Keresés
Keresési eredmények
-
A globalizáció hatása a felsőoktatásban, az online oktatás előnyei és hátrányai
1-9Megtekintések száma:106Jelen dolgozat a PADME (Pallas Athéné Domus Meriti) Alapítvány támogatásával valósult meg. Az elektronikus oktatásnak számos előnye és hátránya van. Ezek közül szeretnék rávilágítani néhány fontosabbra, valamint ismertetni azon felméréseim eredményeimet, amelyeken az egyetemi hallgatók modellalkotási, absztrakciós és lexikális tudását mértem fel az online oktatás előtt és után.
-
Vállalkozói készségek fejlesztése mérnök hallgatók körében
209-225Megtekintések száma:176Az oktatás nagymértékben hozzájárul a kultúra, ezen belül a vállalkozói kultúra fejlődéséhez. A tanulmány célja bemutatni, hogy milyen tulajdonságok jellemzik a sikeres vállalkozót, valamint hogyan fejleszthető a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az oktatás és a jelen tanulmány fókuszában lévő mérnök hallgatók képzésén keresztül. Az oktatás feladata segíteni, hogy a fiatalokban olyan tulajdonságok alakuljanak ki, amelyek a vállalkozói szemlélet alapjaivá válnak. Ilyen a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a felelősségtudat, a kockázatvállaló képesség, a függetlenség.
-
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Controlling és teljesítménymenedzsment szakirány kurzusainak értékelése
100-107Megtekintések száma:500A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara számára kiemelten fontos, hogy megismerje a hallgatók egyetemen folyó képzéssel kapcsolatban megfogalmazott véleményét, ezért nagy figyelmet fordít az oktatás hallgatói véleményezésére. A mérés és az értékelés több célt is szolgál. A hallgatók – amennyiben az oktató ehhez írásban, kifejezetten hozzájárul – megismerhetik hallgatótársaiknak az egyes kurzusokról kialakult véleményét, az oktatók visszajelzést kapnak kurzusuk megítélésről, az Egyetem és a Karok pedig információhoz jutnak arról, hogy hallgatóik milyen véleményt alkottak a képzésről. A visszajelzések összességében alkalmasak a képzés minőségének fejlesztésére irányuló munka támogatására. Jelen tanulmány keretében a Vezetés és Szervezés Szak Controlling és teljesítménymenedzsment szakirány hallgatói által leadott értékeléseket mutatjuk be
-
Kollaboratív robotok összehasonlító elemzése
1-16Megtekintések száma:177Az alábbi tanulmány négy, az iparban elterjedt robotkar összehasonlítását mutatja be olyan szempontból, hogy az egyetemi oktatásba melyik modell adaptálható a legmegfelelőbben. Az összehasonlító esettanulmány a következő gyártók robotkarjait veszi figyelembe: ABB, Kuka, Universal Robots, Techman Robot. Az összehasonlítás kritériumait a fontossági tényező és a tapasztalatok alapján határoztuk meg. Ezután a kritériumokat az Analitycal Hierarchy Process (AHP) módszer segítségével rangsoroltuk. A négy alternatíva közötti sorrendet a Kesselring módszer segítségével állítottuk fel. A vizsgálat egy kiválasztási módszert mutat be az ipari robotok területén az egyetemi oktatás szemszögéből.
-
Saját fejlesztésű vezérlőrendszer Open-Source alapokon
97-105Megtekintések száma:105A Debreceni Egyetem Épületmechatronikai kutatóközpontjában, a központban a legújabb épületautomatizálási eszközök kaptak helyett az oktatás színvonalának növelése érdekében. Az általunk kifejlesztett rendszer egy egyedülálló beágyazott rendszer, amely újrakonfigurálható és szabályozható az adott feladatok ellátása végett. A vezérlő rendszer bizonyítottan alkalmas lehet ipari gyártósori rendszerekbe való integrálásra.
