Keresés

Keresési eredmények

• A doktori képzés szerkezete és kimeneti teljesítménye Magyarországon: tudományterületi különbségek és trendek 2021 és 2025 között

  186-219

  Sasvári Péter

  Makó Csaba

  Hajdú Noémi

  Megtekintések száma:

  40

  A tanulmány a magyarországi doktori képzés szerkezeti jellemzőinek, kapacitásának és kimeneti teljesítményének empirikus elemzését nyújtja a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan, az Országos Doktori Tanács (ODT) adatbázisa alapján, 169 aktív doktori iskola teljes körű vizsgálatával. Az eredmények azt mutatják, hogy a rendszer erősen koncentrált és strukturálisan heterogén, ahol a kibocsátás bővülése elsősorban a már eleve nagy kapacitással rendelkező tudományterületeken jelenik meg. A kapacitás és a teljesítmény közötti kapcsolat pozitív, ugyanakkor nem lineáris, ami arra utal, hogy az erőforrások önmagukban nem határozzák meg a doktori képzés eredményességét. Az eredmények emellett arra is rámutatnak, hogy hasonló kapacitásszintek mellett eltérő kimeneti teljesítmények figyelhetők meg, ami a doktori képzés intézményi és tudományterületi sajátosságainak jelentőségét jelzi. A tanulmány hozzájárul a doktori képzés rendszerszintű értelmezéséhez azáltal, hogy bemutatja: a teljesítmény alakulását a tudományterületi és intézményi tényezők kölcsönhatása formálja.

• Coping Strategies of Elite Hungarian Junior Handball Players

  5-15

  Ökrös Csaba

  Kőnig-Görögh Dóra

  Gyömbér Noémi

  Megtekintések száma:

  525

  Jelen tanulmányunkban magyar utánpótlás korú (14-19 éves) kézilabdázók (n=288) sportolói megküzdési stratégiáit vizsgáltuk a nemek, életkorok és a kézilabda posztok tekintetében, AthleticCopingSkillsInventory (ACSI-28) segítségével. A Csapásokkal való megküzdés (11,69 vs. 11,00; F=2,670 p<0,01) és a Szorongásmentesség (9,94 vs. 9,12; F=2,670 p<0,01) skálákon a férfiak értek el szignifikánsan magasabb átlagot. Ezzel szemben a nők magasabb átlagot mutattak a Célkitűzés/mentális felkészültség (12,12 vs. 11,56; F=-2,121 p<0,05) és az Edző által irányíthatóság (13,28 vs. 12,12; F=-4,107 p<0,01). A Szorongásmentesség(10,55 vs. 9,88 vs. 8,83; F=6,880 p<0,01) skálán a legidősebb játékosok érték el a legmagasabb értékeket. Az Edző által irányíthatóság (F=9,617 p<0,01) a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb. A kézilabda posztok alapján megállapíthatjuk, hogy a Koncentráció (F=2,612 p<0,05) és az Önbizalom/teljesítmény motiváció (F=3,067 p<0,05) skálákon mutatkoztak szignifikáns különbségek a csoportátlagokban. A Koncentráció tekintetében az irányítóknál látunk magas átlagot, amely szignifikánsan magasabb, mint a többi támadó poszton játszók esetében.
  Az Önbizalom esetében a szélsők csoportjában találhatóak a legmagasabb értékek. A tanulmányunk eredményeivel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az edzőknek a sikeres felkészülés érdekében figyelembe kell venniük a játékosaik nemét, életkorát, posztját, hiszen a teljesítmény növeléséhez elengedhetetlen a sportoló megküzdési képességeinek ismerete és a játékos önismerete.