Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • BREAKABLE PERFORMANCE - THE ROLE OF MENTAL TOUGHNESS IN ELITE SPORT, INTERNATIONAL OUTLOOK
    Megtekintések száma:
    417

    Our study aimed to analyze mental toughness and its relationship to sports performance. We reviewed 38 qualitative and quantitative international studies. We performed an in-depth investigation on mental toughness; we also focused on how to improve mental toughness. We hypothesized a significant difference in both genders, suggesting that coaches substantially impact mental toughness. We primarily concentrate on valid, real-time assessments and psychological training in elite sports athletes. Sport psychologists, mental trainers play an essential role in elite sports performance.  Results of related studies demonstrated that these age and gender-specific mental training sessions are effective in improving performance. There is an increasing need for computer-based interactive testing methods to analyze cognitive and psychomotor skills under pressure. 

     

  • THE RELATIONSHIP BETWEEN AROUSAL ZONE, ANXIETY, STRESS AND SPORTS PERFORMANCE
    Megtekintések száma:
    1834

    This study aimed to examine the relationship between optimal functioning zone, anxiety, stress, and athletic performance. We conducted a systematic review of the available scientific articles and publications. Related literature was analyzed, relevant, or helpful in understanding the psychological aspects of athletic performance. It discusses the method and validity of hypotheses and approaches that have already appeared scientifically. We examined multidimensional approaches, which discuss the suitability and implications of some recent and more complex models of stress and performance. We may conclude that the relationship between stress and athletic performance is multidimensional. We also examined several factors, such as the interaction between the nature of the stressor, the cognitive needs of the task, and the individuals' psychological characteristics. Both physical and mental preparation is critical to successful sports performance. This way, the level of physical skills, mental preparedness significantly determine overall athletic performance. The article aims to provide a historical overview of the implementation, testing, and measurement of IZOF and other applied models.

  • A MENTÁLIS FELKÉSZÍTÉS JELENTŐSÉGE FIATAL ÉLSPORTOLÓK KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    710

    A sportolók mentális felkészítése a versenyekre napjainkban egyértelműen felértékelődött. Ebben a tanulmányban fiatal magyar csapatsportokat űző élsportolókat kérdeztünk meg milyen tapasztalataik és elvárásaik vannak a mentális felkészítéssel kapcsolatban. A kutatás módszere online terjesztett, önkitöltős kérdőív volt. 165 értékelhető válasz érkezett. A kitöltők közt többségében nők, 15-24 év közöttiek, felsőfokú végzettségűek, városban élők voltak. A válaszadók majdnem 90%-a már ütközött olyan akadályba, mely a sportban nyújtott teljesítményére negatív hatással volt. A sportolók többsége tisztában van a sportpszichológus tevékenységével, mégis csak 10%-uk jutott el eddig mentális tréningre, miközben a minta 70%-nak lenne erre igénye. Az utánpótlás nevelésre nagy hangsúlyt fektető sportegyesület a tehetségkutatók során már sportpszichológust is bevonnak a kisgyerekek felmérésébe, így sokkal sikeresebb eredményeket érnek el. Ezek alapján elmondható, hogy a sportszervezeteknek érdemes lenne sportpszichológus szakembert alkalmazniuk mind felnőtt, mind utánpótlás szinten, hiszen ez elősegíthetné a játékosok és a csapatok jobb sportteljesítményének elérését.

  • A SPORTÖNKÉNTESSÉG BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI AZ EU LAKOSAINAK KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    131

