Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • CSR Reporting Practices of Hungarian Banks
    70-81
    Megtekintések száma:
    156

    The disclosure of information on the exercise of corporate social responsibility (CSR) is the tool most frequently used by companies to promote understanding of the social and environmental performance of an organisation and to improve relationships with stakeholders. For most of the world’s largest companies, reporting on non-financial information appears to be a continuing trend, so it is essential to present the new corporate reporting trends of the 21st century. The disclosure of socially responsible information will be analysed, with a focus on the application of the Global Reporting Initiative guidelines related to CSR. Global Reporting Initiative (GRI) is the best-known framework for voluntary reporting of environmental and social performance by business worldwide. The main objective of the paper is to explore the corporate voluntary disclosure practices of the listed and non-listed banks in Hungary. The extent of voluntary disclosure has significantly improved for decades worldwide, but the situation is not that obvious regarding the Hungarian financial sector. This paper aims to describe the status of disclosure practices of corporate sustainability in the annual reports, sustainability reports or CSR reports of the banking industry in Hungary. Also, increased corporate visibility and financial risk increase stakeholder demand for transparency on the social impact of financial institutions and their CSR practices. Finally, the analysis and subsequent comparison of available CSR reports of banks will be presented.

  • A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
    53-61
    Megtekintések száma:
    339

    A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.

  • A jövőbeli erőművi portfólió elemzés költség- és kibocsátás minimum optimalizálás szempontjából
    61-77
    Megtekintések száma:
    52

    A cikk a 2030-ra várható magyarországi erőművi portfólió összetételét vizsgálja. A vizsgált mutatók az erőműtípusok teljes élettartam alatti fajlagos költsége (LCOE) és teljes élettartam alatti fajlagos szén‑dioxid kibocsátása (LCA(CO2)) szerint vizsgálják. Ezen két mutató – mint célfüggvény – minimumát lineáris programozási módszerrel határozzák meg az erőművi portfólióra. Az eredmények szerint a 2030-ra várható erőművi portfóliók LCOE-minimum értéke abszolút értékben rosszabb, fajlagos értékben viszont jobb, mint 2021-ben. Az LCA(CO2)‑minimum érték pedig mind abszolút, mind fajlagos értékben kedvezőbben alakul 2021-ben. Ezek az eredmények mind a harminc, mind pedig a huszonöt százalékos villamosenergia-import mellett teljesülnek. A húsz százalékos import mellet az abszolút értékek rosszabbul, a fajlagos értékek jobban alakulnak mindkét mutató esetén. Ellenben a 2030-ra végzett számítások eredményei elmaradnak a zöld átmenetet szolgáló Egyensúly Intézet 2030 menetrendtől. Ennek oka a késésben lévő új nukleáris erőmű üzembe helyezésében és az ipar egyre növekvő villamosenergia-igényű átalakulásában keresendő. A vizsgált portfóliók esetében teljesül, hogy a hazai termelés minimum harminc százaléka megújuló forrásokból származik. Ez jelentősen hozzájárul az Európai Unió azon törekvéséhez, hogy az ágazat 2050-re nettó üvegházhatású gázkibocsátás mentes legyen.

  • Futómű alkatrészek (lengőkar és stabilizátor rúd) maradó feszültségének meghatározásához szükséges BHN vizsgálati berendezés tervezése és megvalósítása
    337-341
    Megtekintések száma:
    194

    Napjaink gépjármű iparában gyártói - , és szerviz oldalról is fontos igény az adott alkatrészek várható élettartamának rendkívül precíz meghatározása. Ennek módja jelenleg a rendelkezésre álló tekintélyes elméleti tudástár felhasználása mellett a műszaki gyakorlatból és gyártási-, felhasználási tapasztalatokból álló tudásbázis alkalmazása. Anyagtudományi, és törésmechanikai aspektusból ez a terület ma már kellőképpen lefedettnek tekinthető. Azonban a maradó feszültségek, melyek additívan keletkeznek már az alapanyag gyártás lépéseinél, valamint az esetleges további mechanikai alakítások, és hőkezelések, felületkezelések során, jelenleg nem megfelelően elkülöníthetők. Ennek technológiai vizsgálataira több párhuzamos fizikai módszer létezik, melyek alkalmazhatósága mindig a gyártómű döntésén, az ott dolgozó mérnökök tapasztalataira építve valósul meg. Ez a terület tehát még nem egyértelműen szabványosított így még vállalaton belül is adódhatnak eltérések egy-egy módszer megítélése kapcsán.

