Jelen tanulmány a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a magyar állam azon ösztönzőrendszereit vizsgálja, amelyek a hazai és fiatal játékosok szerepeltetését kívánják előmozdítani a magyar labdarúgó NB I-ben. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a 2021/22-es szezontól a 2025/26-os idényig miként alakultak át azok a szabályozási és finanszírozási mechanizmusok, amelyek közvetlenül vagy közvetetten hatással vannak a klubok játékospolitikájára, utánpótlás-nevelési stratégiájára és keretgazdálkodására. A tanulmány dokumentumelemzésre épül: áttekinti az MLSZ elnökségi határozatait, versenykiírásait, vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó elosztási szabályzatait, valamint az államilag elismert sportakadémiák működését meghatározó jogszabályi és intézményi kereteket. Az elemzés kitér az MLSZ fiatal- és hazai játékpercekre épülő támogatási rendszerének fejlődésére, a 2025/26-os idényben megjelenő szigorúbb szerepeltetési feltételekre, továbbá a Nemzeti Sport Módszertani Intézet (NSMI) produktivitási elvárásainak és a kiemelt akadémiai státuszhoz kapcsolódó finanszírozási ösztönzők szerepére. A tanulmány rámutat, hogy a vizsgált időszakban a magyar és fiatal magyar játékosok szerepeltetésének ösztönzése egyre erőteljesebb pénzügyi és intézményi eszközökkel jelent meg a magyar labdarúgás szabályozási környezetében. A szabályozási folyamat iránya arra utal, hogy a hazai klubok támogatásfüggő működési modelljében a fiatal játékosok beépítése önmagában nem feltétlenül jelent gazdasági kényszert, ezért az MLSZ és az állami intézményrendszer külön ösztönzőkkel próbálja a klubokat a hazai és fiatal labdarúgók rendszeresebb szerepeltetése felé terelni. A kutatás nem egyes klubok teljesítményének értékelésére vállalkozik, hanem a szabályozási és finanszírozási környezet változásainak értelmezésére, megalapozva egy későbbi gyakorlati vizsgálatot a magyar és fiatal magyar játékosok NB I-es játékperceinek alakulásáról.