Keresés
Keresési eredmények
-
Fenntarthatóság, fenntartható ellátási lánc menedzsment
322-328Megtekintések száma:798A világgazdaság gyors fejlődése, a természeti erőforrások növekvő hiánya és a szennyezés által okozott romlás miatt a környezetvédelem a világ országainak és régióinak alapvető problémája lett. A fenntarthatóság a politikai döntéshozók, az újságírók, a tudósok, az egyetemek és a társadalom körében a világ számos részén és a különböző kutatási területeken közös vita tárgyává. Általánosan elfogadott, hogy a vállalatok fontos szerepet töltenek be a fenntartható fejlődés problémáinak kezelésében is. Ebben a szerepben kulcsfontosságú kihívást jelent a fenntartható fejlődés által okozott gyakran ellentétes nyomások egyensúlyba hozni, azaz a vállalati szintű gazdasági teljesítmény szembenállását a környezeti romlással és a társadalmi zavarokkal. A fenntarthatóság elveinek a vállalatokba való hatékony integrálásához a szervezetek határain túlmutató cselekvésre van szükségük. A fenntarthatóság kérdése egyre erőteljesebben megjelenik a felelős vállalatirányítás eszméi között. Az ellátási lánc menedzsment egyik legfontosabb területe, hogy a vállalatok versenyelőnyt szerezzenek a piacon. Ez jelentős hatást gyakorol a természeti környezetre, és egyre nagyobb szükség van a környezeti gondolkodás integrációjára az ellátási lánc menedzsmentjében és folyamataiban, ezért a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre, egyre nagyobb részt vállalnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás kezdeményezésekből, a környezetbarát ellátási lánc elérésért. Az elmúlt évtizedekben kidolgozták a fenntartható és a zöld ellátási lánc menedzsment gyakorlatokat, ezzel próbálva integrálni a környezetvédelmi szempontokat a szervezetekbe, a termelési és fogyasztási folyamatok környezetére gyakorolt, nem kívánt negatív következmények csökkentésével. Jelen cikkben a szakirodalmakat alapul véve főként leíró szekunder kutatás során vizsgáltam a fenntarthatóság és a fenntartható ellátási lánc menedzsment kérdéskörét.
-
A fenntartható fogyasztás egy lehetséges ösztönzője
21-40Megtekintések száma:326A fenntartható fejlődés koncepciójának térhódításával és a szükségletekhez kapcsolódó kérdések ismételt előtérbe kerülésével a fogyasztáshoz kötődő alapvető fogalmakat alaposabban – a főáramú közgazdaságtan által nem vizsgált szempontokból is – elemezni kell. A fogyasztáshoz való viszonyt alapvetően meghatározza az uralkodó értékrend, melynek napjainkban lényeges eleme a fogyasztás társadalmi rangot szimbolizáló jellege. Jelen tanulmány célja a hasznosság fogalmának kritikai szemléletű vizsgálata, a fenntartható fogyasztás ösztönzéséhez kapcsolódó hagyományos és alternatív gondolkodási irányzatok, törekvések áttekintése. A szerzők érvelése alapján a hasznosságot nem lehet csupán szűken vett gazdasági megfontolások szerint vizsgálni, hanem a közösség és a jövendő generációk feltételezett érdekeit is figyelembe kell venni annak megállapítása során, hogy mit tekintünk hasznosnak. A tanulmány a fenntartható fogyasztást ösztönző alternatív pénzügyi megoldási javaslatok bemutatásával zárul. Az ismertetett példák bizonyítják, hogy az alternatív pénz-modellek alkalmasak a fenntartható fogyasztói magatartás ösztönzésére, mert ezek olyan külső motiváló eszközök, amelyek a jutalmazás révén váltják ki a kívánt viselkedésformát.