    Ha létezne az ’önkéntesek országa’ a világ egyik legnépesebb országa lenne a világon, hiszen közel 1 milliárd ember vesz részt valamilyen önkéntes munkában világszerte. A sportegyesületek zavartalan irányításában, működésében és a rájuk háruló feladatok végrehajtásában nélkülözhetetlen szerepet vállalnak az önkéntesek. Kutatásunk célja különböző szocio-demográfiai változók mentén megvizsgálni, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá az önkénteskedéshez. Elemzésünkhöz az Európai Bizottság által 2017 decemberében Európa 28 tagállamában gyűjtött adatokat használtuk (28 031 fő). 10 olyan független tényezőt vettünk alapul, amely befolyásolhatja az önkénteskedésben való részvételt. Khi-négyzet próbával megvizsgáltuk, hogy a kiválasztott változók esetében található-e kapcsolat az sportönkéntesség végzésével. Ezt követően logisztikus regressziós modellbe is beépítve mindezen változókat, megbecsültük, hogy melyik milyen mértékben járul hozzá az önkéntes tevékenységek vállalásához. A szignifikancia szint p <0,05 volt. A kétváltozós összefüggésvizsgálat eredményei alapján a nem, életkor, élettel való megelégedettség, sportolás gyakorisága, iskolai végzettség, lakóhely típusa, szociális helyzet, szociális státusz szignifikánsan befolyásolja a sportönkéntességben való részvételt (p<0,001). A többváltozós összefüggésvizsgálat alapján a demográfiai, életminőségi, sportolási, szociokulturális és szocioökonümiai változók szignifikánsan befolyásolják az önkéntességet (p<0,001). Kutatásunk igazolta, hogy a sportönkéntességben való részvételt számos tényező befolyásolja. Kutatásunk nem terjedt ki a sportönkéntesek motivációs tényezőinek vizsgálataira.

     

  • EXAMINATION OF EXECUTIVE FUNCTIONS AFFECTING SPORTS PERFORMANCE IN THE CONTEXT OF ATHLETE EXPERIENCE
    Megtekintések száma:
    280

    Introduction: In our research, we investigated the components, executive functions, and cognitive abilities underlying decision-making in sports performance using a computer-based test system. To define the athlete experience, we classified athletes according to an exact, unambiguous definition following international terminology, based on their performance, achievement, playing age, and sport's popularity. We hypothesize that team athlete with significant athletic experience will perform better on the executive function test. 

    Methods: A cross-sectional study was conducted on team athletes N=52. The VTS-DT test was used to measure executive function. The classification of athlete experience was based on an internationally accepted taxonomy defined with scientific precision (SWANNN, 2015). 

    Results: When classified by athlete experience, the athletes we studied fell into amateur and elite categories. The DT/S2 scores of the two groups were compared based on each factor. We obtained trend-like correlations for the factors 'number of reactions', 'number of stimulations,' and 'number of good responses. Correlation analysis was performed between the factors on a group-by-group basis. When examining the relationship between reaction time, we found that there is a strong relationship with the number of stimulations (amateurs: r = -0.80; elite athletes: r = -0.87) since the faster someone is (i.e., the less reaction time), the more times they can respond to stimulations. Looking at the results for elite athletes, we also observe a moderately strong relationship between reaction time and the number of good responses (r = -0.68). We may suggest that experienced athletes could produce better responses faster than less professional athletes.

    Conclusions: Our hypotheses were partially confirmed, as we found a trend-like correlation that elite athletes scored higher on the DT test, which examined athletes' executive functions in a complex, adaptive way. Our research demonstrates that, on the one hand, it is worthwhile for coaches to build on experienced athletes when assembling a team, in addition to the momentum of young athletes, and that the development of executive functions and cognitive skills can improve the performance of athletes.  

  • IDENTIFICATION OF SPECIFIC SELECTION CRITERIA IN YOUNG BALL SPORT PLAYERS
    Megtekintések száma:
    266

    Background: Our study aimed to analyze body composition and spiroergometric data of young (14-15 years) elite level ball sport players. We suggested three-ball sports (handball, soccer, and basketball) share common performance indicators, as rapid intermittent movements primarily characterize each ball sport.

    Methods: We selected one-hundred and ten, handball (n=30), basketball (n=40), and soccer (n=40) players male and female from local clubs in Hungary. Seventy-nine males and thirty-one females participated in our study; their average age was 14.51 and 14.56, respectively. 

     They participated in laboratory testing; the protocol included a body composition analysis and spiroergometric tests. We measured body composition and physiological parameters utilizing an In Body 720 device and a standard Bruce treadmill protocol. Although we were aware of the Bruce protocol limitations in elite athletes, we choose this protocol as a safer alternative for younger inexperienced athletes.

