Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A testnevelés infrastrukturális háttérfeltételeinek vizsgálata a szakiskolák körében
    65-75
    Megtekintések száma:
    352

    A fizikai aktivitás minden életkorban fontos, különösen az a serdülőkorúak esetében, mivel ebben az életkorban alapozódnak meg a felnőttkori szokások. A mindennapos testnevelés közoktatásban történő bevezetésével hazánkban nagy előrelépés történt a fiatal generációk rendszeres fizikai aktivitásának megvalósítása terén. Ennek kivitelezéséhez azonban infrastrukturális feltételek is szükségesek. Jelen kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai szakiskolák tornatermi ellátottsága hogyan alakul. Magyarország megyéiben és Budapesten összesen 84 szakiskolát kerestünk meg. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló tornatermek száma jelenleg nem elegendő a színvonalas testnevelés órák megvalósításához.

  • Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavarral élő gyermekek bántalmazása hátterében álló egyéni és interperszonális rizikófaktorokról
    139-157
    Megtekintések száma:
    448

    Célkitűzés: Átfogó ismeret nyújtása a figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavarral (ADHD) élő gyerekek szülei részéről tapasztalható bántalmazás hátterében álló tényezőkről. Vajon az ADHD-s gyerekek valóban fokozottan ki vannak téve a gyermekbántalmazásnak? Van-e az ADHD megjelenési formája (hiperaktív/impulzív, figyelemhiányos, kombinált) és a bántalmazás típusa között összefüggés? A szülői ADHD prediszponálja-e a bántalmazást? Végül milyen hosszú távú hatása van az ADHD-s gyermekre nézve?  Módszer: A kutatást a PRISMA protokoll alapján végeztük, 683 tanulmányból 32-őt válogattunk be a vizsgálati mintába. Eredmény: Valóban rizikócsoportként azonosítható az ADHD-s gyerekcsoport. A hiperaktív típus a fizikai és érzelmi bántalmazással, valamint a szülői felügyelet elhanyagolásával, a figyelemhiányos típus a fizikai és szexuális bántalmazással, illetve a felügyeleti és fizikai elhanyagolással járt együtt. A szülői ADHD-t rizikótényezőként azonosítottuk. A hosszútávú következmény az ADHD tünetek felerősödése mellett a kábítószerhasználat volt. Konklúzió: A szülői edukáció és a pszichológiai támogatás rizikócsökkentő jelentősége mellett érvelünk.

  • Az óvodáskorú gyermekek társas megküzdésének és szüleik szocioökonómiai hátterének összefüggései
    5-40
    Megtekintések száma:
    444

    A tanulmány azt vizsgálja, hogy a család szociális hátterének milyen szerepe van abban, hogy a gyerekek milyen megküz­dési módokat alkalmaznak. 306 óvodásról nyertünk adatot szóbeli és írásbeli kikérdezés módszerével: a megküzdési stratégiákra vonatkozóan a pedagógusoktól és a gyermekektől, a családi háttértényezőket érintő kérdésekre a szülőktől. A többváltozós regresszióanalízissel nyert eredmények azt mutatják, hogy a SES változók más, demográfiai, családszerkezeti és szociális-érzelmi tényezők mellett már óvodás korban befolyásolják a megküzdések preferenciáját: a segítségkérő megküzdés az anya beosztott státuszával és az apa alacsony képzettségével függ össze, az egyezkedő megküzdés elsajátításának nem kedvez a szülő munkaerő-piaci aktivitásának hiánya, különösen, ha más stressztényezőkkel társul, mint az anya betegsége vagy párkapcsolati elégedetlensége, az agresszív megküzdést az apa beosztott státusza moderálja. Azoknak a gyerekeknek, akiknek társadalmi helyzete kedvezőbb, hatékonyabb a megküzdése.

  • Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés
    92-102
    Megtekintések száma:
    599

    Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.

  • Audiometry and doping control in competitive deaf sport
    80-91
    Megtekintések száma:
    326

    In the past forty years both the participating countries and the participants at the Summer Deaflympics Games have increased by 2.5-fold. Furthermore, there are approximately fifty European or World sports events organized for the hearing impaired. The aim of the paper was to discuss the procedures and requirements related to doping control in deaf people’s competitive sport in the context of the rising number of sports events and the participating athletes.
    For the sake of the fair play spirit of the dynamically developing deaf sports, The International Committee of Sports for the Deaf (ICSD) introduced rules governing the participation of hard-of-hearing athletes in sports events. Healthy individuals with a hearing loss of at least 55 dB are allowed. Thus, audiometric examination constitutes the first doping control criterion. Since 2004, ICSD has been cooperating with the World Anti-Doping Agency. The second criterion is, therefore, blood and urine sample control for prohibited substances. The 23rd Summer Deaflympics in 2017 involved 2858 athletes. Overall, 842 (29.5%) participants were randomly subjected to an audiological test; 9 competitors from different countries were disqualified because of non-compliance with the ICSD standards. A total of 300 randomly selected athletes underwent doping control for prohibited substances; 1 was disqualified. The world literature lacks scientific reports on deaf sports, including doping control.

