Keresés

Keresési eredmények

• Jövedelmi helyzet, jövedelmi viszonyok és jövedelmi egyenlőtlenségek a telepi lakosok körében

  63-75

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  238

  A vizsgált telepen a jövedelmek jelentősen elmaradnak az országos, illetve az Észak-alföldi régióra jellemző értékektől. Ennek hátterében a kedvezőtlen foglalkoztatottság, az alacsony iskolai végzettség, valamint a háztartások nagysága áll. Míg országosan 2,3 fő él átlagosan egy háztartásban, a telepen 3,2 fő. A lakosok jelentős része csak komoly nehézségek árán tud megélni a rendelkezésre álló jövedelmekből. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekintetében a telepi lakosok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb problémákat, jellemző a befizetések elmaradása, halasztása, elsősorban a lakbér és a közüzemi díjak esetében. A telepen ugyanakkor az országost is meghaladó mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek mérhetőek, aminek hátterében elsősorban a legfelső jövedelmi tized igen kedvező helyzete áll. Körükben nemcsak a telepre jellemző átlagértéket jelentősen meghaladó nettó jövedelmek jellemzőek, amely kis mértékben ugyan, de még az országos átlagnál is magasabb, hanem a jóval kisebb háztartásnagyság, illetve a teljeskörű foglalkoztatottság.

• Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában

  20-64

  R. Fedor Anita

  Fábián Gergely

  Szoboszlai Katalin

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  212

  A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Életminőség Kutatócsoportja rendszeres adatfelvételekkel 2008 óta vizsgálja a nyíregyházi lakosok életminőségét, különböző dimenziók alapján. Tanulmányunkban a legfrissebb, 2023/2024-ben lebonyolított felmérés eredményeit mutatjuk be, az életminőséget alapvetően meghatározó mutatókra – gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet és jövedelmi egyenlőtlenségek, lakhatási körülmények, szociális problémák és támogató rendszerek – koncentrálva, mivel kutatócsoportunk az életminőséget komplex fogalomként értelmezi, szociológiai szempontból pedig ezeket a mutatókat tartja meghatározónak. 
  Bár a foglalkoztatottak aránya igen magas a városban, jelentős különbségek mérhetőek az iskolázottság függvényében, illetve a munkavégzés körülményeinek megítélésében. A foglalkoztatottság meghatározó tényező a jövedelmek esetében. Bár az átlagjövedelem nőtt az elmúlt években, a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatók értékei is növekedést mutatnak. A lakás és lakhatás tekintetében a változások mind mennyiségben, mind minőségben javulást mutatnak a magántulajdonú lakásokban élőknél. Ezzel szemben mindazok, akik nem rendelkeznek elegendő forrással lakásszerzéshez, azoknak szembe kell nézni az egyre növekvő albérleti árakkal és az egyre csökkenő számú önkormányzati bérlakással. A háztartások kiadásait minden ötödik háztartás esetében adósság is terheli. 
  A támogató rendszerekre vonatkozóan kutatásunk eredményei azt tükrözik, hogy a szegények és az alacsony iskolai végzettségűek kapcsolathálózata kisebb és kevésbé erőforrásgazdag, mint a jobb módúaké és a magasabb iskolai végzettségűeké. Az anyagi és kapcsolati kirekesztettség jellemzően összefonódik, mely tovább súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztettség negatív hatásait.