    Results and conclusions: We concluded that in young male soccer and basketball players, mean peak /load (W), peak/VE (l), peak/Vtex (l), peak/VO2 (ml/min), peak/VCO2 (ml/min), and peak/ O2 pulse (ml) data is a reliable indicator of the sport-specific performance.  We may also suggest that in our male basketball and handball players' population, peak/Vtex (l) is the only variable, which is significantly different. Between groups of male handball and soccer players, peak/VO2/kg (ml/min) may be a valid performance indicator. Among female basketball and handball players, we found a significant difference in three performance variables: peak/Vtex (l), peak/VO2 (ml/min), and peak/ O2 pulse (ml).

  • THE FREQUENCY OF USE OF EEG AND NEUROFEEDBACK IN SPORT, SYSTEMATIC REVIEW
    Megtekintések száma:
    439

    Increasing athlete performance is an eternal challenge in the world of sports. The success of the training work performed can be checked by performance diagnostics. Proper brain processing is essential for skill learning and the implementation of effective motor performance. It was important for brain mapping technology to improve the capabilities of imaging devices in order to measure cognitive-motor performance in the field. The primary purpose of this review was to summarize the frequency of applications of EEG and its associated neurofeedback in sport. Examine the differences and characteristics of protocols. Assess whether there is this uniform, standardized protocol for each sport and how often it is used among both elite and amateur athletes. Electroencephalography was initially used most in sports in which the stable setting was followed by only minimal movement. These include sport shooting, archery and golf and baseball. Later, it was possible to analyze more complex movements with EEG, such as cycling. One of the most commonly used techniques is neurofeedback training, but despite some research on the topic, the arena of neurotechnology in sports psychology still exists in its rudimentary form and is constrained by a plethora of technological problems.

  • PSZICHÉS EREDETŰ STRESSZ MÉRÉSE INVAZÍV és NON-INVAZÍV MÓDSZEREKKEL SPORTOLÓKNÁL
    Megtekintések száma:
    358

    Bevezetés: A teljesítőképesség minősége mind a hétköznapokban, mind pedig a versenyhezetekben igen fontos. A sporttudomány területén (is) az emberről komplexen, mint bio-pszicho-szociális egységről kell gondolkodjunk. Az EKG HR és a vér kortizol szintjének változása mellett, a gasztrointesztinális traktusok mozgásai is összefüggésben állnak az adott személy stresszkezelésével (FUKUNAGA et. al., 2000)(VIANNA, TRANEL, 2006), melyeknek igen nagy szerepe van a teljesítőképesség minőségének meghatározásában. Számos preklinikai kísérlet történt, melyek alapul szolgálnak vizsgálatunkhoz (SZŰCS et. al., 2018).

    Célkitűzés: Előzetes kutatásaink és szakirodalmi áttekintéseink alapján szeretnénk egy új módszert tesztelni és a validálásában részt venni, mely valós időben, non-invazív módon, kvantitatív eredményekkel képes monitorizálni a stressz hatásait embereken. A GI monitorozás mellett kortizol szint mérést végzünk invaziv módon az alanyokon, így reményeink szerint komplex eredményt fogunk kapni.

    Módszer: n= 13, sportolók, férfi=11, nő=2, átlag életkor 22+/-1,031 év. A protokollunk 115 perces volt, melyben négy szakaszt (nyugalmi, stressz, latencia 1, latencia 2) különböztetünk meg. Stresszmérésre két módszert használunk. Az egyik a vérből mért kortizol szint (ELISA), a másik pedig az MDE Heidelberg Stressz Holtere (EGG), mely innovatív mérőeszközként számos paraméter egyidejű vizsgálatára képes (Vékonybél, Vastagbél, Gyomor, EKG HR). Stresszorként a VTS DT csomagját alkalmaztuk.

    Eredmény: Az EGG komplex eredményei alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Vékonybél, Vastagbél, Gyomor motilitás, melyet a Power Spektrum (PS) Fold Change (FC) számítás alapján értékeltünk, együtt növekedett a stressz hatására, majd a latencia időben együtt csökkent. Mindemellett a kortizol szint változásának aránya megmutatta, hogy a résztvevők jelentős többsége eustresszként adaptálta a stresszort, így az értéke lineárisan csökkent.