  • Oktatók és facilitátorok különböző oktatási terekben
    79-94
    Megtekintések száma:
    346

    Az információs társadalom ma már nem tudja elképzelni mindennapjait az internet használata nélkül. Keelan és munkatársai meghatározták azokat az előnyöket, amelyeket a hagyományos területekhez képest biztosít a virtuális világok használata. A virtuális terek eltörölhetik a fizikai-földrajzi határokat azokban az esetekben, ahol meszsze esik egymástól a kutatás a fizikai világban és a vizsgálni kívánt embercsoport (Keelan et al. 2015). Akár a valós térben, akár a virtuális térben tervezzük megvalósítani az oktatási folyamatot, a magyarázat és a segítségnyújtás sok esetben elengedhetetlen lehet. Gamage és kutatótársai aszerint különböztették meg kutatásuk alanyait, hogy azok mennyire voltak tapasztaltak a virtuális terek használatában. Mindkét csoport egyetértett abban, hogy a platformok használata előnyt jelent a tanulás során, abban azonban eltért a véleményük, hogy mennyire valószínű az érzelmi kapcsolat a tanár és diák között ebben a sok felhasználót foglalkoztató világban (Gamage et al. 2011). Nemcsak a valós térben, hanem a virtuális térben történő oktatási folyamatokban is hasznos lehet az oktatássegítő személyek tevékenysége. A facilitátor olyan személy, aki hatékonyan együtt tud dolgozni az oktatóval és hallgatókkal egyaránt. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanítási folyamatok gördülékenyen és a lehető leghatásosabban menjenek végbe a figyelem folyamatos fenntartása mellett (Schwarz et al. 2011). Cikkünkben bemutatjuk és definiáljuk az általunk körvonalazott megelőző, résztvevő, utólagos és folyamatos facilitátori szerepeket. A facilitátor szemszögéből, a valós tér hagyományos oktatási környezetéből kiindulva eljutunk a virtuális terek tanulókörnyezeteiben szükségképpen megjelenő szerepkör pontos paramétereihez.

  • A lakhatási mobilitás hatása hátrányos helyzetű családok életmódjára
    132-153
    Megtekintések száma:
    243

    Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy egy kistelepülésen megvalósított lakhatási mobilitást is biztosító felzárkózási célú integrációs program, milyen hatással van a beavatkozással érintett hátrányos helyzetű családok életmódjára. A dokumentumelemzéssel kiegészített interjús kutatás során az életmódot meghatározó olyan dimenziók vizsgálata történt, mint a lakás fizikai jellemzői, jövedelmi helyzet, munkaerő-piaci státusz, oktatással kapcsolatos attitűd, egészségi állapot, mentális állapot. Az eredmények alapján több vizsgált dimenzió vonatkozásában pozitív összefüggést találtunk a kutatásba bevont családok életmódváltozása és a szegregátumból való kiköltözés között. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a felzárkózási projekt részeként megvalósult lakhatási mobilitás önmagában nem biztos, hogy ki tudja váltani az elvárt hatást és el tudja érni a kitűzött célt.

  • Fő a mértékletesség! Fél évezredes életmódtanácsok fiataloknak
    22-31
    Megtekintések száma:
    172

    Az egészségtudományok történetébe illeszkedő tanulmány egy, a 16. századi erdélyi szász tanuló ifjúság számára készített egészségtankönyvet mutat be, és vizsgálja aktualitását a mai olvasó számára. Paulus Kyr, Brassó város orvosa Sanitatis Studium címmel foglalta össze javaslatait tanítványai számára. A tankönyv nem vált közismertté, ám kultúr- és egészségtörténeti csemegékkel szolgál számunkra a kor emberének életviteléről, ugyanakkor az európai reneszánsz erdélyi fogadtatására is fényt derít. Aktualitása elsősorban abban áll, hogy az egészség megőrzésének kulcsát a helyes életmódban találja meg. A tanulmány az egészségtudomány mai megközelítéséből vizsgálja felül Kyr javaslatait.

  • Coping Strategies of Elite Hungarian Junior Handball Players
    5-15
    Megtekintések száma:
    461

    Jelen tanulmányunkban magyar utánpótlás korú (14-19 éves) kézilabdázók (n=288) sportolói megküzdési stratégiáit vizsgáltuk a nemek, életkorok és a kézilabda posztok tekintetében, AthleticCopingSkillsInventory (ACSI-28) segítségével. A Csapásokkal való megküzdés (11,69 vs. 11,00; F=2,670 p<0,01) és a Szorongásmentesség (9,94 vs. 9,12; F=2,670 p<0,01) skálákon a férfiak értek el szignifikánsan magasabb átlagot. Ezzel szemben a nők magasabb átlagot mutattak a Célkitűzés/mentális felkészültség (12,12 vs. 11,56; F=-2,121 p<0,05) és az Edző által irányíthatóság (13,28 vs. 12,12; F=-4,107 p<0,01). A Szorongásmentesség(10,55 vs. 9,88 vs. 8,83; F=6,880 p<0,01) skálán a legidősebb játékosok érték el a legmagasabb értékeket. Az Edző által irányíthatóság (F=9,617 p<0,01) a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb. A kézilabda posztok alapján megállapíthatjuk, hogy a Koncentráció (F=2,612 p<0,05) és az Önbizalom/teljesítmény motiváció (F=3,067 p<0,05) skálákon mutatkoztak szignifikáns különbségek a csoportátlagokban. A Koncentráció tekintetében az irányítóknál látunk magas átlagot, amely szignifikánsan magasabb, mint a többi támadó poszton játszók esetében.
    Az Önbizalom esetében a szélsők csoportjában találhatóak a legmagasabb értékek. A tanulmányunk eredményeivel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az edzőknek a sikeres felkészülés érdekében figyelembe kell venniük a játékosaik nemét, életkorát, posztját, hiszen a teljesítmény növeléséhez elengedhetetlen a sportoló megküzdési képességeinek ismerete és a játékos önismerete.