Keresés

Keresési eredmények

• Klímasemleges energiatermelés – Kilátások Magyarországon 2024-ben

  53-60

  Gácsi Dániel

  T. Kiss Judit

  Megtekintések száma:

  79

  Bolygónk klímájának megóvása érdekében fontos, hogy jelentősen csökkenjen az emberiség szén-dioxid-kibocsátása. Az energiaszektor az egyik legszennyezőbb iparág, viszont az elmúlt 20 évben a megújuló energiaforrások gyorsan növekvő ütemben való terjedése jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez. A tanulmányban megvizsgálásra került, hogy Magyarországon milyen energiaforrások felhasználásával állítanak elő villamosenergiát, továbbá hogyan alakult az elmúlt években a megújuló energia aránya a szennyezőbb energiatermelési módokhoz képest. Erős negatív exponenciális kapcsolatot volt feltárható a megújuló energia részarány és az energia szektor szén-dioxid-kibocsátása között, ami alapján az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása jelentős mértékben csökkenthető a megújuló részarány növelésével. Előrejelzésre került a megújuló részarányra a múltbeli adatok és a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023-as felülvizsgált állapota alapján, valamint lineáris előrejelzés készült az energia szektor kibocsátására nézve. Az adatsorok között erős exponenciális kapcsolat áll fent. A tanulmányban vizsgált mindkét modell erős magyarázó erővel bírt, viszont egyik modell sem támasztja alá a klímasemleges energiatermelés lehetőségét 2030-ra.

• A jövőbeli erőművi portfólió elemzés költség- és kibocsátás minimum optimalizálás szempontjából

  61-77

  Bozsik Nándor

  Megtekintések száma:

  51

  A cikk a 2030-ra várható magyarországi erőművi portfólió összetételét vizsgálja. A vizsgált mutatók az erőműtípusok teljes élettartam alatti fajlagos költsége (LCOE) és teljes élettartam alatti fajlagos szén‑dioxid kibocsátása (LCA(CO2)) szerint vizsgálják. Ezen két mutató – mint célfüggvény – minimumát lineáris programozási módszerrel határozzák meg az erőművi portfólióra. Az eredmények szerint a 2030-ra várható erőművi portfóliók LCOE-minimum értéke abszolút értékben rosszabb, fajlagos értékben viszont jobb, mint 2021-ben. Az LCA(CO2)‑minimum érték pedig mind abszolút, mind fajlagos értékben kedvezőbben alakul 2021-ben. Ezek az eredmények mind a harminc, mind pedig a huszonöt százalékos villamosenergia-import mellett teljesülnek. A húsz százalékos import mellet az abszolút értékek rosszabbul, a fajlagos értékek jobban alakulnak mindkét mutató esetén. Ellenben a 2030-ra végzett számítások eredményei elmaradnak a zöld átmenetet szolgáló Egyensúly Intézet 2030 menetrendtől. Ennek oka a késésben lévő új nukleáris erőmű üzembe helyezésében és az ipar egyre növekvő villamosenergia-igényű átalakulásában keresendő. A vizsgált portfóliók esetében teljesül, hogy a hazai termelés minimum harminc százaléka megújuló forrásokból származik. Ez jelentősen hozzájárul az Európai Unió azon törekvéséhez, hogy az ágazat 2050-re nettó üvegházhatású gázkibocsátás mentes legyen.

• Zöldülő sporttermékelőállítás – Egyes sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok környezetbarát törekvései

  45-61

  Makara Emese

  Megtekintések száma:

  156

  Napjainkban a fenntarthatóság kérdésköre kardinális probléma, világméretűvé nőtte ki magát. A fenntarthatóság kérdése egyaránt érinti a társadalmat, az egészséget, a gazdaságot és nagymértékben a környezetet is. A sportszektor környezettel lehatárolt kapcsolódási pontjait, a fenntarthatóság környezeti aspektusának vizsgálatát kutatások alapjainak tekintik, mellyel napjainkban egyre több nemzetközi tanulmány, szakirodalom foglalkozik. A sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok magas számú, többszintű globális ellátási láncokon végbemenő termeléssel működnek. Folyamatosan igyekeznek kielégíteni a fogyasztók hirtelen igényváltozásait, melynek eredményeképpen magas nyersanyag- és erőforrásigény, hulladék- és üvegházhatású gázok kibocsátása és vízfelhasználás is társul, melyek részei a legkárosabb környezeti hatásoknak.

