Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A minőség- és változásmenedzsment kihívásai a közelgő társadalmi-ipari változások (5.0) kontextusában – egy felmérés tükrében
    138-150
    Megtekintések száma:
    178

    A közelgő ipari-társadalmi forradalom, amelyet a szakirodalom 5.0 elnevezéssel illethet, hangsúlyozza a technológia (gép) és ember értékteremtő munkájának összehangolását. Ezen szemlélet a fenntarthatóság irányába kíván haladni, amely most egyre inkább szignifikánsan kiemelkedő szerepet érdemel a világot érintő negatív hatások átélésével. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az ipar 4.0 kiterjesztett értelemben véve, hogyan jelenik meg és milyen hangsúlyt kap a Magyarországon az autóipari beszállítói láncban, ill. a megkérdezett vezetők milyen változások szükségességét látják indokoltnak a menedzsment folyamatok kapcsán, a hatékonyság elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a humán tőkére. A kvalitatív kutatás részeként szakértői mélyinterjúkra került sor, amely tartalomelemzéssel egészült ki a „grounded theory” módszertanra alapozva. Az eredmények igazolják az eddigi folyamatok felülvizsgálatának és változtatásának szükségességét, annak érdekében, hogy a humán tőkében rejlő potenciál ne vesszen el és a technológiai fejlődés – még inkább – az emberi erőforrás szolgálatába állhasson a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. Ennek lehetséges eszközei között találjuk az auditok utókövetési folyamatának átstrukturálásában végbemenő változásokat a minőséget szolgáló menedzsment rendszerekben, valamint a feldolgozott adatok kiértékelésében a többtényezős statisztikai folyamatszabályozás gyakorlati megvalósítása, amely egyik esszenciája lehet az ipari (IoT) adatoknak.

  • Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán
    116-130
    Megtekintések száma:
    744

    A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.

  • Egészségügyi menedzsment képzések-formák és tartalmak
    Megtekintések száma:
    236

    Az egy tudományterületen belüli szakterületi önállósodás a XXI. századra plurális jelleget öltött. A menedzsment diszciplína XX. század eleji megjelenése az ipar területére korlátozódott, és a hatékonyság maximalizálásával volt összefüggésben. Mára a menedzsment az egészségügy területén is önállósodott, a képzések terén bizonyosan, melyet nemzetközi szinten számtalan képzési forma kínálata erősít meg. Itthon a képzési formák felsőoktatási szinten egyelőre bináris jelleget öltenek, egyetlen BA és egyetlen MA képzési lehetőséget kínálva. Tanulmányunk célja feltárni a nemzetközi képzések sokszínűségét, bemutatva azok fontosabb sajátosságait, összevetve a hazai viszonyokkal, mely összességében új vagy újszerű képzési formák megjelenésének szükségességére világíthat rá.

  • Használt és sportruházat ellátási lánc stratégiájának és mutatószámainak vizsgálata
    86-98
    Megtekintések száma:
    224

    Az alábbi tanulmány egy Magyarországon működő használt és sportruházatokat árusító vállalkozás ellátási lánc stratégiáját mutatja be. Többek között a tanulmányban szó esik az ellátási logisztika fő feladatairól, a logisztikai kiszolgálási színvonaláról, a logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemeiről, és a vevői elégedettség méréséről. Az első lépéstől kezdve, teljesen az utolsóig nyomon követhetjük a folyamatokat. Megismerhetjük részletesen a részfolyamatokat, mint például: a ruhabegyűjtés típusait, a beszerzést, a raktározást, a bontást, a szelektálást, a szétszedést, a feldolgozást, az áru átvételt és az értékesítést. A tanulmány célja, hogy átláthatóbbá tegye a folyamatokat mindenki számára.

  • A termelésirányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata
    401-415
    Megtekintések száma:
    207

    A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre fokozódó, felgyorsuló piaci verseny alakult ki a vállalatok között. Ezen verseny nemcsak a logisztikai folyamatokban, hanem a termeléssel kapcsolatos kérdésekben is jelentősnek tűnik, hiszen a termelővállalatok középpontját jelentik az értékesítésnek, és nélkülük nem teremthetők meg a logisztika folyamataiban fellelhető értékesítési cikkek. A termelés optimalizálásának, hatékonyságának a szerepe az ellátási láncban folyamatosan nő, ugyanis a vállalat költségeinek jelentős része itt képződik. Kutatási célkitűzésünk egy különböző gyártási, szerelési technológiákat alkalmazó vállalat eszközeinek hatékonyság vizsgálata az SAP Business One, illetve a svájci eredetű, napjainkban megjelent PPS One rendszerrel. Ezen alkalmazások segítségével a kifejezetten gyártással és termelésirányítással foglalkozó vállalatok számára adtunk megoldást a munkafolyamataik optimalizálására, tevékenységeik, műveleteik megszervezésére, alapanyagaik felügyelésére és ellenőrzésére. Megfigyeltük a termeléstechnológia elemek közül a kapacitástervezést, gyártási utasításokat, ütemezéseket, gyártás nyomonkövetést és költségszámítást. Az elemzés során olyan javaslatokat tettünk, amelyek a stratégia javításával a vállalkozás versenyképességét, valamint üzleti tevékenységének eredményességét növelik, mindemellett megkönnyítik a vállalat készletgazdálkodási és árazási tevékenységét.

