Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Evaluating the Entrepreneurial Performance in South America. Case of Chile
    13-28
    Megtekintések száma:
    63

    The research objective is to explore Chile's entrepreneurial landscape by assessing individual characteristics and institutional factors through a 'pillars' framework and compare it against Colombia, and Brazil; to identify socio-economic, individual, and institutional differences using the Global Entrepreneurship Index (GEI); to apply bottleneck approach to highlight areas requiring policy intervention. GEI features individual and institutional stage variables in a method where every variable collaboratively interacts, incorporating 14 foundational elements and three sub-indexes: attitudes, abilities, and aspirations. Ranking 18th on the GEI globally and the best in Latin America, Chile excels in key entrepreneurial pillars, showcasing strengths in innovation and a robust entrepreneurial culture. Brazil closely rivals Chile in competition and networking, emphasizing political and economic influence. Colombia surpasses Chile in internationalization and growth-stimulating policies but faces challenges like historical conflicts and wealth distribution. This study identified areas where immediate policy intervention may be necessary by examining Chiles's entrepreneurial ecosystem. The Penalty for Bottleneck (PFB) technique identified the weakest pillars highlighting process innovation, competition, and internationalization. The primary component identified as a bottleneck for resource allocation is Process Innovation, accounting for 73% of the allocation, followed by Competition at 23%. The findings show that allocating more resources to process innovation may improve greatly the overall GEI score. 

  • A nyílt innováció modelljének alkalmazása a beszállítói programokban
    155-167
    Megtekintések száma:
    336

    Az innovációs modellek fejlődése alapvetően járul hozzá az üzleti világ gondolkodási kereteinek változásaihoz. Napjainkban, ebben a folyamatban, a nyílt innovációs modell hatása jelent egyfajta paradigmaváltást. Ennek a változásnak a tartalma mára már jórészt egyértelmű a termék - és technológia innováció területén, de nem az a szervezeti- és szervezési innovációkkal összefüggésben. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a tudástranszfer egy speciális megvalósulása, – beszállítói programok – esetén, hogyan lehet alkalmazni a nyílt innováció elveit és annak milyen pozitív hatásai lehetnek. A vizsgálatok elvégzésében az motivált bennünket, hogy általánosan alkalmazható modelleket keressünk a KKV szektor számára az alapvetően nagyvállalatokhoz köthető, egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel jellemezhető ökoszisztémában az együttműködésre.

  • A regionális társadalmi innováció kérdései
    602-616
    Megtekintések száma:
    246

    A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

  • Social Innovation for the Welfare of the Community
    480-494
    Megtekintések száma:
    152

    The aim of the study is to highlight the focal points that are potentially activating factors in social innovation efforts in the most disadvantaged areas. The study examines certain social initiatives in the Nyírbátor district, with particular emphasis on the efforts promoting community welfare. The study primarily presents the results of qualitative interviews as part of a doctoral research. The examined cases play an important role in the management of the unfavourable processes in the region, and their adaptation as good practice can support the catching-up process. The study identifies the main groups of aspects that, in addition to structuring the case descriptions, also facilitate comparability of good practice. Documentation based on defined criteria supports the adaptation process, which is critical to the successful implementation of social innovation efforts.

  • Applying New Innovative Market Research Methods in the Innovation Process of New Products
    56-69
    Megtekintések száma:
    209

    The innovation environment has changed a lot in the recent years, companies and their enterprises concentrating on product- and process innovation have undergone a lot of changes. According to GUPTA et al. (1986) product innovation is a multidisciplinary process. Although, all functional interfaces are important in the product development process, the research and development – marketing interface is one of the most difficult one. In the last two decades the incredibly fast penetration of the internet has more and more effects on the consumer attitudes. It encourages market researchers to apply such methods by which they could get as close as to the consumers to know their attitudes without taking them out of their natural habitat. In this study our aim is to concentrate on the first phase of the product innovation, which is the exploration of insights and attitudes. In this phase we can use the classical, conventional market research techniques if we want to get primary data, such as focus group interviews, questionnaires, in-depth interviews, but there are new methods as well. One of such novel methods is netnography. The biggest advantage of this research method is that the researcher can observe the consumer groups’ state of mind and decision-making mechanisms through publicly available communication sources in their natural environment. In this study it will be analysed how the directions of netnographic researches have changed by the dynamic changes of the internet. Besides, online participants’ attitudes towards healthconscious nutrition are analysed in practice. As a result of this study, special groups could be identified, which can provide a new perspective for the companies operating in this field beside the classical segmentation techniques. These groups can be the ones which draw up latent market requirements, and thus, helping the companies’ innovation processes.

  • Creativity and Innovation to Improve Processes in a Textile Industry
    80-96
    Megtekintések száma:
    142

    In this scientific work, the My Creative Idea (MIC) program was created and developed in the Coteminas S.A. textile industry, distributed among the organization's units in the country with emphasis on the São Gonçalo do Amarante unit in the state of Rio Grande do Norte. The aim was to critically analyze the improvements of industrial-scale processes resulting from the creativity and innovation intrinsically incorporated and experienced daily in the program. Thus, the general objective of the work was to evaluate the improvements in the productive processes coming from an innovation program in a textile industry, considering as specific propositions with respect to calculating the gains with reduction of losses, cost of implementation of ideas and measure financial returns and evaluate employee satisfaction according to the program. Moreover, there was free access in the company to be able to collect valuable information that could formalize a robust database for later structuring of the document, as well as the application of action research in the form of questionnaires. Therefore, the results verified clarified and emphasized the program's aggregating character to the organization in a general way under aspects that approach the financial spheres, the quality, and the satisfaction and motivation of the employees involved in this whole scenario. I suggest continuing to work on a continuous improvement methodology to further enhance My Creative Idea over the years, as well as insert this method of work to units that have not incorporated this program into their business strategies.

