Keresés

Keresési eredmények

• Szakmai tanárképzés a Debreceni Egyetemen: egy kutatás tapasztalatai − A szakválasztás háttere, okok, indítékok és outputok

  122-152

  R. Fedor Anita

  Fónai Mihály

  Fábián Gergely

  Lánczi Viktória

  Nagyné Kondor Rita

  Megtekintések száma:

  19

  Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen folyó szakmai tanárképzések jellemzőit, a végzett és a jelenlegi hallgatók pályaválasztási motivációit, képzési tapasztalatait és jövőbeli terveit vizsgáljuk, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a szakmai tanárképzésben való részvétel motivációit, a résztvevők tapasztalatait és a szakmai tanári pályához kapcsolódó attitűdjeit. Az adatfelvételhez on-line kérdőívet használtunk, melynek forrása Máté Szabó Barbara és Márkus Edina korábbi kutatásához kapcsolódó mérőeszköz volt, ezt az alapkérdőívet néhány pontján módosítottuk, továbbá beemeltük a FIT-Choice skálát is, a pályaválasztási motívumok méréséhez. A válaszadók döntő többsége a Debreceni Egyetemen szerezte a diplomáját (diplomáit). Eredményeink szerint a válaszadók belső indíttatásból, a szakma iránti érdeklődésből, elkötelezettségből és nem külső nyomásra vagy utolsó lehetőségként választották a pályát. Eredményeink részben megerősítik a korábbi magyar mintákon végzett elemzéseket, a tanári pálya választásánál az intrinzik motivációk a meghatározóak.

• Miért lesz valakiből szakoktató? - A szakmai tanárképzés rekrutációjának és motivációinak feltárása

  101-121

  Budai Gábor

  Megtekintések száma:

  10

  A tanulmány célja a szakmai tanárképzésbe jelentkező hallgatók rekrutációs mintázatainak és motivációs hátterének feltárása. A kutatás középpontjában a Dunaújvárosi Egyetem szakoktató (levelező) szakos hallgatói állnak, akik különböző ipari szakterületekről érkeztek a pedagógusképzésbe. Az empirikus vizsgálat 2025 tavaszán zajlott, online kérdőív alkalmazásával. A felmérés 100 válaszadó adataira épül, és a tanári pályaválasztás indítékait, a szakmai előélet és a motiváció kapcsolatát, valamint a tanári szerephez kötődő attitűdöket vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatókat elsősorban a tudásmegosztás iránti elkötelezettség, a szakmai fejlődés igénye és a stabil életpálya iránti vágy vezérli. Ugyanakkor több válasz utal a tanári szerep presztízsének bizonytalanságára és a pedagóguspálya kihívásaira. A kutatás hozzájárul a szakmai tanárképzés rekrutációs sajátosságainak mélyebb megértéséhez, és alapot nyújthat a képzés tartalmi fejlesztéséhez.

• A tanári pályaújraorientáció motivációs mintázatai a posztpandémiás szakmai tanárképzésben - egy kvalitatív modell bemutatása

  153-176

  Kattein-Pornói Rita

  Megtekintések száma:

  12

  A tanári pályaválasztás az elmúlt évtizedben a neveléstudomány kiemelt kutatási területévé vált, különös tekintettel a felnőttkori pályaváltás motivációira. A tanulmány a tanári hivatás választását életút-reflektív perspektívából vizsgálja, a Watt és Richardson (2007) által kidolgozott FIT-Choice modellt deduktív referenciakeretként alkalmazva, ugyanakkor nyitottan a magyar szakmai tanárképzés kontextuális sajátosságaira. A kutatás alapját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöktanár- és közgazdásztanár-képzéseire jelentkezők N=187 motivációs levele képezte. A szövegek kvalitatív elemzése az Atlas.ti szoftverrel, deduktív–induktív kódolási eljárással valósult meg. Az elemzés eredményeként hat fő motivációs dimenzió rajzolódott ki, amelyek részben kapcsolódnak a FIT-Choice elméleti kategóriáihoz, részben pedig új, a magyar felsőoktatási és társadalmi környezethez kötődő motívumokat tárnak fel, hozzájárulva a tanári pálya kortárs értelmezéséhez egy instabil társadalmi közegben.

• A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján

  70-87

  Fülöp-Székely Anita

  Megtekintések száma:

  625

  A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.