Keresés

Keresési eredmények

• Többszörös intelligenciavizsgálat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói körében

  177-194

  Dominek Dalma Lilla

  Barnucz Nóra

  Megtekintések száma:

  101

  A kognitív rugalmasság az egyik legfontosabb képesség, mely a XXI. század kihívásaként jelentkezik, mely a kreativitás és az intelligenciafajták fejlesztésével (Spiro és Jehng 1990), vagy éppen a flow pedagógiai modell tanórai alkalmazásával érhető el. Jelen kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak többszörös intelligenciaszintjét vizsgáljuk (N=5670; n=747). A kutatás fókuszában a hallgatók többszörös intelligencia-térképének felmérése és annak tanórai alkalmazhatóságának vizsgálata áll. A kvantitatív kutatást 2022/2023-as akadémiai tanévben végeztük, melyhez a Gardner-féle többszörös intelligenciatesztet adaptáltuk. Hipotézisünk szerint a hallgatók azon intelligencia típusai erősek, melyek az adott kar erősségéhez szükségesek, míg a többi intelligenciatípus fejlesztést igényel. Az adatelemzést SPSS statisztikai programmal végeztük, melynek során többváltozós eljárásokat alkalmaztunk a nem, a kar és a lakóhely független változók bevonásával. Az eredmények szignifikáns összefüggést mutattak a hallgatók kari megoszlása és a vizsgált változók között. Ez megerősíti azt az elméletet, miszerint a kognitív rugalmasság elsősorban az intelligencia különböző típusainak fejlesztése révén fokozható.

• A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában

  41-69

  Bihari Ildikó

  Megtekintések száma:

  422

  A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.

• Az iskolai szegregáció szerepe a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok lemaradásában

  67-88

  Bihari Ildikó

  Megtekintések száma:

  1623

  A szakértők régóta vizsgálják az iskolai szegregáció és a hátrányos helyzetű diákok esélyegyenlőtlenségének kapcsolatát. A tanulmány a szakirodalmak, kutatások és statisztikai adatok alapján vizsgálja az iskolai szegregáció hazai megszilárdulását, a szegregáció hatását a köznevelési intézményben tanuló hátrányos helyzetű diákok tanulási teljesítményére és a csoportközi kapcsolatokra vonatkozóan. Az oktatási szegregáció és integráció kérdésköre gyakran vita téma, a kutatási tapasztalatok azonban a heterogén összetételt preferálják a diákok iskolai pályafutása, jövőbeli munkaerőpiaci esélyei és a társadalmi integráltság erősítése céljából.