-
A duális képzés bevezetésének nemzetközi tapasztalatai néhány ország példáján keresztül
Megtekintések száma:171Magyarországon 2015-ben bevezetésre került a duális képzés. A duális képzés a munkaerőpiac igényeire adott válasz, mely bevezetése óta egyre népszerűbb. A duális képzés nemzetközi szinten is egyre jelentősebb szerepet tölt be a felsőoktatásban, segítve az oktatás, az átadott tudásanyag modernizálását és előmozdítva a vállalatok és az egyetemek kapcsolatának erősödését. A cikk célja, hogy bemutassa a duális képzés rendszerét és az eltelt időszakban összegyűjtött nemzetközi tapasztalatokat. a témában fellelhető szakirodalomra támaszkodva.
-
„Forradalmi” változások a menedzsment területén
1-15Megtekintések száma:158A tudomány fejlődése, illetve az eredmények gyakorlati alkalmazása hatalmas változásokat hozott létre a nem-hagyományos területeken is. Kialakult az „egészségipar”. A fizika, kémia, biológia, mikroelektronika stb. eredményei teljesen új diagnosztikai, műtéti, kezelési stb. eljárások létrehozását tették lehetővé. Kialakult a „pénzipar”. A jelenleg gondot okozó gazdasági válság – megítélésünk szerint – egyik legfontosabb oka a „pénzipar” nem kellően szabályozott működése. Kialakult a „tudásipar”. Ez a terület magába foglalja az oktatás minden szintjét, és a K+F+I (Kutatás + Fejlesztés + Innováció) területét is. Elemzéseink szerint a társadalom gazdasági fejlődésének jelenleg a legfontosabb tényezője az innováció. Az új tudományos eredmények alapvető változásokat okoztak a vezetéstudomány területén is. Kialakult a „Management Science”, amely önálló területet hozott létre. Az erőforrások hatékony allokációjához több, hatékony menedzsment módszert is kialakítottak a menedzsment szakértők (pl. Value Analysis, Risk Menedzsment, Six Sigma, TRIZ, Lean módszer stb.).
-
A szervezeti egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásai
99-107Megtekintések száma:382Napjainkban a nem fertőző betegségek terjedését illetően növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezőket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. Munkaerő-piaci nézőpontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelősek a mentális és fizikai egészség romlásáért. Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidő bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsődleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvező munkaerő-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból előnyöket érhetnek el. A vállalati iránymutatásokat illetően, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevő vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.
-
Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel
382-392Megtekintések száma:381A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.
-
Digitális kompetenciaszintek valamint a munkanélküliség és a vállalati továbbképzések közötti kapcsolatok az Európai Unióban
197-209Megtekintések száma:259Ebben a tanulmányban az OECD és az EuroStat adatai alapján az EU tagállamainak digitális kompetenciáit vizsgáltuk 2015 és 2017 között. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e kapcsolat a munkanélküliség és a digitális kompetencia között. Azt tapasztaltuk, hogy azokban az országokban, ahol az alapvető digitális kompetenciával rendelkezők aránya magasabb, ott a harmonizált munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint azokban az országokban, ahol az egyének átlag alatti digitális kompetenciával rendelkeznek. Az alacsonyabb képzettségű államok esetében (ahol az állampolgárok nem rendelkeznek általános digitális kompetenciával) a munkanélküliségi ráta magasabb. Megvizsgáltuk a vállalatok nyitottságát a különböző szintű digitális ismeretekkel rendelkező egyének felé. Azokban az országokban, ahol az informatikai ismeretek terén képzettebb a lakosság, ott a vállalatok több lehetőséget biztosítanak a továbbképzésre, mint azokban az országokban, ahol kevésbé képzettek. Mérsékelten erős negatív korrelációt találtunk az alacsony általános digitális kompetencia és a munkahelyi képzések között. Ez azt jelenti, hogy ha az ország lakói alacsony szintű digitális kompetenciával rendelkeznek, akkor a vállalatok számukra nem kínálnak képzést. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagállamokat három klaszterben sorolhatjuk. Ezek a fejletlen, fejlődő és fejlett országok csoportjai. A legnagyobb különbség ezek között a csoportok között a szakképzett emberek számában van, azonban az egyének eloszlása a fejlett országok csoportjában érdekes sajátosságot mutat. Ezekben az országokban megtalálható az úgynevezett „fordított kompetencia piramis”. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a kompetencia szintje nő, úgy nő az egyének száma is, akik rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal. A kutatás folytatásaként érdemes lenne az országokat regionálisan is megvizsgálni, így kiderülne, hogy vannak-e, és ha igen, akkor hol találhatóak a "digitális fellágvárak"az egyes országokban. Ez egyrészt segíthetne az államoknak a digitális oktatás allokációjában, másrészt a vállalatok helyzetét is javítaná, hiszen regionális szintű központokat hozhatnának létre a kevésbé fejlett országokban, így kiszervezve a drága magas hozzáadott értékű munkát.
