Keresés

Keresési eredmények

• Egészséges táplálkozással kapcsolatos szokások egyetemi hallgatók körében

  18-29

  Koroknay Zsuzsa

  Pfau Christa

  Megtekintések száma:

  821

  A szabadidő növekedésével párhuzamosan nőtt az emberek egészséges életmódra való törekvésével, mely különböző egészségtrendeket hozott létre. Ezen egészségtrendek az egészséges életmód két alapvető elemét érintik, a fizikai aktivitást és egészséges táplálkozást. Jelen tanulmányban a két elem közül az egészséges táplálkozást vizsgáltuk meg, annak is két szegmensét; a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a folyadékbevitelt. A vizsgálati mintát a Debreceni Egyetem hallgatósága adta. Kutatási módszerként primer és szekunder vizsgálatot is végrehajtottunk. Szekunder kutatás esetében a nemzetközi és hazai irodalmat tekintettük át, valamint az amerikai és európai ajánlásokat hasonlítottuk össze. Primer kutatás esetében kérdőíves megkérdezés történt, mely során a hallgatók egészséges táplálkozási szokásait mértük fel. Kutatásunk során megállapításra került, hogy a felmért hallgatók mindössze 11,3%-a fogyaszt napi rendszerességgel az ajánlásoknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt. A folyadékfogyasztás esetében azonban kedvezőbb eredményt kaptunk. A megkérdezettek 65%-a fogyaszt legalább az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű folyadékot.

• Fő a mértékletesség! Fél évezredes életmódtanácsok fiataloknak

  22-31

  Sántha Ágnes

  Megtekintések száma:

  92

  Az egészségtudományok történetébe illeszkedő tanulmány egy, a 16. századi erdélyi szász tanuló ifjúság számára készített egészségtankönyvet mutat be, és vizsgálja aktualitását a mai olvasó számára. Paulus Kyr, Brassó város orvosa Sanitatis Studium címmel foglalta össze javaslatait tanítványai számára. A tankönyv nem vált közismertté, ám kultúr- és egészségtörténeti csemegékkel szolgál számunkra a kor emberének életviteléről, ugyanakkor az európai reneszánsz erdélyi fogadtatására is fényt derít. Aktualitása elsősorban abban áll, hogy az egészség megőrzésének kulcsát a helyes életmódban találja meg. A tanulmány az egészségtudomány mai megközelítéséből vizsgálja felül Kyr javaslatait.

• Fogyatékossággal élő serdülőkorú fiatalok tápláltsági állapota és testképe Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében

  79-93

  Barabás Ágota

  Nagy Attila Csaba

  Pázmány Viktória

  Molnárné Grestyák Anita Katalin

  Jávorné Erdei Renáta

  Megtekintések száma:

  136

  Az egészséges életmód elsajátítása szempontjából a serdülőkor nagyon érzékeny periódus, melyet kockázatkereső magatartás, rizikóterhelt időszak jellemez. Jellemző erre az időszakra a kortárskapcsolatok felértékelődése, mely a fogyatékossággal élő gyermekeknél is megfigyelhető. A helytelen életmód, az elhízás/ túlsúly a felnőttkori egészségi állapotnak prediktora. A fogyatékossággal élő személyek sokszor társbetegségekkel élnek együtt, és rövidebb élettartamra számíthatnak. Jelen vizsgálat célja a fogyatékossággal élő 12-18 éves korú fiatalok tápláltsági állapotának felmérése Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A vizsgálat a kérdőíves adatfelvétel módszerével történt. Az eredmények szerint a fiatalok kétharmadának tápláltsági állapota nem megfelelő, több mint 30 %-a túlsúlyos vagy elhízott. Az átlag feletti anyagi helyzetben lévő családok gyermekei körében alacsonyabb arányban fordul elő elhízás/ túlsúly.

• Egészségügyi dolgozók sportolási szokásai az Észak-alföldi régióban

  55-64

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  275

  Az egészségügyi intézményekben dolgozók egészsége több szempontból is kockázatnak van kitéve. Ezen káros hatások ellensúlyozásában a rendszeres fizikai aktivitás is szerepet játszhat. Kutatásunk során Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltató intézményében vizsgáltuk a munkavállalók sportolási szokásait. A felmérést önkéntes és anonim módon, kérdőíves módszerrel végeztük. A 987 válaszadónak 45,1%-a sportol rendszeresen, legalább heti két alkalommal. Vizsgáltuk a különböző munkaköri csoportok – orvos, szakdolgozó, egyéb munkakörben foglalkoztatott –, valamint a nemek közötti különbségeket is.
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy a régióban továbbra is fejleszteni szükséges az egészségtudatosságot, amelynek különösen fontos eleme lehet a munkáltató egészségügyi intézmény szervezett formában megvalósított egészségfejlesztő tevékenysége.

• Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés

  92-102

  Kosztin Nikolett

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  405

  Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.

• Az uszodai infrastruktúra vizsgálata az Észak-alföldi régióban

  110-125

  Kosztin Nikolett

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  172

  Az úszás azon közkedvelt sportágak egyike, amely amellett, hogy egészséget megőrző mozgásforma, bármely életkorban űzhető. Jelen társadalmunk jelentős hányadának fizikai inaktivitása miatt kutatók számos irányból vizsgálták, hogy miként lehetne rendszeres sportolásra bírni a lakosságot, többek között az épített környezet sportolási szokásokra gyakorolt hatásai is elemzésre kerültek. Kutatásunk során az Észak-alföldi régió 34 uszodáját tanulmányoztuk, telefonos interjú alapján végzett kérdőíves módszerrel. Áttekintettük az uszodák átadásának időpontjait, a létesítéskor megfogalmazott célokat, a medencék számát, hosszát. Elemeztük, hogy az egyes sportfoglalkozások, mint iskolai úszás, lakossági úszás, gyógytorna, edzés, versenyek hogyan jelennek meg az időbeosztásban, valamint, hogy a nyitva tartás miként befolyásolja a lakosság által történő igénybevétel lehetőségét. Megállapítható, hogy az érintett megyék egészségügyi mutatói alapján fontos lenne az egészséges életmódra nevelés, ehhez kapcsolódóan az úszás lehetőségének biztosítása is. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra kevés, emiatt az uszodaépítési program folytatása kiemelt jelentőségű.

• A munkahelyi egészségfejlesztés és az egészségturizmus kapcsolata Magyarországon

  94-109

  Helmeczi Gabriella

  Láczay Magdolna

  Megtekintések száma:

  227

  A demográfiai változások miatt az elöregedő tendenciát mutató európai társadalmakban különösen fontossá vált, hogy a munkavállalók egészségi állapota minél jobb, kiegyensúlyozottabb legyen, hogy megbízható módon, magas színvonalon, minél tovább tudják munkájukat végezni. Ennek az elvárásnak azonban a munkahelyi egészségfelmérések és hiányzási mutatók alapján számos okból a munkavállalók nem tudnak eleget tenni. A munkahelyi egészségmegőrzés és egészségfejlesztés így nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók szempontjából is kiemelt feladattá vált azzal a céllal, hogy az emberek minél hosszabb ideig megőrizhessék az aktivitásukat, megelőzhessék a krónikus betegségek kialakulását. Jelen tanulmányunk a munkahelyi egészségfejlesztés és az egészségturizmus kapcsolatával és a magyar viszonyok ismertetésével foglalkozik.