  A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nike, az Adidas és az Under Armour multinacionális sportszer-és sportruházat gyártó vállalatok alapanyag felhasználására, hulladékgazdálkodására, vízhasználatuk minimalizálására, valamint a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedéseit, melyeket üzleti stratégiájuk során igyekeznek egyre nagyobb arányban alkalmazni.

• A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai

  53-61

  Boros József

  Megtekintések száma:

  337

  A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.

• Az élelmezésbiztonság és a gazdasági növekedés kapcsolata jövedelemszintenként

  16-29

  Máté Domicián

  Novotny Ádám

  Megtekintések száma:

  192

  Az élelmezésbiztonság biztosítása alapvető, de gyakran elhanyagolt célkitűzés a fenntartható fejlődést és kiegyensúlyozott gazdasági teljesítményt szolgáló intézkedések között. A tanulmány az élelmezésbiztonságnak az egy munkavállalóra jutó kibocsátás (termelékenység) növekedésére való hatását vizsgálja, miközben figyelembe veszi az országok fejlettségét. A dinamikus panel regresszió alapján kijelenthető, hogy az élelmezésbiztonság pozitív hatást gyakorol a termelékenység növekedésre, azonban a fejlettebb országok esetén ez a hatás erősebb. Az eredmények rávilágítanak az alacsony jövedelemszinttel rendelkező országok gazdasági problémáinak összetettségére, hiszen a fejlődésükhöz láthatóan nem elégséges az élelmiszerfogyasztás egyoldalú növelése.

• A globális elektromos autóipar és a hozzá kapcsolódó közvetett emisszió

  Németh Kevin

  Megtekintések száma:

  550

  Bolygónk alternatív megoldásokkal törekszik a közlekedés környezetbarátabbá alakítására, amelyhez kapcsolódóan megfigyelhető volt az elmúlt években, hogy a fogyasztók attitűdjei jelentősen megváltoztak az autóvásárlások kapcsán. Ezt vizsgálva megállapítható, hogy a globális autópiac egyik legmeghatározóbb szereplőjévé kezdtek válni az elektromos autók. Christopher Buchal egyik vizsgálatában azonban arra, hogy egyes területeken az elektromos autók akár 11-28 százalékkal jobban terhelhetik a környezetet, mint a hagyományos robbanómotoros autók. Ez úgy lehetséges, hogy különbséget teszünk a közvetlen és a közvetett kibocsátás között. Az elektromos járművek károsanyag-kibocsátásánál ugyanis elmondható, hogy a közvetlen emisszió nulla, viszont a közvetett szennyezés sok helyen kiugróan magas az áramtermeléshez kapcsolódóan. Célkitűzésem tehát, hogy valódi képet adjak arról, hogy megéri-e áttérni elektromos autókra, illetve javaslataim ismertetése a jövőt tekintve.

• Környezetvédelmi törekvések a repülőgépiparban az Airbus és a Boeing példáján keresztül

  59-66

  Mezei Balázs

  Boros Norbert

  Megtekintések száma:

  140

  Az elmúlt évtizedek alatt a repülőgépipar soha nem látott fejlődésen ment keresztül. A felhasznált nyersanyagok közül a szálerősítésű anyagok teret hódítottak, miközben egyre növekedett az repülőgépipari hulladék hasznosításának aránya. A hajtóművek üzemanyag hatékonysága szintén növekedett, az egy utasra vonatkozó CO2 kibocsátás pedig jelentősen lecsökkent. Mindemellett viszont az iparág környezetre gyakorolt hatása állandósulni látszik. Munkánk során a repülőgépipar által okozott környezeti terheléseket vizsgáltuk az Airbus és a Boeing példáján keresztül. Célunk az volt, hogy az ipari növekedés és a környezet terhelése közti kapcsolatot meghatározzuk, különös tekintettel a potenciálisan alkalmazható fejlesztésekre nézve.

