Keresés

Keresési eredmények

• Egyetemi hallgatók tanulási szokásairól

  1-9

  Burján-Mosoni Boglárka

  Vámosiné Varga Adrienn

  Megtekintések száma:

  24

  Vajon milyen elektronikusan elérhető tartalmakat preferálhatnak a hallgatók? Kérdőíves felmérést végeztünk, melyben rákérdeztünk az egyetemi hallgatók tanulási szokásaira: hol, hogyan, kivel, mikor, mennyit, honnan tanulnak? Használnak-e problémamegoldó szoftvereket? Tájékozódnunk kell róla, hiszen a tanulási szokások, stratégiák jelentősen megváltoztak az utóbbi években. A kérdőívre adott válaszokat figyelembe véve felhívjuk a figyelmet néhány oktatási színvonalat javító tevékenységre.

• Internetezési szokások és etikai értékrend közötti lehetséges összefüggések vizsgálata közgazdászhallgatók körében

  14-25

  Barizsné Hadházi Edit

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  122

  Napjainkban szemtanúi lehetünk annak a tendenciának, hogy milyen mértékben beépült mindennapjainkba az informatikai eszközök, és ezzel együtt az internet használta. Egyetemi oktatóként is azzal szembesülünk, hogy diákjaink egyre erősebben kötődnek az informatika világához. Kutatásunkban éppen ezért azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk, mennyi időt és milyen céllal használják az internetet hallgatóink. Korábbi munkáinkban már elemeztük közgazdászhallgatók etikai attitűdjeit, jelen tanulmányunkban ezt a két kérdést megpróbáljuk együtt is körbejárni, arra keresve a választ, vajon van-e valamilyen összefüggés fiataljaink internetezési szokásai és etikai értékítélete között.

• Fogyatékos tanulók szabadidős preferencia- rendszerének elemzése egy kutatás tükrében

  98-115

  Laoues-Czimbalmos Nóra

  Bácsné Bába Éva

  Mező Katalin

  Kőnigh-Görögh Dóra

  Müller Anetta Éva

  Megtekintések száma:

  675

  A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.

  A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.

• Versenysportolók sporttevékenységgel kapcsolatos kiadásainak vizsgálata

  126-134

  Dorogi Kristóf Tibor

  Megtekintések száma:

  96

  Az elmúlt évtizedekben a sport gazdasági szerepe világszerte növekedett, és ez alól Magyarország sem kivétel. A sport az egyik legfontosabb iparágak közé tartozik, amely jelentős gazdasági előnyöket kínál az országnak. Ennek megfelelően a sportgazdasági terület egyre nagyobb figyelmet kap, és egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi és hazai gazdaságban egyaránt. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az embereknek mekkora kiadásai vannak a sportolással kapcsolatban. Kérdőíves felmérést végeztünk, demográfiai adatokon kívül, a sportolási szokásokra és sportolással kapcsolatos költéshajlandóságukra kérdeztünk rá. A válaszadók többsége versenysportoló, akik többnyire csapatsportágakban versenyeznek. Az eredmények szerint a megkérdezettek közül, aki csapatsportágat űz, annak semmivel sem kell több kiadásra számítania, havi szinten, mint azoknak az embereknek, akik egyéni sportágat űznek.

• Digitalizáció hatása a hazai kereskedelmi stratégiákra

  318-333

  Kontor Enikő

  Kiss Marietta

  Fehér András

  Megtekintések száma:

  1389

  Tanulmányunk célja, hogy feltérképezzük a digitális tér illeszkedését napjaink és a jövő kereskedelmébe és meghatározzuk a digitalizáció hatását a hazai kereskedelmi stratégiákra. A fogyasztók információszerzési és vásárlási szokásai drámaian megváltoztak. A ma fogyasztója számára elsősorban a kényelem, a hatékonyság (a termékhez való gyors, kényelmes hozzáférés a megfelelő ár-érték arányban) és az élmény jelentik azokat a kulcstényezőket, melyek alapján döntését meghozza. A kereskedők igazodva ezekhez újszerű kereskedelmi stratégiákat alakítottak ki, melyeknek szerves része a digitalizáció vívmányainak felhasználása. Ennek egyik vetülete az e-kereskedelem egyre erőteljesebb globális fejlődése. A hazai online kereskedelem is évről évre jelentősen bővül. 2018. évi adatok alapján a belföldi és külföldi online értékesítés volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot. A hazai online fogyasztók egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben vásárolnak az interneten. Az online bevásárlás virtuális valóság platformokon való megvalósulása pedig élményszerűbbé teheti ezt a vásárlási módot. A webshopoknak újabb fogyasztói igényeknek kell megfelelni és a megrendelt árut mielőbb, lehetőleg 24 órán belül kiszállítani. A csomagok kézbesítésének számos változata kezd egyre népszerűbbé válni (pl. csomagautomaták, pick pack pontok). A hagyományos csatornákat sem szabad azonban eltemetni. Óriási előnyük, hogy a vásárló több érzékszerven keresztül válogathat a termékek között és az impulzusvásárlásnak is nagyobb teret enged. Ezt a kor követelményeinek megfelelő digitális technológiával kombinálva teljes körű vásárlási élmény nyújtható. Felismerve ezt az igényt az online és hagyományos csatornák manapság sok esetben már keverednek (pl. multichannel, omnichannel, crosschannel) és rengeteg lehetőséget nyújtanak a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során. A vásárlók kényelmét szolgálja a hagyományos üzletek eladóterének optimalizálása és a vásárlói útvonalak digitális technológiákkal (pl. digitális polccímke) való támogatása is. Az újabb innovációk a vásárlási folyamat automatizációját vonják maguk után és szenzorok (pl. Amazon Go) vagy robotok (pl. Pepper) segítségével teszik kényelmesebbé és személyre szabottabbá a vásárlási folyamatot. A digitális személyi asszisztensek az eladószemélyzet digitális változataként fognak feltűnni a jövőbeli vásárlásaink során.

• Battery Measurement Methods and Artificial Intelligence Applied in Energy Management Systems

  428-436

  Menyhárt József

  Szabolcsi Róbert

  Megtekintések száma:

  146

  Diagnostics of batteries using advanced methods have gained remarkable roles in the past few years. This study focuses on the type of measurements, tests and methods to reveal and classify them. During manufacturing and operation several faults could emerge in batteries including non-optimal operation conditions, operators without experience, and finally, random changes in batteries under physical and nonphysical conditions. Improper handling of batteries and battery cells man cause operation failures or, in the worst case, accidents. To reveal these problems several methods are applied in industry and in scientific laboratories. For a comprehensive analysis of battery management, artificial intelligence and Industry 4.0 methods can be used very effectively. Big Data analysis in its standard form is not a new achievement, but other mathematical tools could be applied to control monitoring such as Fuzzy Logic or Support Vector Machine (SVM). They are efficient tools to analyse the deviation of batteries condition because it can detect sudden changes, parameter deviations and anomalies, and the user’s behaviour and habits. This article gives a description about the most important battery testing methods and the connection between Big Data and Operation Management with Artificial Intelligent (AI) methods.