Keresés
Keresési eredmények
-
Thermoelastic Problems of Multilayered Spherical Pressure Vessels Subjected to Axisymmetric Loading
106-115Megtekintések száma:103This paper deals with the linear thermoelastic analysis of functionally graded multilayered spherical bodies subjected to constant mechanical and thermal loading. The temperature field is arbitrary function of the radial coordinate, the material properties and the radial body force vary according to power law functions along the radius of the sphere. An analytical method is presented to calculate the displacements and stresses within the multilayered spherical body. The method is expanded to tackle the problem of spherical bodies made from radially graded materials with temperature dependent material properties. The results are compared to finite element simulations and other methods.
-
Üreges csonka gömb alakú rugalmas test csavarása
234-240Megtekintések száma:116Jelen kutatás tárgya olyan forgástestek csavarási problémája, melyek alakja üreges csonka gömb. A kérdéses test anyaga homogén, izotrop, lineárisan rugalmas. A csavarási feladat megoldásához a Michell elméletet használjuk fel, mely változó körkeresztmetszetű tengelyek csavarására lett kidolgozva. Analitikus megoldást mutatunk be a nyírófeszültségek és elmozdulások meghatározására. A felírt módszer illusztrálására egy numerikus példát is bemutatunk. A példa eredményei felhasználhatóak, mint benchmark megoldás más numerikus módszerekből, például végeselem módszerből nyert megoldások pontosságának elemzésére.
-
A Wounded Soldier Fighting on two Fronts: Civil Society Organizations Initiatives Struggling to Overcome the Pandemic Crisis by Practical Protective Means, Volunteerism, Reporting and Awareness Campaign Discourse
136-151Megtekintések száma:140Given the fact that the covid-19 pandemic virus has had a pervasive impact on almost every sphere of life globally, it is noteworthy to highlight the role and position of the civil society sector, and this paper intends to do so by striking at two matters. Initially, outlining the impact on the functioning and activities of Civil Society Organizations (CSOs), to then proceed with their response to the crisis, through new multifarious initiatives/activities. The analysis was developed by using, essentially, unobtrusive data and direct non-participatory observations of Non-Governmental Organizations (NGOs) in Kosovo that have had initiatives against covid-19. Although CSOs were badly affected by the pandemic as such, and the consequences it brought, whether, through measures and/or neglect from the central level, they still found the resources and willingness to launch initiatives to combat the pandemic in the form or different. All over the country, appeared organizations which among their activities found a place for awareness campaigns, material and financial assistance to citizens in need, production of masks, face shields, and other protective equipment for citizens or health institutions, and providing voluntary assistance as health staff. To link practice with theory, there are presented cases of NGOs that well reflect scholarship ideas such as the need to have a classification of CSOs based on activities, the importance of their IT repertoires, coproduction, and especially the response to the crisis. The importance of this study grounds on the benefit it brings to understanding the role and contribution of CSOs in exceptional times of crisis, especially for a society that underestimates and neglects this sector.
-
Sportcivilek-ellenőrzés, beszámolási sajátosságok
289-299Megtekintések száma:197Az ellenőrzés, mint vezetési funkció nem mondható egy, a vezetési szakirodalmakban különösen preferált vizsgálati témának, hasonlóan igaz ez a civil szervezetek témakörére is. Magyarországon a rendszerváltást követően intenzívvé váló nonprofit, azon belül pedig a civil szféra lényegesen meghatározóvá vált. 2017-ben a 61 151 nonprofit szervezet 15,2%-a sport cél szerinti tevékenységű, az 53 613 klasszikus civil szervezet (egyesületek és alapítványok) esetében ez az arány magasabb, 16,2%. Ezeknek a szervezeteknek különös sajátossága a támogatásokkal kapcsolatos különös összefüggés, mely a KSH aktuális adatai szerint mára támogatásfüggőséggé vált (a bevételek közel 2/3-a támogatás). Ezért válhat érzékennyé a téma, amennyiben egy szervezet ugyanis nem tud elszámolni támogatásokkal, vagy nem tud megfelelni a törvényi elvárásoknak, úgy az összefüggésben lehet a vezető ellenőrzői funkciójával, és rávilágít a civil szervezetek és az ellenőrzés összefüggésére. Tanulmányunkban az ellenőrzés mint vezetési funkción keresztül kívánjuk röviden áttekinteni a téma sajátosságait, ahol eredményeink szerint ezek a szervezetek egy jelentős része nem is igazán tud az elvárásoknak megfelelően teljesíteni.