-
Környezeti index és Környezeti Városi Reziliencia Index értékeinek számítása négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és négy Győr-Moson-Sopron megyei település esetében
17-29Megtekintések száma:110A globalizáció és az urbanizáció számtalan kihívással állítja szembe a különböző településeket. A globális problémákra az érintettek fenntartható projektek révén igyekeznek gyógyírt nyújtani. A Brundtland Bizottság 1987-es fenntartható fejlődés definíciójának megalkotása óta a fenntarthatósági szemlélet a gazdaság valamennyi dimenzióját átjárja, így a környezeti dimenziót is. Magyarországon az IBM készített tanulmányt (Lados – Horváthné Barsi, 2011), melyben kulcsszerepet kap az élhető város definíciójában meghatározott zöld, fenntartató megoldások keresése. A fenntartható városok sajátságai, hogy ellenállnak a katasztrófáknak, a sokkhatás bekövetkezte után visszatérnek az egyensúlyi állapotba (Seeliger, Turok, 2013). A rezilienciát a fenntarthatóság egyik pilléreként is említhetjük. Az UN-Habitat közleményében úgy fogalmaz a reziliencia bármely városi rendszer azon képességére utal, hogy képes ellenállni többszöri sokkhatásnak és abból gyorsan felépülni, valamint képes fenntartani a szolgáltatásai folytonosságát (OECD, 2018). Tanulmányomban az ország legkeletibb és legnyugatibb megyéje esetében kívánom prezentálni a népességszám alapján kiválasztott négy-négy legnagyobb városuk környezeti indexének és Környezeti Városi Reziliencia Indexének (KVRI) eredményeit, ezzel feltárni az ország keleti és nyugati határánál vizsgált települések helyzetét a környezeti dimenzió vonatkozásában.
-
Az élelmezésbiztonság és a gazdasági növekedés kapcsolata jövedelemszintenként
16-29Megtekintések száma:175Az élelmezésbiztonság biztosítása alapvető, de gyakran elhanyagolt célkitűzés a fenntartható fejlődést és kiegyensúlyozott gazdasági teljesítményt szolgáló intézkedések között. A tanulmány az élelmezésbiztonságnak az egy munkavállalóra jutó kibocsátás (termelékenység) növekedésére való hatását vizsgálja, miközben figyelembe veszi az országok fejlettségét. A dinamikus panel regresszió alapján kijelenthető, hogy az élelmezésbiztonság pozitív hatást gyakorol a termelékenység növekedésre, azonban a fejlettebb országok esetén ez a hatás erősebb. Az eredmények rávilágítanak az alacsony jövedelemszinttel rendelkező országok gazdasági problémáinak összetettségére, hiszen a fejlődésükhöz láthatóan nem elégséges az élelmiszerfogyasztás egyoldalú növelése.
-
A környezeti teljesítményértékelés indikátorai – elmélet és vállalati esettanulmány
224-231Megtekintések száma:691A vállalati teljesítményértékelés gyakorlatában az elmúlt évtizedekben változás ment végbe. Megjelentek a teljesítménymenedzsment rendszerek, az indikátorokon alapuló értékelő-készletek, illetve az intellektuális tőke értékelésének hangsúlyossága és ehhez kapcsolódóan az újabb értékelési módszertanok. A teljesítményértékelésnek tehát sokszínű és korszerű eszközei alakultak ki mind elméletben és gyakorlatban. A munka szempontjából kiemelkedő tény, miszerint az üzleti életben növekedésnek indult a fenntartható fejlődés koncepciójának térnyerése, továbbá a fenntarthatósághoz kapcsolódó koncepciók, eszközök, módszerek használata is. Így jelenik meg a fenntarthatóság pilléreihez kapcsolódó vállalati gyakorlat mérése, értékelése is hangsúlyosan – legyen szó környezeti teljesítményértékelésről, vagy éppen a CSR tevékenységek értékeléséről. A munka a környezeti teljesítményértékelés elméletére és gyakorlatára fókuszál. Összegezzük – definíciókon keresztül vizsgáljuk – a környezeti teljesítményértékelés koncepcióját. Különös figyelmet fordítunk a környezeti teljesítményindikátorok tulajdonságaira – mind szabványosítási hátteret figyelembe véve, mind az aktuális szakirodalmakat tekintve –, továbbá az indikátorkészletek összeállításának elméleti hátterére is kitérünk. Az elméletet meghaladva azonban érdemes a gyakorlatot is figyelembe venni. A munkát egy multinacionális vállalat telephelyének gyakorlati példájával zárjuk.
