerepek
    54-70
    Megtekintések száma:
    152

    A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.

  • A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján
    70-87
    Megtekintések száma:
    369

    A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.

  • Oktatás – ruralitás – társadalmi környezet
    31-53
    Megtekintések száma:
    133

    A tanulmány a romániai székelyföldi térség kapcsán vizsgálja azt a kérdést, hogy milyen tényezők alakítják az oktatáshoz való viszonyulást, milyen szerepe van a vidéki jellegű tömbmagyar térségi társadalomnak az iskolához és a tanuláshoz való viszony formálódásában.
    A székelyföldi térség sajátos helyzetéből adódóan a térségi magyar oktatást négy tényező keretezi: a hivatalos állami intézményrendszer, a kisebbségi helyzet, a térségi identitásépítési folyamat és a térségi rurális társadalom működési módja. A tanulmány a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kutatási eredményeit összegezve tárgyalja azt, hogy a lokális vagy mikrotérségi közösségek életmódja, értékrendje, normavilága milyen módozatok révén keretezi a családok, a szülők számára az oktatáshoz való mindennapi viszonyulást. A szerzők azt emelik ki, hogy oktatás és a helyi, mikrotérségi közösségekközti viszonynak a korábbi évtizedek során kialakult – napjainkban is releváns – kapcsolatát a párhuzamosság jellemzi, ebben a viszonyban a távolságtartás és az egymáshoz kapcsolódás egyaránt folyamatosan jelen van.

  • Szülői segítségnyújtás az iskolai tanulmányi feladatok teljesítésében – Szülőtípusok a házi feladatok teljesítésébe való bevonódás alapján - I. rész
    144-159
    Megtekintések száma:
    263

    Az iskolás gyerekek otthoni tanulásában való szülői segítségnyújtás előnyeit a szakemberek széles körben hangsúlyozták a közelmúlt kutatásaiban. A szülők aktív bevonódása pozitív hatással van a tanulók eredményeire és jellemvonásaira. Emellett a szülőknek lehetőségük van jobban belelátni az iskola életébe és partnerségi viszonyt kialakítani a pedagógusokkal. Jelen tanulmány több székelyföldi rurális település mintáján elemzi az iskolás gyerekek otthonra kapott feladataiba történő szülői bevonódást, a szülői segítségnyújtás formáit, azt, hogy a bevonódás alapján milyen szülőtípusokat különíthetünk el a vizsgált térségben, hangsúlyozva a szülők meghatározó szerepét gyerekeik tanulmányi életében. A legjellemzőbb szülőtípusok a következők:,,hárító”, ,,szorgalmas”, ,,partner”, ,,számonkérő”, ,,hálózatosodó”.