Keresés

Keresési eredmények

• Examining the Virtues of Organisational Citizenship Behaviour (OCB) at an SME

  41-52

  Popovicsné Szilágyi Zita

  Megtekintések száma:

  186

  Napjainkban, különösen Magyarország keleti régiójában a kisvállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelent a jól képzett munkaerő bevonása és megtartása, amely képes elfogadni és elkötelezni magát a kkv-k céljai mellett. Ennek oka, hogy az ide települő külföldi tulajdonú nagyvállalatok ígéretes karrierlehetőségeket kínálnak számukra. Ha azonban a kkv-k alkalmazottai rendelkeznek a szervezeti polgár magatartás (OCB) erényeivel, akkor erősebb elköteleződés alakul ki bennük a szerveztük íránt. Kutatásunk célja az volt, hogy felfedjük, milyen mértékben vannak jelen az öt OCB erény; a sportszerűség, lelkiismeretesség, altruizmus, udvariasság és a polgári erény egy Hajdú-Bihar vármegyei építőipari kisvállalkozás esetében. Felmérésünket kérdőíves módszerrel végeztük, melyet a munkahelyen eltöltött munkaviszony, az iskolai végzettség és az életkor függvényében elemeztünk. Főbb eredményként megállapítható, hogy szoros összefüggés van az OCB tulajdonságok jelenléte és az életkor valamint az adott cégnek eltöltött idő között.

• Digitalization Trends and Their Possible Implications to SME Performance: Comparative Study Between Hungary and Azerbaijan

  1-13

  Mahmudova Leyla

  Megtekintések száma:

  170

  This comparative research intends to find similarities and differences in the digitalization level of Hungary and Azerbaijan. Following the state of art in digitalization, further focus is on the digitalization of small and medium enterprises in both countries. The secondary research is done through several international reports and databases collected for years 2018-2022, depending on the availability. The comparison is performed based on four subcategories of digitization areas defined by the European Commission. The study holds its uniqueness due to the absence of comparative research between the mentioned two countries and the indicators used. The results contribute to the awareness, existing knowledge and provide future research insights into digitalization trends of both countries.

• Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében

  507-514

  Filep Roland

  Megtekintések száma:

  683

  A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.

• A KKV-k helyzetének vizsgálata az Európai Unióban és hazánkban minőségbiztosítási szempontból

  Popovicsné Szilágyi Zita

  Menyhárt József

  Megtekintések száma:

  179

  Hazánkban napjainkban a kis- és középvállalkozásokra igen nagy feladat és elvárás hárul az elnépesedett külföldi tulajdonú nagyvállalatok jelenléte miatt. Ahhoz, hogy velük együtt tudjanak működni, be tudjanak kapcsolódni, s ezáltal integrálódni az általuk diktált értékláncba, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ehhez elengedhetetlen a minőségi tanúsítványok megszerzése és megtartása, mely kizárólag alapos átvilágítás és problémafeltárás mellett lehetséges. Ezt a kialakult helyzetet még tovább fokozza a valamennyi szektort érintő globalizáció, azaz, hogy globálisan is képesek legyenek versenyképesek maradni. Bár hazánkban a legtöbb KKV a családi vállalkozások sajátosságait viseli magán, az innovációt nem kerülhetik el, ha versenyben akarnak maradni. Ehhez pedig szervesen hozzátartozik a minőségbiztosítás.

• A Case Study on Human Resource Management Practice of a Sport Organization

  410-425

  Dajnoki Krisztina

  Szabados György Norbert

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  721

  Human resource with the adequate ability and skills is of decisive importance in all organizations, irrespective of the field of activity in which they operate. It is no different with the life of sports organizations. The human resource management of sports organizations is peculiar which is influenced by, on the one hand, the operating form of an organization, on the other hand, the nature of employment. Those well-known jobs can be also found in the sport organizations which are necessary to operate an organization and carry out the general tasks, at the same time, the amateur or professional athletes turn up as specific human resources. Aim of the study is to explore the specific characteristics of the human resource management of a particular organization, namely Debreceni Egyetem Atlétikai Club Sport Nonprofit Közhasznú Kft. (University of Debrecen Athletic Sport Non-profit Public Benefit Purpose Ltd., hereinafter: DEAC Ltd.), primarily focusing on the traditional HR functions. After reviewing the domestic and international specialized literatures, the practice of the examined sport organization will be described by means of case study, document analysis and managerial interview methods. Based on the results, it can be determined that there is no separate HR manager in case of the examined sport organization, due to its size, but the managing director carries out the tasks as an economic and HR manager in one person. From the aspect of organizational operation, the practice of HR functions is similar to the practice of other SME business organizations, at the same time, the management of athletics as human resources means its specific characteristic where the managements of labour supply, career and talent has other interpretation.

• Az agrár-élelmiszer gazdaság üzleti kapcsolataiban szereplő információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának vizsgálata

  21-29

  Boros-Papp Sándor

  Várallyai László

  Megtekintések száma:

  130

  A kis- és középvállalkozások Európa gazdaságának a motorjai. Ezt bizonyítja a 2000-ben elfogadott Európai Kisvállalati Charta is, valamint az, hogy a szektor több mint 90 millió embert foglalkoztat. Hatékony működésükhöz, versenyképességük megtartásához megfelelő információs és kommunikációs technológia ellátottság elengedhetetlen. Termelékenységük akadálytalan növekedése szempontjából ezen technológiákat tudniuk kell megfelelően alkalmazniuk. Tanulmányunk célja a magyar KKV szektor regionális IKT ellátottságának felmérése és összehasonlítása az EU tagállamokkal.

• A nyílt innováció modelljének alkalmazása a beszállítói programokban

  155-167

  Gályász József

  Darnai Balázs

  Antal József

  Megtekintések száma:

  348

  Az innovációs modellek fejlődése alapvetően járul hozzá az üzleti világ gondolkodási kereteinek változásaihoz. Napjainkban, ebben a folyamatban, a nyílt innovációs modell hatása jelent egyfajta paradigmaváltást. Ennek a változásnak a tartalma mára már jórészt egyértelmű a termék - és technológia innováció területén, de nem az a szervezeti- és szervezési innovációkkal összefüggésben. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a tudástranszfer egy speciális megvalósulása, – beszállítói programok – esetén, hogyan lehet alkalmazni a nyílt innováció elveit és annak milyen pozitív hatásai lehetnek. A vizsgálatok elvégzésében az motivált bennünket, hogy általánosan alkalmazható modelleket keressünk a KKV szektor számára az alapvetően nagyvállalatokhoz köthető, egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel jellemezhető ökoszisztémában az együttműködésre.