-
Az oktatás, mint humántőke-beruházásra fordított kiadások makrogazdasági vizsgálata
520-530Megtekintések száma:140Mind regionális, mind nemzetgazdasági szinten megoldásra váró feladatként jelenik meg a tudásgazdasághoz társuló átmenetek és változások jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodásnak az előmozdítása. Az egyének érvényesülése szempontjából a tudás, legyen az formális vagy informális keretek között megszerzett tudás, valamint az egyének sokoldalúsága, rugalmas alkalmazkodása igen fontos tényezővé váltak a mai formálódó tudásgazdaságokban. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy megvalósul-e a gazdasági szereplők reagálása, alkalmazkodása a tudásintenzív környezet gazdasági kihívásaihoz, nevezetesen mi jellemzi a tudásra, mint az oktatásra fordított kiadások mértékét nemzetgazdasági szinten és az OECD országok vonatkozásában, valamint hogyan jellemezhető az oktatásra fordított kiadások időbeli alakulása
-
Modellalkotás középiskolás fokon
76-83Megtekintések száma:572021. február 11-én a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban motivációs előadást tartottam, és a tanulókkal egy tesztfeladatsort töltettem ki. Tanulmányomban választ kerestem arra, hogy az érettségi előtt álló diákok hogyan viszonyulnak a matematika feladatok megoldásához. A fő célkitűzés annak vizsgálata volt, hogy a tisztán matematikai vagy az alkalmazásszemléletű feladatok oldják-e meg szívesebben, és hogy melyikben érnek el jobb eredményeket. Ebben a cikkben a kapott eredményeket elemzem.
-
Egyén, oktatás vagy munkahelyi környezet? Mi befolyásolja a diplomások foglalkoztatásának minőségét?
244-260Megtekintések száma:192Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy mi befolyásolja a diplomások foglalkoztatásának minőségét, amelyet az egyén végzettségének és a munkakör által megkövetelt végzettségi szintnek az illeszkedésével mérek. Ez alapján megkülönböztetek illeszkedő, és túlképzett munkavállalókat. Ez utóbbi kategóriát az irodalom alapján tovább bontom ténylegesen és látszólag túlképzett csoportokra az alapján, hogy az egyén elégedett-e a végzettségének illeszkedésével. Ha igen, akkor csak látszólagosan lesz túlképzett. A Debreceni Egyetem 2007 ben és 2009-ben végzett DPR adatain azt vizsgálom multinomiális logit modell segítségével, hogy az egyéni, oktatási és munkahelyi jellemzők hogyan befolyásolják ezekbe a kategóriákba kerülés esélyét, azaz a foglalkoztatás minőségét. Ennek során a szakirodalomban azonosított okok, mint a mobilitási ráta, ingázási hajlandóság, a piaci rigiditás, karrier mobilitás, munkatapasztalat érvényességét is tesztelem az adott mintán.