  • IoT eszközök alkalmazása a döntéshozatal támogatására
    125-141
    Megtekintések száma:
    240

    Napjainkban a szenzorhálózatok és az IoT koncepció alapján fejlesztett rendszerek egyre több területen mutatják meg általuk nyújtott előnyöket, melyek elősegítik a vizsgált folyamatok során jellemző döntések meghozatalát és ebből adódóan az optimális eredmény elérését. Jelen kísérlet során egy élelmiszeripari tevékenység kapcsán alkalmazott szárítókamra kiegészítő szenzorhálózattal történő ellátását mutatjuk be, melynek alapját egy korábbi fejlesztésből származó moduláris rendszer biztosította a szükséges modulok célspecifikus módosítása által. A fő célkitűzések közé tartozik az eszköz fejlesztése, a gyárilag beépített eszköz méréseinek verifikálása, a mérések elérését szolgáló felület biztosítása, majd a következtetések után a rendszer további fejlesztése és a web alkalmazás funkcióinak bővítése. A gyárilag beépített adatgyűjtő és vezérlő rendszer szöveges fájlok formájában tárolja a méréseket, míg az általunk beépített adatgyűjtő és vezérlő rendszer egységes mérési adatbázist használ az adatok tárolására, így azok egységesítésére feladatspecifikus alkalmazás került fejlesztésre. A begyűjtött adatok elemzése a tranzakcióorientált adatbázist átalakító ETL (extract, transform, load) algoritmus futtatása után került elvégzése. Az eddigi mérések jól mutatják a több ponton végzett mérések előnyét az értékek közötti jelentős eltérés által, így mindenképp érdemesnek látjuk a további fejlesztéseket.

  • HAZ Characterization of Automotive DP Steels by Physical Simulation
    478-487
    Megtekintések száma:
    191

    DP steels were extensively used in the vehicles industry due to its extraordinary combined properties of strength, ductility, formability and weldability which contributed great significance in reducing strength to weight ratio and CO2 emission. High strength steel i.e. DP steels (3 different grades) were experimentally investigated and thermophysically simulated using Gleeble 3500 simulator to determine softening and hardening in heat affected zone. Samples were heated to different peak temperatures (1350 °C, 950 °C, 775 °C and 650 °C), two cooling time (t8.5/5 = 5 s and 30 s) and Rykalin 2D model were selected. The hardness and microstructure of the specimens were tested and analysed. For longer cooling time (t8.5/5= 30 s), we observed that softening occurs in all grade of investigated DP steels to all sub-regions. But for shorter cooling time i.e. t8.5/5= 5 s the softening is higher in intercritical HAZ compared to other sub-regions for all the types of DP steel with short cooling time (t8.5/5 = 5 s). However, the hardening zone in the CGHAZ occurs when Tmax is 1350 ºC for DP600, DP800 & DP1000 steels but it is more prominent in DP800 as compared to others two steel grade.

  • A nemzetközi kávékereskedelem hálózatának vizsgálata
    393-404
    Megtekintések száma:
    275

    A kávé az egyik legtöbbet fogyasztott ital a világon. Az árucikkek kereskedelmében második helyet foglalja el a kőolaj után. Számos fejlődő ország gazdasága és politikája szempontjából döntő fontosságú, mivel termesztése, feldolgozása, kereskedelme, szállítása és forgalmazása munkahelyeket teremt emberek millióinak. A hálózati kapcsolatok és struktúrák elemzése elsősorban a szociológia területén vált népszerűvé, innen ered a társadalmi kapcsolatháló-elemzés (Social Network Analysis, SNA) kifejezés is. A módszer kiválóan alkalmas bonyolult társadalmi struktúrák komplex vizsgálatára és azok modellezésére. A kapcsolatháló definíció szerint társadalmi szereplők véges számú készletéből és a közöttük lévő kapcsolatokból áll. A komplex hálózatok modellezése ma már számtalan helyen előfordul a közösségi médiától a gyógyszeriparon át a gazdasági és kereskedelmi folyamatokig. A tanulmányunk a nemzetközi kávékereskedelem változásait vizsgálja kapcsoltháló-elemzéssel. Bemutatjuk az általunk vizsgált komplex hálózatokat, melyek rávilágítanak a nemzetközi kávékereskedelem fontosabb változásaira.

