Keresés
Keresési eredmények
-
Roguelike Games: The Way We Play
80-92Megtekintések száma:1184The spread of the gameable personal computers and game consoles resulted in the diversification of the video game genre, and from the 7th generation of the gaming consoles, the experience support of the games became largely enhanced. These games are now consumable owing to their resolution, the content, the plots are so fascinating so that they tie the gamer to the seat. Gamers seek experiences in the games. Still, such a special genre called roguelike was established, which is characterized by the constant termination of this world of experience in such a way that the gamer, as a results of the high level of difficulty, is obliged to start the game again and again. These new genre games are now leading titles of the new generation consoles, such as Demon’s Souls or the Returnal, gaining huge role in the introduction and sale of the new gaming console PS5. This study aims to reveal specifications of this genre, moreover, aims to describe through empirical research how gamers relate to it, and whether features of these games contribute to the devotion to them or lead to the disappointment from this world of experience.
-
A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására
72-84Megtekintések száma:770A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.
-
A tehetség megtartásának lehetőségei a karrierigények tükrében
31-43Megtekintések száma:426A szervezeteknek nem csupán arra kell fókuszálnia, hogy megtalálja a munkaerőt, hanem arra is, hogy tehetséges munkavállalót találjon és, hogy meg is tudja tartani őket. Emiatt tartottuk fontosnak, hogy figyelmet fordítsunk a tehetség és karrier vizsgálatokra. Ebben a tanulmányban arra keressük a választ, hogy milyen tényezők fontosak a karrier szempontjából a jövő munkavállalói és a már jelenleg dolgozók körében, valamint arra, hogy akik most dolgoznak, hogyan látják az egyes karrier tényezők mennyire valósulnak meg a munkahelyükön. Kérdőíves felmérést végeztünk hallgatók körében, melyben 116 értékelhető kérdőív állt rendelkezésre, melyből. 73 BSc/BA és 43 Msc/MA hallgató által lett kitöltve. A felmérésben arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek a karrier tényezőit mennyire tartják fontosnak a jelenben ahhoz, hogy az ideális munkahelyet megszerezzék, és a jövőben ahhoz, hogy egy akkori munkahelyükön előrejussanak a karrierjükben. A jelenben fontos tényezők a kitartás, szorgalom, tudás, rátermettség, melyek az előrejutásban még fontosabbak lesznek a véleményük szerint. Jelenleg nem tartják fontosnak a hallgató társak támogatását és az erkölcsösséget, azonban később a munkatársak támogatása sokkal fontosabb lesz. A dolgozói kérdőíves felmérésben két kérdésre kerestük a választ. Egyrészt mely tényezők fontosak a karrierhez, másrészről a munkahelyen mennyire valósulnak meg a megtartáshoz, elégedettségükhöz köthető tényezők. A karrierhez fontosnak tartják a szorgalmat, erkölcsösséget, munkatársak támogatását, összeköttetéseket, melyek hasonlóak a hallgatók véleményéhez. Azonban a már dolgozók fontosabbnak tartják az előrejutásban a törtetést a hallgatókhoz képest. A megtartáshoz kapcsolódó tényezők megvalósulása érdekes eredményeket hozott. A leginkább teljesülő tényezők, mint a jó munkatársi kapcsolat és a vezetővel történő kapcsolat, is alig érik el a 4 fölötti átlagot, mely átlag feletti mértékben valósul meg. De elmarad a nagyon és teljes mértékben értéktől. Közepesen valósul meg az önállóság, a kihívó munka, a méltányos fizetés, karrier lehetőség, melyek a tehetséges emberek számára a flow élményhez szükségesek lennének. Ezekre hosszútávon mindenképp oda kell figyelnie a vezetőknek és HR szakembereknek a tehetséges dolgozók megtartásának érdekében.
-
Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében
33-47Megtekintések száma:130Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.
