Keresés

Keresési eredmények

• Építőipari kockázatok rétegei = Analysis of construction risks of layer

  92-101

  Cserpes Imre

  Szabó József

  Megtekintések száma:

  120

  A kockázat és a bizonytalanság nagyon régóta filozófiai, elvi viták tárgya. Mindkét fogalom azt a törekvést szolgálja, hogy jövőbeli események természetét és hatásait elemezzük, és előre jelezzük. Különbségük viszont abban áll, hogy elemzésük más-más módon lehetséges. A bizonytalanság félelmet keltő, nehezen elemezhető, a kockázat pedig adatokkal jobban ellátott, módszertanilag könnyebben megközelíthető, ezért elfogadhatóbb, kezelhetőbb jelenség. A cikk elméleti része azt állítja, hogy a kockázat és a bizonytalanság egy kockázati spektrumot jelöl ki. A következő állítás az, hogy a spektrum több egymásra rakódott rétegből áll: a kockázat és a bizonytalanság a két szélső pozíciót foglalja el.

• Projektkockázatok és kockázatos projektek

  164-189

  Michelberger Pál

  Kemendi Ágnes

  Megtekintések száma:

  308

  A projektek a szervezeti változás kulcsfontosságú mozgatórugói; a kudarcuk vagy a sikereik egyaránt jelentős hatással lehetnek a szervezeti teljesítményre. Kockázatok a projekt teljes életciklusa során jelentkezhetnek. Ezeknek és a projekt-tervezés kezdeti bizonytalanságainak kezelése a projektmenedzsment fontos feladatai. A tanulmány korszerű projekt- és kockázatkezelési szabványok és ajánlások alapján ismerteti a hagyományos projektmenedzsment eszközök és módszerek kockázatelemzésben, -értékelésben és -kezelésben történő alkalmazását. A szerzők vizsgálják a klasszikus projektmenedzsment célkitűzések (átfutási idő – erőforrás - célok) és a kockázatalapú döntéshozatal közötti kapcsolatot is. A különböző méretű és hatókörű projektek kockázatai valamint az azokra adott kockázatkezelési eljárások eltérőek lehetnek. A tanulmány rávilágít az ISO 31000-es kockázatkezelési szabványcsomag lehetséges szerepére a projektek kockázatmenedzsmentjében. A szerzők szakirodalmi feldolgozás alapján elemzik a különböző projektek kockázatmenedzsmentjét beleértve a projekt érintettek kockázatokhoz való viszonyát is. A K+F és agilis projekteknek valamint a projektportfolióknak sajátos és összetett kockázati kitettségük van, de projektmenedzsmentjük több rejtett kockázatelemző és -kezelő funkciót is tud biztosítani.

• Stratégiát megalapozó elemzések gyakorlati alkalmazása

  59-72

  Nábrádi András

  Forest David

  Madai Hajnalka

  Bittner Beáta

  Kovács Tünde Zita

  Nagy Adrián

  Megtekintések száma:

  458

  A környezet növekvő változékonysága egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok, vállalkozások számára. A gazdasági események bekövetkezésének sebessége változó, a bizonytalanság miatti kockázat nő, ami az üzleti vállalkozásoktól új szemléletű tervezési gyakorlatot vár el. Stratégiájuk kialakítása, tervezése során mind a külső és a belső környezet tényezőinek feltárása, mind a versenytársaik elemzése jól megválasztott módszerek alapján történhet. Ezen módszerek áttekintését, a tervezési és oktatási gyakorlatban történő alkalmazását tekintjük cikkünk céljának, melynek során a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott stratégiát megalapozó módszereket mutatjuk be, kiemelve a külső és a belső környezetet elemző módszereket. A külső környezet elemzése során a hagyományos PEST analízisre és a Porter–féle öttényezős modellre épülő külső faktor értékelő mátrix felépítését és alkalmazhatóságát szemléltetjük. A belső elemzési módszerek esetén a módszerválasztás szempontrendszerét, valamint az alkalmazható módszerek esetén az erőforrás alapú megközelítésre, kulcsfontosságú tényezők elemzésére, illetve a Porteri értéklánc elemzésre épülő belső faktor értékelő mátrix jelentőségére térünk ki. A stratégiát megalapozó elemzések harmadik pillérét a versenytársak mátrix alapú értékelése jelenti. A módszerek alkalmazhatósága függ a vállalkozás formájától, működési területétől és tevékenységének jellegétől, amit az új gazdasági szférák (pl.: sharing) és az átalakult erőviszonyok megjelenése is bonyolít.

• Nanoanyagok alkalmazásának munkabiztonsági vonatkozásai

  304-312

  Zákányiné Mészáros Renáta

  Járdán Eszter

  Zákányi Balázs Zsolt

  Megtekintések száma:

  107

  Napjainkban, köszönhetően speciális tulajdonságaiknak a nanoanyagok egyre jelentősebb érdeklődést keltenek, ipari alkalmazásuk egyre inkább terjed. Különleges tulajdonságaikat főként annak köszönhetik, hogy a nanoanyagok főbb jellemzői nem minden esetben ugyanolyanok, mint ugyanannak az anyagnak a normál mérettartományú változata, sőt adott esetben akár jelentősen eltérhetnek, mindez főként a megnövekedett felületnek, illetve a kis méretű anyagok speciális fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhető. Miközben ezen anyagok az iparban jelentős új funkciót töltenek be, a környezettel és a biológiai szervezetekkel kialakuló kölcsönhatásaik egyre kiszámíthatatlanabbak, így alkalmazásuk kapcsán például humánbiztonsági szempontból a bizonytalanság egyre nagyobb. A rendkívül gyors technológiai fejlődés következtében ezen anyagok jóval hamarabb alkalmazásra kerültek, mint ahogyan az alkalmazásukhoz kapcsolódó jogi szabályozás kialakulhatott volna, így jelenleg a nanoanyagok alkalmazására vonatkozó kötelező érvényű rendelet jelenleg nem érhető el. Jelen pillanatban a nanoanyagot gyártó maga felel a termékek biztonságáért. Természetesen, mindemellett a kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogi szabályozás és szabványok kezelésükhöz kiváló alapot jelentenek, azonban az anyagok specifikus tulajdonságai, újszerűsége és a hatásmechanizmusra vonatkozó hiányos ismeretek következtében egy kockázatértékelés elkészítése mégis kihívást jelenthet a szakember számára.