    Következtetések: Az innovatív mérési és kiértékelési módszerek remekül hasznosíthatóak, hiszen valid, real time, non-invziv módon, párhuzamos megjelenítéssel képes számos mérési adatot  közölni. Ezen adatokat és eredményeket felhasználhatóak lesznek a sportolói kiválasztás, mentális felkészítés, élsport, neuro-bio-feedback és az egészségmegőrzés területén egyaránt.

  • A DÖNTÉSHOZATAL ÉS A JÁTÉKINTELLIGENCIA KAPCSOLATA A KOSÁRLABDA STATISZTIKÁVAL
    Megtekintések száma:
    472

    Összefoglalás: a kosárlabda a legnépszerűbb csapatjátékok közé tartozik világszerte. Általában a világ második legnépszerűbb sportágaként tartják számon, mintegy 450 millió regisztrált játékos játssza (RÁTGÉBER et al., 2019). Egy kosárlabdázó figyelme, döntéshozatala, izgalomra adott reakciója és ennek hasznosítása bonyolult folyamat. Belső- és külső tényezők, valamint különféle ingerek egyaránt hathatnak rá. A sportolók aktuális mentális és fizikai állapota befolyásolja teljesítményüket. A tapasztalat, a rutin, a lejátszott és leedzett játékévek, a fejlesztő ingerek befogadása és adaptálása meghatározzák a pályán való eredményességet. A kognitív képességek, végrehajtó funkciók, valamint ezek gátlása mind olyan pszichológiai folyamatok, amik az összpontosítást segíthetik, vagy korlátozhatják. Ezek felmérése és mérése kiemelten fontos lehet a sporteredmények szempontjából, ugyanakkor szubjektív feltételezéseink objektív alátámasztására is. Számos technikai és taktikai elem építi fel a kosárlabda játékot, de fontos a megfelelő motorikus és affektív képességek megléte is a döntések meghozatalakor. A játékosoknak alkalmazkodniuk kell tudni a hirtelen érkező, változatos ingerekhez és a tőlük telhető legadekvátabb és legmegfelelőbb döntést kell meghozniuk a pozitív következmény érdekében. Ennek mutatói és eredményessége élő statisztikával mérhető a kosárlabda mérkőzések során. Jelen kutatásomban ezek eredményeit kívánom összehasonlítani a mérkőzések előtt és után elkészített Colour-Word Interference Test és Trail Making Test-tel.

  • KÜLÖNBÖZŐ ÉTRENDEK, DIÉTÁK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE
    Megtekintések száma:
    470

    Az emberi test üzemanyaga a táplálék, pontosabban az abban található tápanyagok, ezért még a nem sportolóknak is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, mi az, amit megesznek. A sportolóknak ennél is fontosabb, hogy kialakítsák a teljesítményt optimalizáló táplálkozási szokásokat. A teljesítményoptimalizálásnak a sporttáplálkozás az egyik legnagyobb, az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerülő lehetősége. Számos speciális étrend létezik, ezek közül talán a legismertebbek: ketogén diéta, mediterrán étrend, vegetarianizmus, paleo diéta. Étrendünket úgy kell megválasztanunk, hogy közben az egészségmegőrzés is fontos szempont maradjon. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egészen más tápanyagszükséglete lehet például egy hosszútávfutónak egy súlyemelővel szemben. Nincs azonban két egyforma ember, eltérő az egyének genetikai adottsága, testsúlya, testösszetétele, mozgásintenzitása, az anyagcseréje és a cél amit el szeretnének érni, éppen ezért az egyes sportágakon belül az egyénre szabott étrend-összeállítás eredményezi a legjobb teljesítményt. Tanulmányunkban célul tűztük ki az említett szempontok alapján a különböző összetételű étrendek, diéták hatásának elemzését a sportteljesítményre. Munkák során a Google és Pubmed oldalakon gyűjtöttünk, tekintettünk át releváns tartalmakat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a helyes táplálkozás kialakítása sokszorosan megtérülő befektetés lehet. A sport, mint fizikai aktivitás meghatározza az életmódot, beleértve a táplálkozást is. A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel mind a sportolók, mind a nem sportolók számára elengedhetetlen.

     

  • EFFECTS OF CORE-PROPRIOCEPTIVE TRAINING ON THE QUALITY OF EXECUTIVE FUNCTIONS IN U13 FEMALE BASKETBALL PLAYERS
    Megtekintések száma:
    321

    Introduction: Complex scientific work to investigate and develop the factors determining performance is essential to improving sports performance. Creating the neuro-muscular connection is paramount, as it is the cornerstone of movement coordination, and the nervous system is the key to mental components.