-
Egy gyakornoki program kiválasztási és beillesztési folyamatának vizsgálata
502-511Megtekintések száma:556A kutatás egy magyar nagyvállalat gyakornoki programján alapul. A programot a vállalat pályakezdő, vagy 1-1,5 év munkatapasztalattal rendelkező fiataloknak ajánlja. A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja a program eredményességét több HR funkción keresztül. Jelen tanulmány a kiválasztás, illetve a beillesztés folyamataival kapcsolatos eredményeket mutatja be. A programot különlegessé teszi a szakmai mentor jelenléte, amely a hipotézisek szerint, jelentősen csökkenti a beilleszkedés során felmerülő bizonytalanságot. A program hatékonyságához hozzájárul a kezdőoktatás, valamint a beillesztés folyamatában történő beszélgetés és visszajelzés rendszere. A szakirodalom magyar és idegen nyelvű forrásokat dolgoz fel a HR funkciókkal és a mentorálással kapcsolatban. A vizsgált szervezetnél alkalmazott gyakornoki program megismeréséhez a kutatás előtt esettanulmány készült, majd ezt követően került megszerkesztésre a kérdőív a gyakornokok számára. A vizsgálat során a kérdőívhez illeszkedve, interjú készült a szakmai mentorral is. Az eredmények felhasználásával, a hiányosságokhoz kapcsolódva javaslatok kerültek megfogalmazásra a program kiválasztási és beillesztési folyamatát szem előtt tartva. Következtetésként megállapítható, hogy a program fenntartása előnnyel jár a vállalat és a gyakornokok számára egyaránt
-
A 9. konzolgenerációk válsága-fókuszban a Playstation 5 és az Xbox Series X
1-10Megtekintések száma:396A múlt század végére piacra kerültek a kimondottan játékra optimalizált, azaz játékosok igényeit kielégítő sajátos számítógépek, az ún. játékkonzolok. A múlt év végére, hosszas várakozást követően jelentek meg a piacon a 9.generációs játékkonzolok új típusai, a Sony és a Microsoft kiadásában. A szakmában ismertek szerint a konzolok megjelenésének ovációját egy azóta is be nem töltött űr váltotta fel, ugyanis immár több hónapos eseményeket követően jelenthető ki: a Playstation 5 és a Microsoft Series X játékcélú használata komoly nehézségekkel szembesült. A tanulmány, melynek módszertani alapját elsősorban esettanulmány, illetve meglévő adatok másodelemzése képezi, igyekszik rávilágítani arra, hogy mi vezethetett erre a helyzetre, mennyire átmeneti vagy tartós jelenségről van szó, illetve vajon hogyan is reagál az érintett piac és játékra áhítozó társadalom erre a helyzetre. Az eredmények szerint sajnos nem csupán átmeneti jelenségről van szó, összetett problémák hatására piaci anomáliák alakultak ki, mely alapvetően átformálja a konzolpiaccal kapcsolatos viszonyunkat.
-
A Z generáció vezetőkkel szembeni elvárásai
1-11Megtekintések száma:1490A különböző generációk elképzelései, elvárásai a munkaerőpiaccal, a munkahellyel és a vezetőkkel szemben számos ponton eltéréseket mutatnak. A tanulmányban egy szóasszociációs felmérés eredményét közöljük, melyet 2015-ben folytattuk le felsőoktatásban tanulók körében. A hallgatók feladata az volt, hogy írják le első gondolatukat, melyet fontosnak tartanak egy vezetővel szemben. A felmérésben összesen 391 hallgató vett részt. A hallgatók összesen 20 különböző tulajdonság-csoportot fogalmaztak meg, melyeket három fő csoportba lehet sorolni. A legtöbben a határozottságot, és az empátiát határozták meg, mint legfontosabb vezetővel szembeni elvárás. A válaszadók 3-8 %-a által meghatározott tulajdonságok képezik a második csoportot, és az 1-2% által említett tulajdonságok tartoznak a harmadik csoportba. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a határozott, magabiztos, tekintélyparancsoló tulajdonságok magasan a legfontosabbak a Z generáció számára.