  • Innovációs projektek tapasztalatai az „európai paradoxon” tükrében
    563-578
    Megtekintések száma:
    107

    A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.

  • Implementation of Lean Management Practices in Azerbaijan (on the Example of a Private Company)
    30-40
    Megtekintések száma:
    88

    Organizations are facing crucial modifications as global market and conditions change day after day. To keep up with fast changing realities, it’s important to apply innovation decisions to the current stage of organizations. Lean management consolidates tools and techniques to revert from traditional way of operating to the new human oriented one. In the carried-out research its outlined, human resources management plays a big role in spreading and supporting lean initiatives. It was suggested that, Lean and Human resources management are compatible and should work together to obtain sustainable success by implementation of an innovation approach such as Lean.  Both lean management and human resource management focus on the same goals with different methods in terms of control of businesses. All positivist approaches and practices are included in these approaches and practices, which are developed with a focus on the interests of the community, in order for the process to be concluded positively. The employee-centred management approach of human resources management is crucial to lead and maintain good environment in the teams. For this reason, in the lean management philosophy, it is aware that the corporate structure has responsibilities in terms of training the employees, eliminating their problems and supporting them in struggling with the responsibilities they undertake. This paper is quantitative, online survey has been conducted with employees of a private company in Azerbaijan and results were analysed in statistical analysis software SPSS and relevant suggestions and recommendation were given for reorganization to enable lean friendly environment on a sample of the given company.

  • Folyamat-innovációs eszközök és stratégiák a termelésmenedzsment területén
    148-162
    Megtekintések száma:
    322

    Folyamat-innováció módszere segít megvalósítani a termelési folyamatokban azokat a lehetőségeket, amelyek egyértelmű versenyelőnyt jelentenek. Alkalmazásával akár 30% feletti változás is elérhető a termelékenység növekedésében, valamint a költségek, készletek és átfutási idők csökkentésében. A folyamatfejlesztés során nincs szükség bonyolult módszerekre. A mindenki által használható, logikus, egyszerű eszközök ereje abban rejlik, hogy mindenki képes megtanulni, megérteni, alkalmazni, és gyors visszacsatolást adni a működésről. A napjainkban nyújtott lehetőségek jelentős változást hoztak a gyártórendszerek kialakításában, működtetésében. A kiberfizikai rendszerek megjelenése, a big data nyújtotta lehetőségek és a „dolgok internete” (Internet of Things) erőteljes kutatási potenciált jelenítettek meg a logisztikai, gyártási rendszerek hatékonyabb működtetésében. A hálózati együttműködésben rejlő lehetőségek, a gyártásban áramló anyagok nyomkövetéséből származó információk és a gépek közötti kommunikáció a gyártási folyamatok széleskörű optimalizálására adnak lehetőséget. A kutatás során bemutatott eszköztár nem csak a közvetlen termelésben használható, hanem az értékteremtő folyamat majdhogy nem minden része felbontható rutinszerű cselekvések sorrendjére, így a problémák okai elemezhető és a folyamat egyes részeinek fejlesztése könnyebben megvalósítható.

  • A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
    53-61
    Megtekintések száma:
    308

    A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.

  • Az optikai karakterfelismerő mesterséges intelligencia hatása a munkaerő-piacra
    9-16
    Megtekintések száma:
    349

    Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően ma már nincs szükség sok millió forintos bonyolult szuperszámítógépek kiépítésére, ha nagy mennyiségű adatokat szeretnénk tárolni, feldolgozni, vagy azt modellezni. A mai mikroprocesszorok és CPU-k olyan gyártástechnológiával készülnek és olyan számítási teljesítményre képesek, melyek 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Egyre nagyobb mennyiségű adatokat vagyunk képesek tárolni, feldolgozni és megjeleníteni is. Az adatok ilyen szintű feldolgozási kapacitása mellett egyre inkább teret hódítanak a gépi tanulást alkalmazó programok és felhasználási területek is. A gépi tanulás során mesterséges neuron hálók felhasználásával biológiai ihletésű szimuláció történik, mely képes megoldani bármilyen problémát melyek számítógép segítségével megoldhatók. Az informatika fejlődése a technológia gyors és radikális változásait idézi elő, amely nem csupán a felhasználók digitális adaptációját igényli, hanem bizonyos foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci megoldások idomulását is. A mesterséges intelligencia alapjaiban kérdőjelezheti meg az egyes munkajogi relációkat: az élő munkaerő redukálása mellett új munkavállalói kompetenciákat kényszerít ki. Erre utal az 1998-ban megjelent Supiot-jelentés is, melynek alapfeltevése volt, hogy válságban van a munkajog alapját képező társadalmi, gazdasági szabályozási modell.

Adatbázis logók