    Objective: Our study aims to demonstrate the positive effects of core-proprioceptive training on executive functions.

    Method: The DEAC U13 girls' academy basketball players (n=12) participated in a 9-week core-proprioceptive training program. Before and after the program, the players' executive functions were measured with the Vienna Test System.

    Result: A marked improvement in the measured parameters regarding the evolution of correct and incorrect responses and the reaction time. There is a significant reduction in the number of missed responses.

    Conclusions: Core-proprioceptive training also improved nerve-muscle connectivity, affecting the quality of executive functions. The results may be implemented in designing training program.

     

  • LABDARÚGÓ TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSÉNEK IT ESZKÖZEI
    Megtekintések száma:
    712

    A világ töretlenül legnépszerűbb sportja a labdarúgás, melyet jól reprezentál, hogy a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokságot a világ lakosságának több mint fele követte valamilyen platformon. Egy-egy győzelem érdekében a csapatok mindent elkövetnek, hogy versenyelőnyt alakíthassanak ki a vetélytársaikkal szemben. Az információtechnológia az egyik olyan robbanásszerűen fejlődő terület, mely a labdarúgásban is jelentős változásokat eredményezett. Például innovatív megoldások jelentek meg a sportszergyártásban, melyek hozzájárultak a játék felgyorsulásához, a labdarúgó közvetítésekben megjelenő technológiai innovációk révén (3 dimenziós visszajátszás) növelhető a szurkolói élmény, vagy a nemrég bevezetett videóbíró és gólvonal-technológia pedig a vitatott szituációkat hivatottak eldönteni. A labdarúgásban kiemelkedő szerepe lehet a mérkőzéselemzésnek és az abból szármató adatoknak, melyek a játékosok és a csapat teljesítményét jellemzik, melyet több oldalról is vizsgálhatunk: technikai, taktikai, mentális és élettani. A technológia fejlődése révén a labdarúgásban dolgozó szakemberek számára jelentős mennyiségű, változó formátumú adat vált elérhetővé, melynek feldolgozás és felhasználása kulcsfontosságú számukra.

    Jelen cikk elsődleges célkitűzése, hogy bemutassa a teljesítményelemzés informatikai eszközrendszerét és jelentőségét a labdarúgásban.

  • KOMPLEX TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK LABDAJÁTÉKOKBAN
    Megtekintések száma:
    243

    A sportolók teljesítmény vizsgálata soha nem volt olyan elterjedt, mint manapság. Számos módszer született, s lett tovább fejlesztve az utóbbi évtizedekben, annak érdekében, hogy a fizikális vagy mentális összetevőket minél pontosabban monitorozhassuk. Ezek a mérési protokollok azonban egyre specifikusabbá váltak, s egy adott teljesítmény-összetevőre fókuszáltak, mint ha elfelejtenénk, hogy a sportolók pályán nyújtott teljesítménye nem egyenlő az egyes képességek összegével. Mivel a pszicho-motoros képességek kölcsönhatásban vannak egymással sportjátékok során, így a teszteknek is hasonlóan, átfogóan kell kinézni. Két csoport labdajátékost, tizenhárom labdarúgót (n=13) és tíz kézilabdázót (n=10) vetettünk alá Mikromozgás teszteknek (MT) a SpeedCourt sportdiagnosztikai eszközön, hogy megvizsgáljuk azok tradicionális teljesítményindikátorokkal való összefüggését, mint, pulzusmegnyugvás (HRR), testtömeg index (BMI) és testzsír-százalék (BFP). Ezen felül a két sportági csoport MT eredményeinek különbségét is vizsgáltuk. Láthatjuk, nincs szignifikáns összefüggés az elvégzett két MT és HRR között (r=0,5132 and r=-0,5588). Hasonlóan nem fedezhető fel szignifikáns összefüggés sem a MT és BMI (r=-0.0886 and r=-0.0174), sem az MT és BFP (r=0.0872 and r=-0,2399) kapcsolatában. Ezen felül kijelenthető, hogy szignifikáns különbség nem felfedezhető fel a két sportág képviselőinek MT eredményei közt, így az MT teszteket mindkét sportág esetében alkalmazhatónak tartjuk

  • A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL
    Megtekintések száma:
    329

    Bevezetés: Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a kognitív képességek az érzékelés, észlelés, döntés (taktikai gondolkodás, tanulás, figyelem, gondolkodás, érzelmek) stressz tolerancia, sőt az ezek hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló, motorikus képességek, technikai-taktikai képzettség szintje.

