Keresés

Keresési eredmények

• Egyetemi hallgatók motivációs és személyes kompetenciáinak statisztikai vizsgálata főkomponens és klaszteranalízissel

  365-374

  Nagy Richárd

  Balogh Péter

  Megtekintések száma:

  207

  A kutatás célja a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszakos illetve gazdasági agrármérnök mesterszakos hallgatók tanulási motivációjának és személyes kompetenciáinak statisztikai vizsgálata, amely legfőbbképpen a kései „Y”-generáció jellemzőit, kihívásait összegzi és mutatja be. A sikeres diplomás munkavállaló feltétele nem kizárólag a felsőoktatásban megszerezhető tudás minőségi elsajátítása, hanem a jó személyiségjellemzők illetve a külső feltételek megléte. A primer adatgyűjtés egy kérdőíves megkérdezésen alapul, amelyet 121 fő töltött ki. A kérdőívben a válaszadóknak értékelniük kellett a tanulási motivációjukra ható tényezőket illetve a személyes kompetenciákra vonatkozó állításokat. Az elemzés főkomponens analízissel és klaszterek alkotásával valósult meg. A klaszterek alkotása K-means klaszterezési eljárással került végrehajtásra. A személyes kompetenciákat vizsgálva 5 különböző főkomponens került elkülönítésre a Belbin-féle csoportszerepek alapján: megvalósító, elnök, forrásfeltáró, palánta és serkentő. Az öt főkomponensből négy klaszter került kialakításra. A tanulási motivációra ható tényezők vizsgálata során 4 főkomponens került elkülönítésre: megfelelési és teljesítési kényszer, kapcsolatépítés és szórakozás, képzés hasznosítása a jövőben illetve az anyagi függetlenség elérése. Klaszterek képzése nem volt megvalósítható, mert az eljárás szignifikancia értéke minden csoportképző ismérv esetén p>0,05.

• A közösségi közlekedés résztvevőinek preferenciái

  158-170

  Nagy Orsolya Bernadett

  Csipkés Margit

  Balogh Péter

  Megtekintések száma:

  178

  Napjainkban egyre csökken a közösségi közlekedést használók aránya, míg a magánjellegű közlekedés részesedése folyamatosan nő. Ahhoz, hogy az emberek a közösségi közlekedést válasszák a sokkal kényelmesebb és rugalmasabb egyéni közlekedés helyett, ismernünk kell azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolhatják őket a döntéseikben. Cikkünk első felében áttekintjük az intermodalitás, az intermodális csomópontok és az intermodális közösségi közlekedés főbb jellemzőit. Az intermodális integrációnak meg kell valósulnia fizikai, hálózati, viteldíj, információ és intézményi szinten is. Ahhoz hogy az integrációs célokat helyesen tudjuk megfogalmazni, illetve magát az egész intermodális rendszert hatékonyan lehessen működtetni, ismerni kell azokat a preferenciákat, amelyek leginkább befolyásolják a közösségi közlekedést használók, vagy nem használók döntéseit. A szakirodalom alapján a kényelem, az árak és az utazási idő, amelyek alapján az emberek megítélik a közösségi közlekedés állapotát.

• Futómű alkatrészek (lengőkar és stabilizátor rúd) maradó feszültségének meghatározásához szükséges BHN vizsgálati berendezés tervezése és megvalósítása

  337-341

  Balogh Gábor

  da Silva Lucas Pereira

  Megtekintések száma:

  188

  Napjaink gépjármű iparában gyártói - , és szerviz oldalról is fontos igény az adott alkatrészek várható élettartamának rendkívül precíz meghatározása. Ennek módja jelenleg a rendelkezésre álló tekintélyes elméleti tudástár felhasználása mellett a műszaki gyakorlatból és gyártási-, felhasználási tapasztalatokból álló tudásbázis alkalmazása. Anyagtudományi, és törésmechanikai aspektusból ez a terület ma már kellőképpen lefedettnek tekinthető. Azonban a maradó feszültségek, melyek additívan keletkeznek már az alapanyag gyártás lépéseinél, valamint az esetleges további mechanikai alakítások, és hőkezelések, felületkezelések során, jelenleg nem megfelelően elkülöníthetők. Ennek technológiai vizsgálataira több párhuzamos fizikai módszer létezik, melyek alkalmazhatósága mindig a gyártómű döntésén, az ott dolgozó mérnökök tapasztalataira építve valósul meg. Ez a terület tehát még nem egyértelműen szabványosított így még vállalaton belül is adódhatnak eltérések egy-egy módszer megítélése kapcsán.