-
Sportcivilek-támogatások és összefüggések
341-347Megtekintések száma:128Amennyiben ma civil szervezetekről, különösen sportcivil szervezetekről beszélünk, úgy érdemes amellett a jelenség mellett megállni, hogy vajon ez a szervezeti típus mennyire alkalmas és képes támogatások fogadására. A KSH vonatkozó statisztikai adatai a nonprofit szervezetek szféráján belül mutatnak rá arra a jelenségre, hogy a klasszikus civil szervezetek bevételeinek többsége évek óta magán vagy állami jellegű támogatásokból származik. Noha egy igencsak kiszámítható állami támogatási rendszer jellemzi manapság a szféra működését, melyben egyrészt igen egyenlőtlen az egyes támogatási formák eloszlása, másrészt viszont igen jelentős forrásbevonást tesz lehetővé. Az, hogy a támogatási formáknak és a támogatási bevételnek milyen összefüggése van a szervezet működésének további változóival, így például a nyújtott támogatásokkal, foglalkoztatottsági viszonyokkal, ráfordításokkal különösen jelentőséget kaphat mind a szervezetek működésének menedzselése, mind pedig a civil szféra terén történő stratégiai beavatkozások terén.
-
Sportcivil szervezetek társadalmi érintettségének vizsgálata
23-34Megtekintések száma:147A KSH hazai adatbázisában fellelhető információkat elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a klasszikus civil szervezetek, különösen a sportprofillal rendelkező civil szervezetek bevételének meghatározó része főként állami vagy magán támogatásból származik. Emellett az is elmondható, hogy ezek a szervezetek alapvetően nem profit orientáltak, és jelentős szerepet töltenek be a társadalmi integrációban, és lényeges társadalmi feladatok ellátásában. Épp ezért lényeges kérdés, hogy milyen mértékben és módon valósul meg a társadalmi beágyazottságuk, milyen módon hatnak az emberekre a civil szervezetek a működésük során? A civil szervezetek azon belül is a sport civil szervezetek társadalmi hasznosságának vizsgálata, a szféra támogatottsági viszonyai miatt kiemelt területként jelentkezik. Vizsgálatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk a felmérésben szereplő szervezetek aktivitását, azok társadalmi hatását és a keletkező adatokat összevessük a helyi társadalomban betöltött szerepükkel. A vizsgálat során felmért civil szervezetek közel 50%-a lokális hatókörrel rendelkezik, valamint több mint 50%-a jellemzően tömeg-és szabadidősporttal kapcsolatos tevékenységet folytat.
-
Sportcivil társaságok – megközelítések és tények
158-166Megtekintések száma:201Magyarországon az 1989-es rendszerváltást követően kezdődött meg a civil szektor erősödése, több törvényi átmenetet követően mindenekelőtt a jelenleg is hatályos 2011. éviCLXXV. törvény (rövid nevén civil törvény, Civiltv. vagy Ectv.) szabályozza a szektor működését, kiegészülve további törvényi háttérrel. Az új szabályozás lényeges eleme egy, az addigiaktól alapvetően eltérő szervezeti forma, az ún. civil társaság megjelenése, mely szokatlan szervezeti forma nemzetközi szinten is. A KSH 2019. év végén megjelent, a hazai nonprofitok statisztikai áttekintését lehetővé tévő adatbázis gyakorlatilag semmiféle információt nem tartalmaz az új szervezeti forma működési sajátosságaira, adataira vonatkozóan, sőt, igazából alig lehet valamit tudni róluk, mely okkal kelti fel a kutató érdeklődését a téma és a szervezeti forma iránt. A lehetséges szekunder adatokon túl egy, a közelmúltban befejezett sportcivil szervezeti kutatás primer adatbázisa ugyanakkor tartalmaz, ha alacsony elemszámban is, olyan alapvető adatokat, mely kiinduló pontot jelenthet a sporttal összefüggésbe hozható civil társaságok egyes sajátosságainak feltárására.
-
Változó követelmények & Válaszok Dinamikus rendszerrel egy gumiipari nagyvállalat környezeti teljesítményének folyamatos fejlődéséért
81-90Megtekintések száma:102A cikk témája a változó környezetvédelmi követelmények hatásának vizsgálata a vállalatok környezetmenedzsment rendszereire. A 21. század egyre erősödő környezetvédelmi elvárásai új kihívások elé állítják az üzleti szektor résztvevőit. Annak érdekében, hogy a vállalatok ki tudják elégíteni a stakeholderek igényeit, proaktív, életciklus szemléletet is magába foglaló, a vezetőség által is támogatott környezetmenedzsment kiépítésére van szükség. Ezt támogatja az új ISO 14001:2015 szabvány is. A cikk első felében szakirodalmi elemzés keretében az érdekelt fél koncepció, majd az új szabvány modell kerül bemutatásra. A cikk második fele pedig egy – a gumiipar egyik multinacionális vállalata által kidolgozott – környezetmenedzsment eszközt mutat be, mely modell a gyakorlatban összekapcsolja a stakeholder koncepciót, az elvárásokat, és az életciklus szemléletet is, reagálva ezzel az új környezetmenedzsment kihívásokra is. A cikk utolsó része az eszköznek a szerző által kidolgozott továbbfejlesztési lehetőségeinek bemutatásával zárul.