  • Matematikai kompetencia- és attitűdvizsgálat mérnökhallgatók körében
    43-55
    Megtekintések száma:
    198

    A tanulási folyamat hatékonyságáról manapság egyre több szó esik a felsőoktatásban, ezen belül a műszaki felsőoktatásban is. A hatékonyság mérése az elvárt kompetenciák rendszerének célszerű kialakításával és a kompetenciák megszerzésének ellenőrzésével lehetséges. Ebben a cikkben egy olyan felmérést mutatunk be, melyet mérnöki alapdiplomával (főiskolai, BSc) rendelkező hallgatók körében készült, akik mesterképzésen folytatják tanulmányaikat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egyes problémakörökhöz kapcsolódó gondolati sémák megmaradtak-e, képesek-e megfelelően reagálni a kérdésfelvetésekre, rendelkeznek-e a matematika tanulása során megszerezhető kompetenciákkal. A lexikális tudás felmérése nem volt cél, a feladatok nehézségi szintje nem érte el az alapképzések számonkéréseinek átlagos szintjét. A kérdőív első része a korábbi tanulmányokra, valamint a matematika tanulásához kapcsolódó emlékekre, tapasztalatokra, illetve az ismeretek alkalmazhatóságára kérdez rá.

  • Six Sigma az előregyártásban: esettanulmány a betonacél megmunkálásnak fejlesztéséről
    49-60
    Megtekintések száma:
    75

    A lean folyamatfejlesztések kulcsfontosságúak a termelési hatékonyság javítása érdekében. Kutatásunkban a DMAIC módszertan alkalmazásával vizsgálom az MEP üzem fejlesztését a lean six sigma jegyében. Kiemelve az előregyártott vasbeton gyártás kihívásait, a tanulmányom részletezi, hogyan segít a lean menedzsment a folyamatok hatékony tervezésében és méréseiben. A lean six sigma módszertan bevezetése folyamatok standardizálásával és hatékony fejlesztésével járul hozzá az üzem hatékonyságához.

  • Digitalizáció hatása a hazai kereskedelmi stratégiákra
    318-333
    Megtekintések száma:
    1389

    Tanulmányunk célja, hogy feltérképezzük a digitális tér illeszkedését napjaink és a jövő kereskedelmébe és meghatározzuk a digitalizáció hatását a hazai kereskedelmi stratégiákra. A fogyasztók információszerzési és vásárlási szokásai drámaian megváltoztak. A ma fogyasztója számára elsősorban a kényelem, a hatékonyság (a termékhez való gyors, kényelmes hozzáférés a megfelelő ár-érték arányban) és az élmény jelentik azokat a kulcstényezőket, melyek alapján döntését meghozza. A kereskedők igazodva ezekhez újszerű kereskedelmi stratégiákat alakítottak ki, melyeknek szerves része a digitalizáció vívmányainak felhasználása. Ennek egyik vetülete az e-kereskedelem egyre erőteljesebb globális fejlődése. A hazai online kereskedelem is évről évre jelentősen bővül. 2018. évi adatok alapján a belföldi és külföldi online értékesítés volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot. A hazai online fogyasztók egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben vásárolnak az interneten. Az online bevásárlás virtuális valóság platformokon való megvalósulása pedig élményszerűbbé teheti ezt a vásárlási módot. A webshopoknak újabb fogyasztói igényeknek kell megfelelni és a megrendelt árut mielőbb, lehetőleg 24 órán belül kiszállítani. A csomagok kézbesítésének számos változata kezd egyre népszerűbbé válni (pl. csomagautomaták, pick pack pontok). A hagyományos csatornákat sem szabad azonban eltemetni. Óriási előnyük, hogy a vásárló több érzékszerven keresztül válogathat a termékek között és az impulzusvásárlásnak is nagyobb teret enged. Ezt a kor követelményeinek megfelelő digitális technológiával kombinálva teljes körű vásárlási élmény nyújtható. Felismerve ezt az igényt az online és hagyományos csatornák manapság sok esetben már keverednek (pl. multichannel, omnichannel, crosschannel) és rengeteg lehetőséget nyújtanak a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során. A vásárlók kényelmét szolgálja a hagyományos üzletek eladóterének optimalizálása és a vásárlói útvonalak digitális technológiákkal (pl. digitális polccímke) való támogatása is. Az újabb innovációk a vásárlási folyamat automatizációját vonják maguk után és szenzorok (pl. Amazon Go) vagy robotok (pl. Pepper) segítségével teszik kényelmesebbé és személyre szabottabbá a vásárlási folyamatot. A digitális személyi asszisztensek az eladószemélyzet digitális változataként fognak feltűnni a jövőbeli vásárlásaink során.

  • Árelemzési gyakorlatok a sertéságazatok aspektusában
    1-12
    Megtekintések száma:
    73

    A sertéstenyésztés kutatása, ezen belül pedig statisztikai elemzések során egy kifejezetten fontos témakörré nőtte ki magát az értékesítési árak elemzése. A globalizáció által elmondható, hogy napjainkra a világpiac hatásainak folyamatosan kitett ágazatról beszélünk. Ezen felül pedig érdemes kiemelni, hogy más szektorokhoz mérten a külső szabályzás, befolyás hatása kisebb mértékű. Így jelen kutatás célja az volt, hogy azonosítsa az árelemzés témakörében megjelent folyóiratcikkeket és azok alapján megállapítást tegyen a gyakran alkalmazott módszertanokkal összefüggésben, illetve hogy megvizsgálja az árelemzés térbeli elhelyezkedését. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az árelemzési gyakorlat főként a piacvezető országokkal összefüggésben történik meg, általában a termékláncot átölelő kérdéskör alapján. A kutatások során elmondható, hogy az utóbbi években egyre összetetteb módszertanok megjelenése tapasztalható, amelyek pontosabb következtetések levonását biztosítják, emellett gyakorlati szempontból a tervezhetőséget is elősegítik.

Adatbázis logók