    Célkitűzés: A játékintelligencia és stressz tűrőképesség vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kezdő/ fiatal és tapasztalt csapatsportolók stressz tűrőképességében van különbség (BALOGH, DONKA 2020). Az eredményeink azt mutatták, hogy a tapasztalt sportolóknak jobb a stressz tűrő képességük, azonban mivel ez egy leíró tanulmány volt, ezt az állításunkat szerettük volna nagyobb alanyszámmal is elvégezni, kognitív képességek vizsgálatának bevonásával is.
    Módszer: A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk.
    Eredmények: Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során.
    Következtetések: A jövőben a kezdő és tapasztalt kategóriába való besorolást egységesebben szükséges végezni, valamint a sportágak szerinti egyenlőtlen alanyszámú részvétel sem kedvező. Azonban bíztató, hogy a szignifikáns eredményeknél egyértelmű kapcsolat mutatható ki a stressz tűrőképesség és a jó döntések száma között. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra.

  • AZ ÁRAMLATÉLMÉNYRE VALÓ HAJLAMOSSÁG, A TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ ÉS A KONTROLLHELY KAPCSOLATA KETTŐS KARRIERŰ SPORTOLÓK KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    288

    A csúcsteljesítmény elérése a profi sport egyik legfőbb céljának tekinthető, és szorosan összefügg a sportolói áramlatélményekkel. Ebből kifolyólag a sportolói flow-élmények háttértényezőinek vizsgálata kiemelten fontos. Jelen kutatás során az áramlatélményre való hajlamosság, a teljesítménymotiváció és a kontrollhely feltételezett kapcsolatát vizsgáltuk egy kettős karrierű sportolói mintán. Emellett a sportflow univerzalitását is teszteltük. A mérésekhez Oláh (2005) Flow-kérdőívét, Lang és Fries (2006) Teljesítménymotiváció Kérdőívét és Rotter (1966) Külső-Belső Kontroll Attitűd Skáláját alkalmaztuk, a tesztcsomag online, hólabda-módszer segítségével terjesztettük. A mintát 178 kettős karrierű sportoló képezte. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a teljesítménymotiváció és a belső kontrollhely is szignifikáns kapcsolatban áll az áramlatélményre való hajlamossággal, illetve a flow univerzális jelenségnek bizonyult.

  • A GERINCDEFORMITÁS MEGELŐZÉSÉNEK MÓDSZERTANI ASPEKTUSAI A GYÓGYTESTNEVELÉS TERÜLETÉN
    Megtekintések száma:
    145

    A helyes testtartás fontos az egészség és a teljesítőképesség szempontjából és egyben az egészségmegőrzés kulcsa is.  A helytelen testtartásnak számos negatív következménye lehet a fizikai és mentális egészségünkre nézve. A tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa magyarországi országos statisztikai adatokon a köznevelésben tanulók tartási rendellenességeinek, a scoliosisnak az előfordulási arányait a különböző évfolyamokban, valamint kiemelje az incidencia alapján a veszélyeztetett korosztályt. A serdülő korban igen magasabb tartási rendellenességgel, scoliosis előfordulással találkozunk, melynek egyik oka lehet a növekedés, amit nem követ a törzs izmok megfelelő ereje, azonban az életmódelemek is befolyásolják. A cikkben további cél, hogy a gerincdeformitások prevenciós lehetőségeinek módszereinek és eszköztárának összegyűjtésével útmutatást ad a gyógytestnevelőknek segítve a primer prevenció megvalósítását és a gerincvédelmet. A mozgásban, szabadidős sportokban és fizikai aktivitásban gazdag életmód kiemelkedő szerepet játszhat a tanulók rossz testtartásának, gerincferdülésének és pes planus diagnózisának megelőzésében.