-
Az ipar 4.0 és a digitalizáció szerepe a mezőgazdaságban, különös tekintettel a romániai mezőgazdaságban
Megtekintések száma:387A robotizáció, az automatizáció, az adatok felhasználása, a mesterséges intelligencia nagymértékben teret hódítanak a világban és a mezőgazdasági szektorban is, amelyek hozzájárulnak egy hatékonyabb mezőgazdasági szektor kialakításához. A mezőgazdaságban a fenntartható fejlődés nélkülözhetetlen eszközei az ipar 4.0 által nyújtott lehetőségek, technológiák. Az agrárszektor számára a digitalizáció jelenti a jövőt, ugyanis növeli a terméshozamot, miközben a környezettermelés mérséklődik, nem növekedik. Jelen kutatás célja, hogy bemutassa az Ipar 4.0 fogalmát, szerepét a mezőgazdaságban, illetve megvizsgálja a romániai mezőgazdasági szektor viszonyulását, körülményeit az ipar 4.0 technológiáinak és a digitalizáció adoptálásához.
-
A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata
58-71Megtekintések száma:160A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.
-
A fa értékteremtési lánc logisztikai koncepciója
139-154Megtekintések száma:211Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás gazdasági jelentőségét nagymértékben a fa értékteremtési lánca határozza meg. A fa, mint megújuló nyersanyag, termelésével és feldolgozásával egyidejűleg az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás alapvetően hozzájárul a fenntartható fejlődés céljainak megvalósításához. A multifunkcionális erdőgazdálkodás különböző áruk és szolgáltatások előállításában megnyilvánuló kapcsolatrendszere szükségszerűen azt eredményezi, hogy egy kapcsolati ág megváltozása az erdészeti üzemi értékteremtés teljes hálózatának változásához vezet. A kíméletes és tartamos erőgazdálkodás értékteremtésének speciális területei az infrastrukturális, rekreációs és turisztikai jellegű szolgáltatások.
-
A zöld ellátási lánc vizsgálati módszerei, különös tekintettel a beszállítói kiválasztás és értékelés eszközeire
240-254Megtekintések száma:374Napjainkra egyre több cikk jelent meg a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés témakörében. A fenntarthatóság fontos szerepet játszik az ellátási lánc menedzsmentben is. A zöld ellátási lánc menedzsment (Green Supply Chain Management, továbbiakban: GSCM) kulcsfontosságú megközelítést jelentett azoknak a vállalkozásoknak, amelyek környezetvédelmi szempontból fenntarthatóvá kívánják tenni vállalkozásaikat. A GSCM fogalma magában foglalja a környezetvédelmi kritériumok beépítését a hagyományos ellátási lánc menedzsment döntési kontextusába. A vállalatok egyre inkább elvárják, hogy fenntarthatósági erőfeszítéseiket a saját működésükön túl kiterjesszék a beszállítóikra és ügyfeleik fenntarthatósági elvárásaikra. A beszállítói értékelés és kiválasztás módszereinek irodalma viszonylag nagyszámú, bár a környezeti tényezőkre vonatkozóak száma korlátozott. Az utóbbi időben az ellátási lánc menedzsment-döntéseiben a zöld beszállító teljesítményének értékeléséhez alkalmazott megközelítések, minőségi és mennyiségi környezeti adatokat egyaránt használnak. Tekintettel erre a fejlődő kutatási területre, ennek a cikknek a célja a nemzetközi tudományos folyóiratokban végzett kutatások elemzése, amelyek a zöld beszállítói kiválasztására és értékelésre összpontosítanak. A cikk célja két kérdés megválaszolása: Milyen kiválasztási módszereket alkalmaznak? Milyen környezetvédelmi és egyéb kiválasztási kritériumok vannak a zöld szállítói menedzsment számára?
