Keresés

Keresési eredmények

• Iskolavezetők és vidéki elitszerepek

  54-70

  Sárosi-Blága Agnes

  Megtekintések száma:

  152

  A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.

• A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján

  70-87

  Fülöp-Székely Anita

  Megtekintések száma:

  369

  A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.

• A rurális közegben élő szülők IKT-attitűdjei, nevelési stílusai - Az olvasóvá nevelés digitális kihívásai

  22-42

  Néma Judit Eszter

  Megtekintések száma:

  217

  Jelen tanulmány egy 2022 őszén végzett családi literációs kutatás (Néma 2023c) folytatása, mely során 10 félig strukturált interjúval vizsgáltam az erdélyi rurális közegben (Parajd, Hargita megye) élő értelmiségi családok olvasóvá nevelési kihívásait. Az olvasás funkcióit elemző korábbi tanulmány diszkussziója előrevetítette a digitalizációs kontextus szükségszerű vizsgálatát. Hogy hogyan jelenik meg az erős olvasóvá nevelői attitűddel jellemezhető diplomás családokban az IKT-eszközök megítélése, azt a 2022-ben felvett interjúk második kérdésére (a könyv és a vizuális eszközök viszonyára) adott válaszainak szövegkorpuszán keresztül elemzem. Az anyagfeldolgozás során a kvalitatív tartalomelemzés módszertanával élve 232 IKT-tematikájú állítást emelek ki, melyeket további 4 tematikus blokkban mutatok be. A szülői digitális literáció feltárása érdekében az IKT-eszközök megítélését szülői nevelési stílusok (parenting styles) mentén vizsgálom, majd a térségi digitalizációs kontextus azonosítását követően a szülők IKT-percepcióit is elemzem. A narratívából nyert IKT-eszközökre vonatkozó kijelentések halmazából továbbá az olvasásra reflektáló utalások csoportját egyaránt azonosítom, hogy a napjainkban egyre inkább teret nyerő olvasás iránti passzivitás okait a doktori disszertációs kutatásom számára ezúton is feltárjam.

• Szülői segítségnyújtás az iskolai tanulmányi feladatok teljesítésében – Szülőtípusok a házi feladatok teljesítésébe való bevonódás alapján - I. rész

  144-159

  Szász Mária-Magdolna

  Megtekintések száma:

  263

  Az iskolás gyerekek otthoni tanulásában való szülői segítségnyújtás előnyeit a szakemberek széles körben hangsúlyozták a közelmúlt kutatásaiban. A szülők aktív bevonódása pozitív hatással van a tanulók eredményeire és jellemvonásaira. Emellett a szülőknek lehetőségük van jobban belelátni az iskola életébe és partnerségi viszonyt kialakítani a pedagógusokkal. Jelen tanulmány több székelyföldi rurális település mintáján elemzi az iskolás gyerekek otthonra kapott feladataiba történő szülői bevonódást, a szülői segítségnyújtás formáit, azt, hogy a bevonódás alapján milyen szülőtípusokat különíthetünk el a vizsgált térségben, hangsúlyozva a szülők meghatározó szerepét gyerekeik tanulmányi életében. A legjellemzőbb szülőtípusok a következők:,,hárító”, ,,szorgalmas”, ,,partner”, ,,számonkérő”, ,,hálózatosodó”.