-
Sportcivil szervezetek és az emberi erőforrások összefüggése
146-154Megtekintések száma:203A KSH minden év tavaszán az ELEKTRA rendszeren keresztül rögzíti a civil szervezetek előző évi, elsősorban humán és gazdasági jellegű tevékenységi adatait. Ez az adatforrás általában irányadó a hazai civil szektor tevékenységének megítélése során, ugyanakkor kiadványtárukban elérhető, a non-profit szektor legfontosabb jellemzői elnevezésű tájékoztató, mely elsősorban leíró statisztikai módszerre építve csupán átfogó jelleggel ismerteti a szektor legfontosabb sajátosságait. Párhuzamosan emellett minden évben elérhető az ennek háttértárát jelentő adatbázis, mely a másodelemzést végezni kívánó kutató számára mélyebb összefüggések feltárására is lehetőséget biztosít. Tanulmányunk célja ennek a nagy területnek csupán egy kisebb részét jelentő, elsősorban a támogatások és a humán erőforrások közötti összefüggések feltárása különösen amiatt, mivel ennek a szektornak a humán erőforrás bázisa a foglalkoztatottak és önkéntesek között oszlik meg és kérdéses, hogy van-e a támogatásoknak hatása a foglalkoztatásra. Az eredmények arra utalnak, hogy a támogatások és humán erőforrások között van összefüggés, ahol elsősorban a magán jellegű támogatásoknak van erősebb hatása mind az önkéntességre, mind a munkaviszony jellegű foglalkoztatásra.
-
Sportcivilek-konceptualizációs kérdések és kísérletek
127-135Megtekintések száma:119A KSH legutóbb publikált statisztikai adatai a nonprofit szervezetek szféráján belül mutatnak rá arra a jelenségre, hogy néhány év alatt (2011 és 2015 között) a szűkülő nonprofit szférából a sporttal foglalkozó klasszikus civilek számbeli szerepe nőtt, és a klasszikus civileken belül is erősödött a sport szerepe, de nem az alapítványok, hanem az egyesületek javára. A KSH módszertana alapján vetődik fel a kérdés és adja az apropót, hogy miként is lehet ma egy civil szervezetet sportcivilnek minősíteni. Ugyanarra a szakterületre amellett, hogy különböző adatokkal találkozhatunk, úgy tűnik, hogy különféle konceptuális megközelítések léteznek és nincs egységes szabályzás, valamint a már meglévő adatok is kérdéseket vetnek fel. Az általánostól a konkrétig megközelítésben arra keressük a választ, hogy miként lehet egy civil szervezetet sportcivilnek tekinteni, és ennek a plurális megközelítésnek miféle következményei is lehetnek.
-
A regionális társadalmi innováció kérdései
602-616Megtekintések száma:232A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.
-
Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazási gyakorlata a nyílt munkaerő-piacon
1-13Megtekintések száma:755A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek, mint munkavállalói csoport munkaerő-piaci helyzete alapján elmondhatjuk, hogy jelentős hátrányokkal rendelkező munkavállalói csoport. Gazdasági aktivitása elmarad a nem fogyatékos és megváltozott munkaképességű lakosságtól. A legújabb statisztikai adatok szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintje csupán 18% körül mozog. A mindenkori kormányzat mind pozitív, mind negatív ösztönzőrendszerrel igyekszik az érintett munkavállalói csoport gazdasági szerepét növelni, hangsúlyosan az elsődleges, nyílt munkaerő-piac területén. Mindez azonban elképzelhetetlen a társadalom és a vállalati szféra szemléletformálása nélkül, mely az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma törvényi szabályozásán keresztül érvényesülhet. A cikk célja, hogy az Észak-alföldi régióban működő 3 vizsgált szervezet cég- illetve HR vezetőjével készített szakmai interjú és esettanulmány segítségével feltárja a piaci szereplők hogyan viszonyulnak a fogyatékos és megváltozott munkavállalói csoporthoz, az elmúlt évek törvényi változásaihoz, illetve milyen mértékben alkalmaznak, és milyen akadályokkal nehezítik a további foglalkoztatásukat.
