Keresés

Keresési eredmények

• A szervezeti kultúra és vezetői stílus szervezeti teljesítmény indikátoraira gyakorolt hatása

  39-54

  Abujudeh Said

  Megtekintések száma:

  1029

  A tanulmány célja megvizsgálni a szervezeti kultúra és vezetés kapcsolatát, valamint ezek szervezeti teljesítményre - szervezet iránti elkötelezettség, munkával való elégedettség - gyakorolt hatását. Továbbá a korábbi szervezeti kultúra és vezetés szakirodalma alapján tisztázni a változók közötti kapcsolatot és ezek teljesítmény mutatókra gyakorolt hatását. Feltételezhető, hogy egy jobb szervezeti kultúra a megfelelő vezetői stílussal társulva magasabb szintű elégedettséghez és erősebb elkötelezettséghez vezet. Ennek megfelelően, amennyiben a szervezet erős szervezeti kultúrával és alkalmas vezetéssel bír, amely képes megtartani a szervezet integrációját, annak az az eredménye,, hogy erősödik a szervezet iránti elkötelezettség és munkával való elégedettség, és a jelentősen nő a teljesítmény.

• Vezetés 2020 – a gemba szerepe

  184-192

  Mátrai Norbert

  Megtekintések száma:

  308

  Milyen szervezeti jellemzők biztosítják a mai komplex, dinamikusan változó – és egyre kevésbé előre jelezhető – üzleti környezetben a hosszú távú robosztus működés és versenyképesség alapjait? Mi a gemba szerepe és jelentősége a gyors adaptációra képes, rugalmas szervezeti működés kialakításában? Milyen tényezők változása határozza meg alapvetően a 2020-as évek versenyképes vezetői stílusát? Mely munkavállalói készségek a legfontosabbak a munkapiacon 2020-ban? A szervezetek vezetői hogyan tudnak úgy hatást gyakorolni a jelenlegi és jövőbeni munkatársaikra, hogy a szervezet minden szintjén akarjanak és tudjanak megfelelni az új kihívásoknak? Hogyan segítheti a vezetőket a gemba központú magatartásformák tudatos gyakorlása annak érdekében, hogy saját magukban és munkatársaikban folyamatosan fejleszteni tudják a legfontosabb (új) készségeket, illetve vezetői stílusukba be tudják illeszteni ezeket a magatartásformákat? Ezekre a kérdésekre keressük a választ cikkünkben.

• Roma tanulók deszegregációja a gyakorlatban: A csehországi Krnov-i eset realista értékelése

  84-111

  Richterová Bohdana

  Megtekintések száma:

  58

  A tanulmány a csehországi roma tanulók szegregációját vizsgálja és feltárja, hogy a deszegregáció egyes helyeken sikerül, máshol viszont nem. Dokumentumalapú realista értékelést használva, a tanulmány továbbfejleszti és finomítja a kontextus-mechanizmus-eredmény (CMO) konfigurációját Krnov város számára, ahol 2008-ban egy szegregált általános iskolát bezártak és a roma gyerekeket a város megmaradt iskoláiban helyezték el. A rendelkezésre álló szakpolitikai elemzéseket, jelentéseket és a médiában megjelent tudósításokat figyelembevéve jelen tanulmány négyféle, egymással összefüggő működést azonosított be: iskolai megbélyegzést csökkentő beilleszkedés; aktív önkormányzati gondoskodás; egyéni oktatást és több szolgáltató közti együttműködést magában foglaló támogató infrastruktúra; és a végrehajtás stabilizálását elősegítő iskolavezetés. A másodlagos indikátorok az elvártnál jobb eredményt mutatnak, mivel alacsonyabb az általános iskolát be nem fejezettek száma. Bár az eredmény nem szolgál oksági bizonyítékkal, átvihető alapelveket és „átvihető tesztet” kínál azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a szegregáció felszámolását tervezik eltérő helyi körülmények között.

• Iskolavezetők és vidéki elitszerepek

  54-70

  Sárosi-Blága Agnes

  Megtekintések száma:

  257

  A tanulmány egy 2017-2018 között megvalósuló kérdőíves adatfelvétel alapján készült. A székelyföldi iskolavezetők célcsoportban (n=238) két kiemelt szempont szerint elemzi az iskolavezetők attitűdjeit a mindennapi iskolaműködést és vezetést meghatározó témákban: (1) az iskola és helyi társadalom közötti kapcsolatok, valamint (2) a társadalmi kontextus. A témaválasztás aktualitását és fontosságát jelzik az iskola, a pedagógusok, valamint az iskolavezetők szerepének 21. századi változásai, amelyek rurális iskolák és térségek esetében a városiakhoz képest eltérő, és újszerű módszerekkel kezelhető kihívásokat eredményeztek. Ezek az új folyamatok az iskolavezetésben egy szemléletváltást tesznek szükségessé, ami nem csak iskolaműködtetési és oktatási, hanem vidékfejlesztési kérdés is. A tanulmány célja felhívni a figyelmet ennek a folyamatnak az aktualitására a hivatkozott szakirodalmi szempontokkal, valamint a székelyföldi iskolavezetők attitűdjeinek elemzésével.