• Innovatív szennyvíztisztítási módszer vizsgálata kommunális szennyvíz kémiai kezelésére

  136-144

  Truzsi Alexandra

  Bodnár Ildikó

  Fülöp Zoltán

  Megtekintések száma:

  368

  A VízTEC Zrt. és a Debreceni Vízmű Zrt. vezetősége kölcsönösen kifejezte azon szándékát, hogy a debreceni szennyvíztisztító telep intenzifikálásának vizsgálatára vonatkozóan kijelöljön egy kutatási időszakot. Ezen időszak alatt a VízTEC Zrt. új fejlesztésű terméke, a VIRON Plus 40 koagulálószer kerül kipróbálásra. A kutatás célja a VIRON Plus 40-el történő intenzifikálás lehetőségeinek vizsgálata a debreceni szennyvíztisztító telepen. Az új generációs koagulálószerek feladatai a szervetlen foszfor kicsapatásán túlmutatnak, illetve egyre bővülnek. A modern szennyvíztelep már nemcsak megtisztítja a vizet, hanem energiát és hasznosítható iszapterméket állít elő. A megfelelő energiamérleg, költséghatékonyság és a szén-dioxid kibocsátás minimalizálása fokozódó hangsúlyt kap az üzemeltetésben.

• Az emberi ürülék kapcsolata az éghajlat változással

  139-154

  Zseni Anikó

  Nagy Judit

  Megtekintések száma:

  199

  Tanulmányunk arra a nem kellően vizsgált kérdésre szeretné felhívni a figyelmet, hogy az emberi ürülék és annak különböző kezelési módjai milyen kapcsolatban állhatnak az éghajlatváltozással. Ürülékünk ugyanis a bioszféra körforgásának része, és szerves széntartalma annak kezelési módjától függően különböző mértékben és időintervallum alatt szén-dioxidként a légkörbe jut. A széklet szárazanyag-tartalmának 40-55% a, a vizelet szárazanyag-tartalmának 11-17%-a szén (szerves vegyületek formájában). Ez körülbelül 21-57 g/fő/nap szerves vegyületekben kötött szén termelését jelenti, amely szám a Föld teljes népességére vonatkozóan hozzávetőlegesen 58-153 millió tonna szén ürülékkel történő kibocsátását jelenti évente. A fejlett világban általános, vízöblítéses toaletten alapuló vízi infrastruktúra környezeti terhei számottevőek, és ezek között sem a szennyvíz összegyűjtése és tisztítása okozta szén-dioxid kibocsátás mértéke, sem az ürülék szerves- és tápanyagtartalmának elpazarlása nem kellően tanulmányozott. A tanulmány rávilágít a szennyvízelvezetés és -tisztítás energiaigénye által generált szén-dioxid, a szennyvíztisztítás során az ürülékben lévő szerves szénvegyületek oxidálása során keletkező széndioxid, valamint a szennyvíziszap anaerob kezelése során keletkező metán elégetése okozta szén-dioxid kibocsátásra, valamint bemutatja az ürülék közvetlen komposztálással történő – jelenleg a világban még nem kellően elterjedt – hasznosításának lehetőségét.

• A szalma alternatív felhasználása

  331-343

  Mészáros Szilvia

  Megtekintések száma:

  138

  Kutatásomban a szalma alternatív felhasználásának lehetőségét ismertetem. Előtérbe helyezve a költséghatékony szemléletet a beruházások és az energia felhasználás területén. Egy szalmabálából épült épület energetikai eredményeit hasonlítottam össze egy régi, és egy új téglaépülettel, valamint egy passzívház energetikai értékeivel. A vizsgálat során elemeztem a beépített energia, primer energia, CO2 kibocsátás felhasználásának adatait. Energia jellegű költségek számítását végeztem el 50-éves élettartamra. Kutatásom során megállapítottam, hogy a szalma kiváló hőszigetelő anyag, így a vizsgált objektum energia igénye 25,38%-a a hagyományos épületekéhez képest.