  • Hazai professzionális labdarúgó klubok iparági elemzése – A magyar labdarúgás Pénz Ligája 2014-2016
    284-296
    Megtekintések száma:
    746

    A Deloitte Football Money League mintájára elkészítettük a „Hungarian Football Money League”-t, ami a legjelentősebb gazdasági befolyással bíró magyar futballvállalkozások együttes gazdasági erejét jellemzi, és alkalmat ad iparági jellemzésre, valamint nemzetközi összehasonlításra is. A magyar hivatásos labdarúgó-vállalkozások esetében feltételeztük, hogy a legjelentősebb gazdasági erővel rendelkezők csapatai az NB. I-ben játszanak. Ezért a vizsgálatokba kizárólag NB. I-es klubok kerültek. A 12 klub közül végül 9-t választottunk ki, mivel ezen csapatok estében valósult meg a hároméves folyamatos NB. I-es szereplés. Az eredmények alapján megállapítjuk, hogy a magyar klubok gazdasági teljesítménye még elmarad a nemzetköziekétől, viszont a vezető hivatásos labdarúgóvállalkozások együttes/iparági gazdasági súlya valóban jelentős a hazai sportszektoron belül

  • Nanoanyagok alkalmazásának munkabiztonsági vonatkozásai
    304-312
    Megtekintések száma:
    111

    Napjainkban, köszönhetően speciális tulajdonságaiknak a nanoanyagok egyre jelentősebb érdeklődést keltenek, ipari alkalmazásuk egyre inkább terjed. Különleges tulajdonságaikat főként annak köszönhetik, hogy a nanoanyagok főbb jellemzői nem minden esetben ugyanolyanok, mint ugyanannak az anyagnak a normál mérettartományú változata, sőt adott esetben akár jelentősen eltérhetnek, mindez főként a megnövekedett felületnek, illetve a kis méretű anyagok speciális fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhető. Miközben ezen anyagok az iparban jelentős új funkciót töltenek be, a környezettel és a biológiai szervezetekkel kialakuló kölcsönhatásaik egyre kiszámíthatatlanabbak, így alkalmazásuk kapcsán például humánbiztonsági szempontból a bizonytalanság egyre nagyobb. A rendkívül gyors technológiai fejlődés következtében ezen anyagok jóval hamarabb alkalmazásra kerültek, mint ahogyan az alkalmazásukhoz kapcsolódó jogi szabályozás kialakulhatott volna, így jelenleg a nanoanyagok alkalmazására vonatkozó kötelező érvényű rendelet jelenleg nem érhető el. Jelen pillanatban a nanoanyagot gyártó maga felel a termékek biztonságáért. Természetesen, mindemellett a kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogi szabályozás és szabványok kezelésükhöz kiváló alapot jelentenek, azonban az anyagok specifikus tulajdonságai, újszerűsége és a hatásmechanizmusra vonatkozó hiányos ismeretek következtében egy kockázatértékelés elkészítése mégis kihívást jelenthet a szakember számára.

  • Simulation of an Operating Machine in Dust Chamber
    266-275
    Megtekintések száma:
    108

    Auxiliary equipment used in the automotive industry, such as generator, air conditioner, or starter, is often exposed to harsh conditions, for example splash water, frost, or serious dust load. Therefore, these auxiliary devices are intended to be prepared by the manufacturers to these conditions. The topic of this paper is a part of the analysis of the dust control of generators, which in principle is no different from the examination of other equipment. The flow around the generator and in the dust chamber was simulated by Ansys FLUENT.

  • Az európai klubfutball meghatározó bajnokságainak összehasonlító elemzése
    22-35
    Megtekintések száma:
    499

    Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá.  A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.

Adatbázis logók