-
Egészségügyi menedzsment képzések-formák és tartalmak
Megtekintések száma:231Az egy tudományterületen belüli szakterületi önállósodás a XXI. századra plurális jelleget öltött. A menedzsment diszciplína XX. század eleji megjelenése az ipar területére korlátozódott, és a hatékonyság maximalizálásával volt összefüggésben. Mára a menedzsment az egészségügy területén is önállósodott, a képzések terén bizonyosan, melyet nemzetközi szinten számtalan képzési forma kínálata erősít meg. Itthon a képzési formák felsőoktatási szinten egyelőre bináris jelleget öltenek, egyetlen BA és egyetlen MA képzési lehetőséget kínálva. Tanulmányunk célja feltárni a nemzetközi képzések sokszínűségét, bemutatva azok fontosabb sajátosságait, összevetve a hazai viszonyokkal, mely összességében új vagy újszerű képzési formák megjelenésének szükségességére világíthat rá.
-
„Visszatérni vidékre” – Hallgatói vidékképek kvalitatív megközelítésben
204-216Megtekintések száma:219Napjaink legérdekesebb szakszociológiai kutatásainak egyikét a vidék sajátosságainak feltárása képzi. Ezen belül kiemelt jelentőséggel bír a vidék életképessége és lakosság megtartó képessége, melynek igen fontos pillére, hogy a fiatalok helyben maradjanak vagy vissza akarjanak oda térni, és képesek legyenek a helyi fejlődéshez minél hatékonyabban hozzájárulni. Ebben sokféle tényező játszik szerepet, így például a munkahely, a környezeti és szociális tényezők, vagy épp a szabadidős lehetőségek és a sportindíttatás is. Jelen kutatásunkban többek között arra kerestük a választ, hogy a kvalitatív felmérésben résztvevő felsőoktatási hallgatók hogyan vélekednek a hazai vidékről, annak előnyeiről és hátrányairól, a benne rejlő lehetőségekről, emellett vizsgáltuk azon tényezőket is, amelyek közrejátszhatnak abban, hogy a válaszadók – feladva korábbi lakhelyüket – a nagyvárosban maradás mellett döntenek, illetve melyek lehetnek azok, amik visszatéríthetik őket vidékre. Végül, de nem utolsó sorban egy igen érdekes témát, a megkérdezettek vidéki elithez való viszonyát vettük górcső alá.
-
A teljesítménymenedzsment funkcionális jellege
1-14Megtekintések száma:320A teljesítménymenedzsment olyan összetett, komplex, önálló folyamata az emberi erőforrás menedzsmentnek, melyben a feladatok egyértelműen definiálhatóak, egymástól jól elkülöníthetőek. Ezen funkciók a következők: a teljesítmény tervezése, a mérőeszközök kialakítása, az elvárások kommunikálása, a teljesítmény nyomon követése, mérése, a teljesítmény értékelése, visszajelzés a teljesítményről, személyzeti döntések kommunikálása, fejlesztés az eredmények alapján. A tanulmányban ezen funkciók bemutatásán túl a kutatási témához szorosan kapcsolódó vizsgálati eredmények ismertetésére is sor kerül.
-
„Visszatérni vidékre” A sport megtartó ereje
292-307Megtekintések száma:358A vidék sajátosságainak kutatása napjaink egyik legérdekesebb szakszociológiai területét képezi. Ezen belül fontos vizsgálatok alapjául szolgál a vidék élet- és megtartó képessége, melyek egyik alappillére, hogy a fiatalok tanulmányaik végeztével vissza akarjanak térni és képesek legyenek a helyi gazdasági és társadalmi fejlődés, innováció katalizátoraivá válni. Manapság azonban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Az imént említettekkel szoros összefüggésben jelenik meg a vidékiség is, mint a helyi – vidéki – értelmiség sajátos magatartásmódja, mely további problémák forrását képezheti. A kutatásunk során többek között arra kerestük a álaszt, hogy mi az oka annak, hogy a vidéki települések jelentős része nem vonzó a nagyvárosi felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, legyen szó akár az oda való visszatérésről, vagy kiköltözésről, továbbá vidékképükről, vidékkel kapcsolatos nézeteikről is igyekeztünk újszerű képet adni. Kutatásunk fókuszában szerepelt a sport vidéki közösségmegtartó erejének elemzése is.A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
